Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)
1935-04-28 / 94. szám
1035 április 28. DfLMAC, yARÜKSZIG 3 Dr. Sfcvov Kátaián és a Kereskedők Szövetsége levélváltása az érdekképviseíetl választásokról A Szegedi Kereskedők Szövetsége átirattal üdfftzölte dr. Shvoy Kálmán országgyűlési képviselőt megválasztása alkalmából. Az üdv" "_re Shvoy Kálmán köszönőlevelet rii 'zett a szövetség elnökségéhez. Minthogy a levélben oly n részletek is voltak, amelyek tisztázását a szövetség elnöksége szükségesnek látta, a félreértéseknek eloszlatása végett a szövetség ujabb átiratot intézett dr. Shvov Kálmánhoz. Az altábornagy a következő levélben Köszönte meg az üdvözlést: „Igen tiszlelt Elnökség! Hálásan köseönöm az Egylet, illetve Szövetség nevében kifejezésre juttatóit kedves és őszinte szerencse'-iván:-' ' at azon alkalomból, hogy országgyűlési képviselővé lettem választva. Az önök érzéseinek megnyilatkozása nékem azért oly kedves, mert családom tévén igen sok érzelmi s érdekkapcsolat áll fenn köztem és a szegedi kert'skedőlarsadalom között, de másrészről azért is. mert a szegedi kereskedők iránt igen nagy tisztelettel és roegbersűV. -el viseltetem, mert látom s tudom, hogy mily nagy kűfjdelemmel dolgoznak, küzdenek és mégis mindig csak az lebeg sz .V; előtt, hogy vevőiknek a kedvében járjanak s mindig a legjobbal igyekezzenek nyújtani. A szegedi ke-oskcdő'i mindenkor számithatnak reám s jogos érdekeikért mindenkor a legjobb tudásom és erőmmel küzdeni fogok. Méltóztassanak megengedni, hogy e:: alkalmat használjam fel, hogy egy kényes kérdést tárgyaljak és végleg elintézzek. Teszem ezt annál is inkább, mert meg vagyok győződve, hogy önök is igy gondolkoznak. Az érdekképviseleti választásokkal kapcsolat, ban minden szándéfk. tervszerűség s tendencia nélkül differencia támadt az önök vezetői s köztem. Engem nem vezetett . emmiféle szándék, semmi érdek. Ugy érzem és tudom, hogy önöket sem. Hogy nem együtt haladtunk ott is, annál a választásnál, hanem külön-külön egymás ellen, ez lehetett a véletlen játéka, a sors szeszélye, — de ma már legyen teljesen felejtve, eliminálva. Én ezt magamról Ígérem, ezt kérem önöktől is és kérem, legyen oly zavartalan harmonikus a mi viszonyunk, amilyen volt. Megkülönböztetett nagyrabecsüléssel vagyok őszinte hívük és képviselőjük v. dr. Shvoy Kálmán." A Kereskedők Szövetsége a levélre a következő sorokat intézte dr. Shvoy Kálmánhoz: ..Őszinte örömünkre szolgál, hogy szövetségiünk minden tagjának igaz érzéséből fakadt üdvözlő sorokat Nagyméltóságod hasonló érzésekkel fogadta. Szövetségünk üdvözlő sorait megköszönő levelének van azonban egy része, melyet ugy véljük, válasz nélkül hagyni 1» m lehet. Nagyméltóságnd utal a kereskedelmi és iparkamara legutóbbi érdekképviseleti választásának lefolyására és azt állapítja meg, hogy ezen ér dekképviséleti választás során Nagyméltóságod és szövetégünk vezetősége egymással szembekerült volna. Elnökségünk véleménye szerint ez a látszólagos ellentét sajnálatos körftlmcnyek eredménye volt. Mindettől függetlenül elnökségünk és vezetőségünk rég elfelejtette ezeket a látszólagos ellentéteket és a maga részéről is minden köriilménvek között azon munkálkodik, hogy az összhang minden téren, tehát e téren is minden eszközzel biztositlassék. Őszinte örömünkre szolgál, liogv Nagyméttóságod velünk egy nézeten van és jövendő együttműködésünk során meggyőződést fog szerezni arról,, hogy szándékunk igaz és őszinte és e meggyőződésünktől vezettetve fogjuk támogatni Nagyméltóságodat nehéz és felelősségteljes, az összesség érdekében kifejtendő közhasznú működése során. őszinte nagyrabecsülésünk kifejezése mellett vagyunk megkülönbözteti tisztelettel Nagvméltóságod kész hívei: a Szegedi Kereskedők Szövetsége. Varga Mihály elnök, dr. Landesberg Jenő fő. titkár. MCFOGAIT í H E D K T I WIPLA KÉMBŐL CSrSÜLTAS • SA Tavaszi eipőujdonságaink formában, minőségben, árban vetetne U. Óriási választék minden sxinben és Mviielben. HM-HM cipőáruház, Sxeged, Kelemen u. 42. VALAMIT A MAGÁNTISZTVISELŐKRŐL Irta TONELLI SÁNDOR Ennek a cikknek egyáltalán nincsen adópolitikai tendenciája s amit megirok benne, csak egy véletlen beszélgetésnek a folytatása. Egy ülés alkalmával, — hogy hol vol áz ülés és kik voltak a résztvevői, az teljesen mellékes, — a cigarettaszünetben néhány ur vitatkozni kezdett az adóztatás kérdéséről, őszintén emberi vonása volt a vitatkozásnak, hogy mindenki a saját adóját tartotta a legsúlyosabbnak és természetesen legígazságtalanabbnak is. Én azt az állítást kockáztattam meg, hogy személyileg a legsúlyosabb adóteher a magántisztviselőket sújtja, a reáladók között pedig a házadó a legterhesebb. A magyarázat érthető és természetes. Akár a magántisztviselők keresete, akár pedig a házbérjövedelem könnyen megfogható; érthető tehát, ha a kincstár kényelmi szempontból is ezeket veszi legerősebben igénybe. Ügyeskedéssel, számok csoportosításával minden adóköteles jövedelemnek bizonyos hányadát el lehet titkolni, csak a fix fizetésüek jövedelménél és a házbér jövedelemnél nincs meg az eltitkolás lehetősége. Amíg azonban a házbérjővedelemnél az adó alapját szolgáltató értéktárgy reális értéke megmarad és kedvezőbb időkre átmenthető, addig az a magántisztviselő, aki fizetésében érzi meg a válságos idők súlyát, erre nem számithat, mert egyetlen tőkéje, a saját munkaképessége, állandóan fogyó és csökkenő tendenciát mutat. A beszélgetés, amelyre utaltam, kél vagy három hete történt. Azóta a véletlen folyamán a kezembe került az a tanulmány, amelyet Budapest székesfőváros statisztikai hivatala állított össze a magyarországi, de elsősorban budapesti magántisztviselők helyzetéről és megfordult a kezemben néhány olyan újságcikk i.\ amely ennek a tanulmánynak az egyes adatait veszi bonckés alá és más szempontok szerint is tárgyalja a magántisztviselők helyzetét. A kérdés fontosságát tagadni nem lehet. A magántisztviselők az értelmiségi középosztálynak igen tekintélyes rétegét alkotják. Számuk a százezret jóval meghaladja és ez a szám viszonylagosan is erős emelkedést tüntet fel. Míg a közszolgálati alkalmazottak és szabadfoglalkozású értelmiségiek száma a csőn. ka ország területén negyven év alatt 11.6 százalékkal gyarapodott, a magántisztviselők majdnem száz százalékkal szaporodtak. Budapesten negyven esztendő alatt hétszeresre emelkedett a magántisztviselők létszáma. Ez az utolsó adat viszont azt az egészségtelen koncentrálódási processzust igazolja, amely Budapest javára és a vidék rovására az egész vonalon érvényesül. Olvasok ellenben ezekben a máskülönben igen okos cikkekben, egészen különleges megállapításokat. Ilyen megállapítás például, hogy a magántisztviselők száma csak azért emelkedhetett ilyen mértékben, mert a politika általános irányzata a mobil tőkének s á nagyiparnak kedvezett és ezek a többi kereseti ágaknál erősebben tudták szaporítani alkalmazottaikat. Olvasom bizonyos enyhe szemrehányás formájában azt is, hogy a magántisztviselők házassági korhatára magasan fölötte van az országos korhatárátlagnak s a magántisztviselő családokban kevesebb a gyermek, mint a közalkalmazottoknál. Valaki a statisztikai adatokból azt a következtetést vonja le, hogy nagy átlagban a magántisztviselők helyzete kedvezőbb, mint a köztisztviselőké, mert 3 00 pengőn felüli havi fizetése aránylag több magántisztviselőnek van, mint közalkalmazottnak. Végül kénytelen vagyok tudomásul venni azt is, hogy Budapesten 1928-ban 169 olyan magántisztviselő volt, akinek fizetése a miniszteri fizetést haladta meg. Államtitkárinál nagyobb fL zetése volt 168 magánalkalmazottnak. Még ha nincs is kommentár az ilyen megállapítások mellett, ki lehet érezni belőlük, hogy a számok nincsenek minden célzatosság nélkül összeválogatva. Szinte hallom a kisérő zenét: — Lássátok, a miniszter az egész ország gondját viseli a vállain, a magántisztviselő csak egv vállalatnak keres és mégis mennyi magántisztviselőnek van miniszteri és államtitkári fizetése! Próbáljuk egy kissé elemezni ezeket a nagyon is kirívónak tetsző adatokat. Komoiy ember előtt az olyan szemrehányásokkal, hogy a magánalkalmazottak száma miért szaporodott erősebben, mint a közalkalmazottaké, nem kell foglalkozni. Csak örülni lehet, hogy igy történt és örülni kell, hogy egyáltalán voltak olyan fogalkozási ágak. amelyek fel tudták szivni az értelmiség fiatalabb rétegének bizonyos résaét és ezek is nem estek az államnak terhére. Az a megrovás, bogy a magántisztviselők később nősülnek és kevesebb gyermekük van, mint a közalkalmazottaknak, szintén nem jogosult. A Abbaziában metaq tengi f 9 1 „RESIDENZ penzióban mind a négy emeleten kaphatók Idősebb uraknak és hölgyeknek, szívbajosoknak. asztmá-oknak, valamint elmesze>edésből eredő betegségeknél nagyon fontos, hogy a RRSIÜENZ nem fekszik magaslaton óriási előnye még, hogy az őssses előirt diéták pontosan betarthatók. A RESIDEN Z-ben minden kényelem és az össze, modern komfort megtalálhatók; Kft központi vizfütés, 22 fokos meleg, tengerre néző napos loggiás és erkélyes szobák, kényelmes ágyakkal. A RESTDENZ egészen a tengerparton fekszik és nem a tengerparttal szemben, ELSŐ KATEGÓRIA Kitflnö konyha. Folyó hideg és melegvíz a szobákban Lira felesleges. Feltűnő olcsó penzióárak. Bővebb információt nyújt Erényi Béla gyógyszerész személyesen Budapesten, reggel fél 9-től este fél 7-ig. (Diana-patika. Károlv-körut 5 ) Minden levélre válaszolunk és prospektust küldünk. Telefon 31-6-19