Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-26 / 92. szám

SrrorD. Szerkesztőség: Somoffyl ueca 12.1. em. Telel on: 23-33.- K laddhlvatal. Kol< «í5nk»nyvtAr «• Jegjiroda: Aradi ncrn 8. Telefon: 1V06.-Nyomdii: Töw Upm uccu lO. Tele'.oi»: 13-00. - TATirall é* leveleim: D*lmogyaror»rAg. Szeged. Péntek, 1935 április 26. Ára ÍO fillér XI. évfolyam, 92. sí. ELttEIZCTtS: Havonta helyben 3.20, vidéken es Budapesten 3.«>0, ulllfOIdOn 6 40 pengő. — tgyc» »zám ara hétköz­nap ÍO, vasár- es Ünnepnap i® Hit. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétfő Kivételével naponta rcggeL Városépítés A húsvéti lapok betürengetegében, majd az ünnep utáni napok helyi eseményeinek er­jdekességeíben szinte nyomtalanul siklott el a kormánynak két rendelete, melyekkel pan­gó építkezési tevékenységet kívánta előmoz­dítani. Mindkét rendelet ismert nyomokon halad. Az egyik nagyjából visszaállítja azo­kat a kedvezményeket, amelyeket egy roult esztendei kormányrendelet is nyújtott már azoknak, akik házaikon lényegesebb tataro­zási és modernizálási munkálatokat végeztet­nek. Ez a rendelet bevált, kár lett volna a benne rejlő ösztökélő erőtől az építőipart és a vele kapcsolatos iparágak egész sorozatát megfosztani. A rendelet kíbocsájtása tavaly is, az idén is, az egész országra szóló érvény­nyel történt. Az idén azonban megjelent egy másik rendelet is, amely az uj építkezések­nél megadható adómentességről és egyéb kedvezményekről intézkedik — Budapest székesfőváros belterületének bizonyos ré­szein. A vidékre ez a rendelet nem vonatko­zik s a vidék, amennyiben más intézkedés nem történik, legfeljebb nézheti, bogy mi­lyen uj építkezéseket fognak végrehajtani a fővárosban. Nagyjából ismerjük azokat a szempontokat és megfontolásokat, melyek a kormányt en­nek a rendeletnek ilyen erősen megszüki'tett formájában való kbioisájtásra késztették. Az utolsó évek alatt azt lehetett tapasztalni, hogy a városokból valóságos exodus indult meg a külterületek, szegedi kifejezéssel élve, a telepek felé. A városok belterületén a ma­jfánépitkezés úgyszólván megszűnt. Fel­mnriilt az a fenyegető veszedelem, hogy a városok belterületének ház­vfigyonában fekvő igen jelentős tőke elérték­telenedik, a In' ásbérek egészségtelen módon lezuhannak és az állam, amely a jelenlegi ne­héz viszonyok között rá van utalva az adóbe­vételek minden fillérjére, elesik olyan jöve­delmektől, melyekre szüksége van háztartá­si egyensúlyának biztosításához. Ezért még a budapesti rendelet is nem általánosságban nrlia meg a kedvezményeket, hanem csak a város bizonyos részein, amelyeknek fejlesz­tése a közérdek szempontjából is kívánatos­nak mutatkozik. Kétségtelen, hogy ezeket a szempontokat rlkalmazni lehetne Szeged városára is, nminthogy már volt is a múltban olyan ren­delet, amely Szeged területén ré csak bizonyos esetekre és bizonyos utvonafekra adta meg uj építkezések esetén az adómentességet és egyéb kedvez­ményeket. Építési szempontból ennek a vá­rosnak a helyzete egészen különleges. Az árvíz után a város számára a királyi biztos­ság sokkal szélesebb kereteket állapított meg, mint amekkorát a következő öt évtized he tudott tölteni. Még a városnak legbelső ré­szén, a Tisza Lajos-körut és Tisza által ha­tárolt belvárosban is nagyon sok a beépítet­len, üres felek, nagyon sok a szabályozás! vo­nalba beleütköző régi épület és földbe sü­hedt házak formájában dísztelenkedik még az árvíz előtti időknek nagyon sok szomorú emléke. Az egészségtelen vityillókról, ame­lyek a tüdővésznek, gyermekparalízisnek va­lóságos melegágyai, nem is beszélünk, — ezekre a tiszti főorvosnak kellene felhívni • h«táség figyelmét' Azt hisszük, mindabban, amrt eddig el­mondottunk, adva van az is, hogy mit kelle­ne cselekedni. A kereskedelmi és iparkamara a pénzügyminiszterhez intézett felterjeszté­sében már rámutatott, hogy milyen fontos városi és nemzeti érdekek fűződnek hozzá, hogy az építkezési tevékenység ne lokalizá­lódjék kizárólag Budapestre. Ezt a kezdemé­nyezést magáévá kell tenni a városnak és tisztán szegedi viszonyokra applikálva egy olyan értelmű rendelet kibocsájtását kell szorgalmazni a kormánynál, amely a buda­pesti rendelet analógiájára megadja a korlá­tozott adókedvezményeket Szegednék is. Biztosítani kellene pedig a kedvezményeket mindazon uj építkezések számára, amelyek a belterületen lebontott omladozó épületek he­lyén, vagy az uccavonalt megszakító üres tei­keken, vagy pedig a szabályozási vonalba be­leeső és lebontásra ítélt házak helyén történ­nek. Emellett ki lehetne terjeszteni a kedvez­ményeket az olyan családi házak építésére is, amelyek minden tekintetben megfelelnek az épitési szabályrendelet előírásainak és a Párís, április 25. A Temps római tudósítója jelenti: Rómában hire jár, hogy a dunai érte. kezletel esetleg nem R'ómáhan. hanem Firen­zében, némelyek szerint Velencében tartanák meg. A tudósító szerint mégis több eshetősége van annak, bogy az értekezlet Rómában ül ösz­sze. Valószínű, hogy az értekezlet a dunai egyezmény és a kétoldalú kölcsönös segély­nyújtási egyezmények megvitatására fog töre­Párfs április 25. Az Havas Iroda jelenti Ró­mából: Németország a dunai egyezmény tár­gyában 5 pontra nézve kért felvilágosításokat a7. olasz kormánytól. Róma április elején adott választ ezekre a kérdésekre. A kérdések és az ezekre adott válaszok a következők voltak: 1. Németország tudni óhajtja, hogv vájjon Svájcot, amely Ausztriával szomzsédos állam, a francia—olasz jegyzőkönyvben miért nem so. rolták fel az egyezmény esetleges aláírói kö­zött? Miéri nem történt továbbá említés An­gliáról sfwi. amely peAig a kőzépeurópai kér­désekben körülbelül annyira érdckcU fel, mint Fra nciaország? Róma azt válaszolta, hogy Svájc «emlegesse­ge következtében nem vehet részt, a kölcsönös segélynyújtási egyezményben, Anglia pedig nem akar a lorarnoi egyezményen kíviil más kötelezettséget is vállalni. 2. Németország tudni óhajtja, hogy vájjon a*, olasz—francia—angol tanácskozásra vonat­kozó egyezmény a dunai egyezmény után is ér­vényben marad-e? Róma London és Párís véleményének kiké­rése után azt válaszolta, hogy a fenti hármas tanácskozási egyezmény megszűnik, ha a du­higiéni-kus követelményeknek. Az ügy azonban sürgős, ha azt akarjuk, hogy még ebben az épitési évadbein legyen belőle valami. Jövő hét elején lesz a kisgyű­lés és a hét végén tartja a város rendes köz­gyűlését. Semmi akadálya nem lehet, hogy rf mérnökség és az illetékes ügyosztály eddi,; az időpontig elkészítse a kormányhoz inté­zendő feliratot és a Szegedet érintő speciá­lis rendelet tervezetét. Az a bizonyos arany­toll kétségtelenül megtalálja a módját, hogy megfelelő csoportosításban sorakoztassa fel a kérelem mellett a legsúlyosabb érveket. Bi­zonyára rá fog mutatni, hogy mekkora szük­ség van ebben a városban az építő munka megindítására, fel fogja tárni, hogy mekkora sebek vannak a városnak testén, ecsetelni fogja az építőipar és általában a szegedi kéz­művesipar nehéz helyzetét, mindenekfelett pedig ki fogja domborítani, hogy Szeged nemcsak helyi okoknál fogva, de egyetemes nemzeti szempontból is megérdemli, hogy a városépítés munkájához megkapja a kormány támogatását. kedni. Arról még nem döntöttek, hogy először a dunai egyezményt vitatják-e meg. Természe­tesebb sorrend az lenne, ha az értekezletet a kölcsönös segélynyújtási egyezmények megvi­tatásával kezdenék. Az értekezletnek kizárólag politikai jellege lesz és mindennemű gazdasági kérdést mellőznek. Svá jc éppen ezért semleges­ségére való hivatkozási nem vesz részt az ér­tekezleten. hai egyezményhez valamennyi érdekelt állam, tehát Németország is csatlakozik, 3. Németország tudni óhajtja, hogy vala­mennyi benemavatkozási egyezményt a köl ­csönös segélynyújtási egyezményekkel erősi­tik-e meg? Róma azt télelte, hogy a benemavatkozási egyezmény alkalmazását biztosítja a külön egyezmények megkötése, kívánatos és tanácsos ugyan, hogy ebben a kérdésben mindegyik fél szabadon dönthessen. 4. Németország felvilágosításokat kért a „be­nemavatkozás" szó értelmére nézve. Olaszország a francia—olasz jegyzőkönyvre hivatkozva válaszolt, amely jegyzőkönyv értel­mében az egyezményt aláírók kötele/,ik másu­kat, hogy tartózkodnak minden olyan izgatás­lói. propaganda előidézésétől, vagv előmozdí­tásától. amelynek célja az aláíró hatalmak lc­riileti épségének, politikai, vagv társadalmi remijének erőszakos megsértése volna. 5. Németország felvilágosítást kért. hogy a Népszövetség milyen szerepet fog játszani a dunai egyezmény életbeléptetése után. Olaszország válaszában utalt a Népszövet­ségnek az alapokmányban körvonalazolt céljá­Olasz válasz Németországnak a dunai egyezmény ügyében \ flonal értekezlet a Kölcsönös segélpyuftasl egyezményeket is megvitatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom