Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-26 / 92. szám

DÉLMAGYARORSZÁiJ 1035 április 26: Vasárnap szavaznak az orvosok (A Péhnagyctrország munkatársétól.) Az Oi*p4­#»s Orvoeszövelség május ötödikén tartja rend« tm közgyűlését, amelyen a tisztújítást is megej­tik és megválasztják az igazgatótanács fővárosi és vidéki tagjait. A szegedi orvostársadalom körében nagy érdeklődéssel tekintenek az orvosGZÖvetség tisztulása elé, a fi ók szövetség a szavazás megej­tésére már meg is tette az előkészületeket. A s»*gedi ftókszövetség vasénnap tartja rendkívüli közgyMégéi és ezalka lommal ejtik meg a szavazást a szövetség tagjai. Beflgel 8 órától déli 1 óráig lehet titkosan szavazni a szavazóbizottság eiótt, amelynek elnöke dr. Mrnkó ^ZoMán, helyette* dr. Nafftf A szavazóbizottság tagjai dr. Rrrcezk Péter», dr. Bukouintzky László és Sándor A fSókszöwtség tanyai körzetében lakó orvosok postán •a.jáalottk'vélben gyakorolhatják szavazati jngnkwt. A Saegeden leadott szavazatokat nem bontják Jel, hanem a szövetség elnökségéhez to­vábbítják. Eddig csak egy lista ker&lt forgalomba. A Hstán az igazgatótanács vidéki tagjai között öten szerepelnek a szegediek közül. Az öt szegedi je­lolt a kővetkező: dr. Meská Zoltán ny. táborook­orw*, a szegedi fiókszövetség elnöke, aki hiva­talból tagja a« igazgatótanács vidéki csoportjá­nak. Kiv&lr Berees János egyetemi tanár, dr. Nagg Samn belgyógyász, dr. Hedry Miklós főor­vos ós dr. Jung Sándor tiszti orvos az igazgató­tanács szegedi jelöltjei. B sugáruti kertek és a háztulajdonosok M IMmagyarország munkatársától.) A város hatósága — mánt ismeretes — felszólította azpkat a háztulajdonosokat, akiknek a Kossuth Lajos­sngáruton, a Petőfi Sándor-sugáruton és a Kálvária-uccában elő kertes házuk van, hogy nceai kerítéseiket a szabályrendelet ér­telmében sürgősen hozzák rendbe, mert ellenkező esetben alkalmazni fogják ellenük a szabályrende­let bftntető szankcióit. A városházán nyert érte­sülésünk szerint a váratlanul kiadott hatósági rendelkezés okia a — transzkontinentális avtóut. A remélhetőleg rövidesen megnyíló nemzetiközi Mi a Kossuth Lajos-sugárutat is érinti és a város hatóságának az a célja, hogy a Szegeden átautózó idegenek szépérzékét ne sértsék az előkertes su­gánrti házak elhanyagolt kerítései, A rendelkeeés nagy konstrenáciöt kelt»« az érdekelt háztulajdonosok körében, ami azért ért­hető, mert eteknek a háztulajdonosoknak legna­gyobb rtorr ktm>agtfonu szegényember, akiknek nincs pénze a kerítések költséges rendbehozá­Bára. Dr. Singer István ügyvéd, a háztulajdono­sok egyesületének ügyésze most indítványt nyúj­tott be ebben az ügyben. Indítványában arTa hi­vatkozik, hogy a régi szabályrendelet végrehajtá­sára megalkotása óta nem gondolt a város, a mai milyos Idők pedig nem alkalmasak a jövede­lemnélkfltl háztulajdonosok ujnbh megterhelésére. Bejelenti, hogy a számos előkertes házban üzle­tek is nyíltak és ezeket az üzleteket *z előkert kerítése elzárná a közönség elől, ami ismét a ház­tulajdonosokat károsítaná meg. Belátja, hogy az előkertek csinosítására szükség van, éppen ezért «•jmpAn haladékot kér az érdekelt háztulajdono­sok számára 103« május elsejéig. A polgármester értesülésünk szerint javasolni fogja a kJagyülésnek a kért haladék megadását. TIZENHAT SZEGEDI DÍSZPOLGÁR Ulabb olasz csapatodat szállítottak Keletafrikába Róma, április 25. A Kelelafrikába irányuló csapatszállitások szal>ály szerint tovább foly­nak. A legutóbbi napokban délolaszországi ki­kötőkből csaknem mindennap indult hajó, amelyeken jelentős mennyiségű hadianyagot h szállítottak. Tegnap Nápolyból a Colombo és a Mazario Snmo, Messinából pedig a Prása gőzhajó in­dult el Olaszországból Keletafrika felé. A Co­lombo 85 tisztet és 1225 főnyi legénvséget, a Mazario Sauro fiO tisztet és 1200 szakmunkást i seáttik»M Afrikába. i (A Délnwgyarnrszág munkatársától.) Göm­bös Gyula miniszterelnökön és dr. Glattfel­der Gyula megyéspöspökőfi kivwl ezjdöszerint nincs tdbb él« díszpolgára Szegednek. A város eddig nem tok díszpolgárt avatott. A városi le­véltár régi irataiból állapítottuk meg, hogy a leg­utóbbi választásokat » beleértve, összesen tizen­hat díszpolgárt választott Szeged. Gömbös mi­niszterelnököt és Glattfelder püspököt a januári közgyűlés választotta díszpolgárrá. Ezt megelő­ző«« öt évvel ezelőtt volt diszpolgáravatás; 1880 október 24-én, a fogadalmi templom felszentelése alkataiéval 11 gróf Ktohelsberg Ktmót választotta Szeged díszpolgárává azokért az érde­mekért, amelyeket a« ország kultúrájának évszá­zadokra kiható előmozdításáért és Szeged ujjáépi­téee érdekében kifejtett. 1929-ben gráf Andrássy Gyulát választotta díszpolgárává Szeged. 1923-ban pedig gróf Apponyi Albertet tüntette ká a díszpolgári oklevéllel azért az önzert­1«d munkáságáért .amelyet az ország érdekében kifejtett. A békeesztendők legutolsó dirapolgárválaszlása 1914-ben volt, amikor Kossuth Ferene kereskedelmi minisztert választotta díszpolgárává Szeged közgyűlése. Rendkívül érdekes azok névsora, akiket 1860 óta választottak meg Szegeden díszpolgároknak. A díszes névsorban a« első helyen szerepel Oltványi Ist­ván prépost neve, őt 1860-ban választották Szeged díszpolgá­rává. Tulajdonképpen Oltványi prépostot kell te­kinteni a. legelső és a város lakosságának akara­tiból megválasztott díszpolgárának, mert voltak — másféle díszpolgárok ís a város történetében.. lftft-ban gróf Ziohy J«B* képviselőt tünteti ki Szeged a díszpolgári oklevél­lel. 1875-ben pedig Ghiezy Kálmán minisztert választják meg díszpolgárnak, ö az eNfi niinisz terdíszpolgár. 1 SS l-ben, egy évvel azután, hogy s városháza épülete elkészült Leehncr Lajos építészt választotta díszpolgárává Szeged. 1893-ban Jókai Mórt ttatelték ki a díszpolgári oklevéllel, 1894-ben Wekerle Sándor miniszterelnök kapta meg nagy ünnepség közepette Szeged dísz­polgári oklevelét. „A magyar nemzet közjavára, édes magyar hazánk felvirágoztatására, apostoli koronás királyunk őfelsége dicsőségére, valamint közvetve a város fejlesztése körüli munkájáért" választotta Szeged Wekerlét díszpolgárává. 1899-ben Magyar Gábor piarista rendfőnök díszpolgárrá választása volt soron. 1905-ben Kállay Albert főispánt vátaeatotta Szaged díszpolgárává országos ünnep­ség között. Az egyhangú választás indoklása 5» rint „Szeged városának közjava és felvirágoztatá­sa körül kifejtett hazafias és buzgó munkásságá­ért" tüntette ki Szeged KálLay főispánt a díszpol­gársággal. 1906-ban még Tfcajy Kálmán minisztert választotta díszpolgárnak Szeged a vá­ró?; ügyeinek előbbreviteléért, három évvel ké­sőbb 1909-ben pedig Darányi Ignác földművelési minisztert. 1860 óta tehát tizenhat díszpolgárt választott Szeged, a névsort most Gömbös miniszterelnök és Glattfelder megyéspüspök neve zárja be. Megállapítottuk, hogy a tizenhat névből áilö névsor nem fejezi ki teljesen a szegedi díszpolgár rok összességét. Valójában ugyanis nem tizenhat, hanem husz díszpolgára volt Szeged városának. Az 1860 ik évet megelőző időkben is volt négy díszpolgárválasztás, de ezúttal a megtiszteltetés oly személyeket ért, akikről — a legszívesebben megfeledkezne Szeged városa. 1860 előtt ugyanis kényszerből jórészt osztrák államférfiakat választottak meg díszpolgárnak, köztük olyanokat, akiknek nagy szerepük volt a szabadságharc elnyomásában. 1857-ben felsőbb parancsra Bach Sándor osztrák belügyiminsztert „tüntették" ki a magyar városok és köztük Szeged is díszpolgársággal, azt a Bach Sándori ,akinek nevéhez fűződnek a szabadság­harcot követő atrocitások, a „Bscb-korszak'4 meg­testesítőjét. Ekkor választották még Szeged dísz­polgárává H a u e r István osztrák belügyi osztály­főnököt, továbbá G r ü n e r Károly cs. és kir. al* tábornagyot és liohtensteiní Kempen János rendőrfőnököt. Az indoklással nyilván bajban voltak a díszpol­gári oklevél megszerkesztőí és nem oly készség­gel fogalmazták a szöveget. Az osztrák urak dísz­polgári oklevelének záradékában a kővetkezőkről van szó: ,,A magyar városok közjavára és fejlesz­tésére eredő munkásságukért ajánljuk mi a fent­nevezett férfiakat díszpolgárrá választatni ..." H. M. Jlsolvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztőség! Manapság szinte di­vatta lett a szegedi ellenforradalmi ságra hivat­kozni, különösen a személyi nexusok által poli­íjkusokká avanzsáltaknak, hogy a közszereplésük­j nél jogcímet adhassanak vélt' elhivatottságuknak és ezzel bizonyos tartalommal tölthessék ki poli­; tikai múltjukat. Nemcsak kortünetnek látszik ez hanem inkább talán féltékenység azokkal szem­ben, akik ténylegesen résztvettek, akik e törté­nelmi időben valóban dolgozlak és előkészítették a bolsevizmus letörésére irányuló mozgalmat ét útjait a nemzeti hadsereg felállításának. Mint a napi politikától távol álló és a ¡szegedi ellenforradalmi eseményeket közvetlenül figye­lemmel kísérő szegedi polgár sajnálattal láttam azonban Magyarország miniszterelnökének szegedi tartózkodása alatt — amikor régi emlékeit is nemcsak örömmel idézte fel, de hangsúlyozta, hogy innen indult el politikai pályájára, akkor — j éppen azok hiányoztak közvetlen szegedi kiséne­; téből, akik ezldőben önzetlen és hűséges fegy­vertársai voltak. Bizonyára jólesett volna nekik, ha a régi időket felidézve alkalmat nyújtanak, hogy egy kézszorítással üdvözölhessék 16 év illán annak évfordulóján régi munkatársukat ég vezetőjüket. Nem volt ok a féltékenységre. A felkelő nap sugaraiból e szegedi harcosok senki elől nem akartak semmit elvenni. — mint az elmúlt tizen­hat év igazolja, mert a közért való munkásságuk­ban az önzetlenségüknél talán ha lehet, a szeréay­' ségük még nagyobb, i Tisztelettel: (Aláírás).

Next

/
Oldalképek
Tartalom