Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

14 1955 április 21 Tenniszütő,hurozás singerSándorI0etító lehet igy iuterjuolni. — felszabaduló monda lokb;in gyors ritmusokban hullámzik a válasz, az álláspont. söt áll ás foglalás: — Lehetetlen. Iwgy az iró kitérjen a szociális kötelességek c* feladatok elöl, az a mód azonban, amellyel ezt szolgálni kívánja, semmiesetre se legyen egy ugyneveae.U „népies irodalmi irányzat." Meggyőződésein, hogy fokozott irodalmi lelkiismerettel lehet csak szolgálni al európai szellemiség ügyét. Ncin lehet ix irodnlom cél ja, hogy leszálljon bizonyos nívóhoz. Komikus volna, ha néhány elsőrendű iró máiól-iiolnapra elkezdene „népies" irodalmat csinálni. Az iró maradjon ugv politikától, mint a kor üzleti jelszavaitól is ta- megközelíthetetlenül iránvtudónak! '«_ T>c természetesen a szociális feladatokat szolgálnia kell, sajtóhan, politikában es máshol. de az irodalomhan maradjon meg az irodaion? körei közölt. Nyíltan meg kell mondanom: nem hiszek a lendenc regényben, abban az írásban, amely közvetlenül politikai célokat szolgál. Hiába írna az iró regényt például a telepítésről, vagy a gyümölcsfák ápolásáról, nem szolgálna ezzel sem az életnek, sem az irodulomnak. Az íré szolgálja az örök témát, de ki kell lépnie az elcfántcsonttoronvhói! Ki't karddal vagy inkább két toltál kell Hadakoznia. — ezt látjuk külföldön is mindenütt, például Gide, vagy Thomas Mann, akik aktív részt vesznek politikai mozgalmakban. kiállnak eszmék és gondolatok mellett és ebben, de írói munkásságukon a kor jelzsavai nem érezhetők. Thomas Mann például biblikus regényt ír. Gide pedig ödipuszról 1... A vita most tovább tart az európai áramlatok /ót és enrópai vallomásokról — és igy tovább és közel«hb kerülünk az író feladatának felvázoláséhoz. w— Az iró Európtiszerte katakomba-életre ronHezkedetl be ugyanakkor, amikor meg kell látnia korának küzdelmeit. Az irodalom anya ga a nyelv és a nyelv — elsőrendű problémája az írónak — nem bírja el a jelszavak uzsoráját. Ebben a kettős szerepkörben nehéz az iró helyzete. Ott kell, bogy álljon a kor bar. rikádjaín, de a fegyverszünet óráiban - kámzsás baráttá alakul át_ • — Két nagy áramlat fejlődik most Euröpálían. A latin (franciák, olaszok és spanyolok egy része) a klasszicitás felé törekszik, míg az nngolszász, különösen a fiatal angol regényírók romantikus tendenciát mutatnak. Különösen nagyszerű jelenségek látszanak Angliában, — az a* érzéseim, hogy ennek a kornak az uj és igaz regénye oiman fog jönni! Nagy fiatal angol irók vannak, amire most nincs is példa a kontinensen. A középeurópai Iró valamilyen cenzúrát visel az idegein. t_ nem csak a hivatalos hatalom fojtogat*» az fról de magánosok véleménye is. mielőtt még kimondta volna gondolatát, — azok a társaHalmi és gazdasági szűrök, amelyek ina agyformán terrorizálják a sajtót, a színhazat és Mi irodaimul — A tömegek nívója pedig ijcswítéen csökkeni. Shakespearehez ma fanyalogva abonen sek járnak a színházba — és az Erzsébet-koraheli s/itiházbun wiposlegények és mr.s zárosok tapsolták meg Lear királyt és Juliul Cézárt... — Ma a mozi és a sportok elégítik ki a tömeget, de ugyanakkor észre kell venni azt, hogy van egy uj nemzedék, amely fokozottabban és elsórendühben érdeklődik a szellemi mozgalmak iránt, mnit a történelmi közelmúlt nemzedéke. Tudós, művész és olvasó fiatal gárda van, amelynek szintje megfelel az európai elit nívójának. És megható, hogy ,néha milyen áldozatok és nélkülözések árán szerzi meg ez a fiatal magyar értelmiség a kultúrfölény eszközeit. Most a külföldi relációt kapnak hangot a beszélgetésben : — Az uj magyar irodalom iránt nagy az érdeklődés külföldön. Persze nem az exportirodalomra gondolok és nem a kőrúti színházi exportra, hanem elsősorban regényíróinkra. Az az irodalmi céh, amely Európában számon tartja a szellemi jelenségeket és amely szinte egyedül mérvadó, erősen figyeli a komolyabb itthoni jelenségeket is. (Egy holland könyv fekszik a lölgyfaaszlalo®: az „Idegen "»berek" amsterdami kiadása, — egy "t^nyol kötet, Márai uj regényének midridi fordítása... Forgatjuk a csábító és diadalmas színes könyvfedeleket — és Márai Sándor keserű mosollyal mondja: — De hogy mit jeleni „a magyar író külföldi" sikere ,arról jobb ba nem beszélünk ... Még egyetlen hollandi forintot, vagy pezetát sem láttam ...) A siker. Ezt jelenti a spanyol és holland fordítás is. De még jobban aza ritka egyenes vonal, az a szinte példanélküli őszinte népszerűség, amit Márai alig néhány év alatt elért az olvasók széles töm egeinél. Ezt kérdezem most; — Miben lálja oly páldátlanul gyors és széleskörű írói sikerének okát? — Ez nebéz kérdés, — áll meg az iró és nyugtalanul mozdul a szóken. Töltök egy cigarettát... tte a öltés és rágyújtás szünete után igy válaszol: — A sikernek rengeteg komponense van. Most nem magamról beszélek, hanem általánosságban. De a siker végeredményben alaesonyrendü valami... és pillanatnyi jelenség.. — Nem csak a mű minőségén múlik, nem csak a mondanivaló „sex-appeaíjén.™ hanem talán a fellépés szerencsés pillanata és bizouyá ra személyes tulajdonságok is hozzátartoznak. Az egyéni élet, ahogy az iró oda áll, vagy nem áll oda valamihez, hűséges, vagy adott pillanatban nem hűséges, . a siker az egy pillanat ... Az iró néha csodálatosan hallja, hogy a szava eljutott a címzetthez; néha megfeszül és tökéletes süketséget érez... Ezt nem tudom megmagyarázni. De az újságírói siker teltétele az, bngv az anyagával szolidáris legyen! A magánéletben nem érdekel, d« amikor ott öl a munkánál, a mondanivalójával igazán szolidáris legyen! Az írói siker komplikáltabb. Az lassan hat a lélek hajszálerein. — Nem hiszek a klikkek crejchenl — csap fel most a határozott hang. Vannak művek, amelyek érdemtelenül megmaradnak és vannak művek, amelyek éribftetlenfll elsikkadnak. Amit nem lehet indokolni. Van egy külön sors a halál után is —1 a halhatatlanság ís szerencséhez van kötve ... Még néhány személyes vonás. — Most igyekszem abbahagyni a napi anyagot, megpróbálok iró lenni.., Nagyon nehéz ez, nem panaszkodom kiadóra, közönségre, de mégis — ez egy álom... És soha töhbé nem frok „önéletrajzot,* nem lehet mindent megírni, ehez regény krl!„ Mindent hűen ét> őszintén mondtam el, de hiányzik, amit — nem mondtam el... Valami gátlás ez, valami, ami megtiltja, hogy híwr nyos haláron tovább men jek... Kell ez a bizonyos spanyolfal... van, amit -sak regényben lehet elmondani... Most majd megpróbálok iró lenni... Ez^ol véget ér az fró vallomása. A Kgkitnnőbb fiatal iró, aki nctu lehetett ísí j fiatal. Vér György. viláahlrű JUNGHAN'» ébresztő órák. modern miniákban I Westminsteri harangjátékos álló, asztali és fali óraikülönlegességek, 1—8—14 napos járással, szép tokminták. Dísztárgyak, evőeszközök, ezüst, arany ékszerek Szakértelemmel megválasztott márkás szerkezetű sport, kar és zsebórák nagy raktára. Óra, ékszerkészitő, javítóműhely, rádióasaknzlat fCIIDV EEGE&lf Sxeged, K írásx u. 16. A'apitwa 1*11. Telefon 2« | VJMW T » • « V »» ~uwk*ért 9 aranyéremmel kltUntetve. MMÉHÉÜMHMUáM mmmm mm HUNGÁRIA Kávéházban és i Halászcsárdában » T Húsvét mindkét napién délután ét «itt ANCÜ! 4 Komédia Kamaraszínház jegyei a Délmagyarország jegyirodában