Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)
1935-04-21 / 87. szám
r ©35 ánritís 2t. PirMünyARORSZÄG VÁLASZTÁSOK UTÁN, "^t ÜJ FELADATOK ELŐTT " IRTA KÉTHLY ANNA. Egy választási küzdelem sok mindeurc jó- Mint <8gy rendkívüli élességü tábori látcső, uj távlatban állit embereket ós tényeket, megmut.it hiliákat és erényeket, amelyek a hétköznapok szürke kőidében észre\étlanek maradnak. \ szegedi váJaszlás — éppen a jelöltek személyénél fogva — mess» tnlnött még azokon a kereteken is, amelyekre elkészültön fogtunk munkához. Nincs az országban még egy olyan titkos kerület, amelynek mandátumaiért ilyen jelöltek indultak volna harcba. Az egyik lista ólén a miniszterelnök, akiBek jelölése a presztízs megóvásának fokozott kötelességét jelentelte a hatóságok részére. \ másik lista vezetője a |x>lgári baloldal legkimagaslóbb egyénisége, azé a polgári baloldalé, amely Budapesten kívül csak Szeged haladó polgárainak swvazatait igenyelte. Az egyik oldalon egy eddig m% töretlen politikai hitelű uj irányzat, «z a politikus szavazótömegek legalább is nem fudták a választási agitáció erős színeit a valóságtól megkülönböztetni. Kiegészítette ezt megélhetésüknél fogva függő helyzetben levők eszközökben nem válogatós hadjárata. A másik oldalon a polgárságban élő szabadelvű hagyományokra és indokolt ellenzéki érzületre támaszkodó vezéregyéniség. Nincs rajta semmi csodálni való, ha velük s zseniben a szociáldemokrata párt jelöltjének kemény munkája volt. különösen, ha számbavesszük azokat az előítéleteket is, amelyeket le kellett küzdenie. Am mmde.zek dacára a szegedi egyik mandátumot el nem veszthettük volna, ha emberek és eszközök egy alkotmányos küzdelemhez méltóak lettek volna. »Wrong or right: my counf.ryl«, ftzf, az angol moudá&l nagyon sokan ígv variálták: »Robsz vagy jó: a pártom!« És a keserűség, amely a veszteség nyomán felgyülemlett bennem, nem annak szól, hogy a hivatalos kapcsolat köztem és Szeged között, megszakadt, hanem a harcmodornak. De ez a hely nem arra való, hogy sebeket mutogassuk. Nincs is szándékomban ezt tenni, részboen azért, mert jól tudom, hogy a politikai küzdőtél- nem tánciskola, ahol a gavallérok betart ják az udvariassági szabályokat. Készben pedig azért, mert reám, a nőre, meg hatványozottabban kölelecő az összeszorított foggal, vdn helytállás. Ahol a férfi már elveszítheti a .türelmét, panaszkodhat a fájdalom miatt, tiltakozhat a reá zuduló sérelmek ellen, ott a közszereplő nőnek még megmukkannía sem szabad, inert ezzel kihívja ós egész nemére felidézi a ujaradiság káröröméti »A nő maradjon a főzökanálnál! Minden bölcsességük kimerül ebben aniondalban. Az egész világ fenekestő' felfordult. Régi értékítéletek ujjáértékelődnek, régi életszaKardos Sámuel és Fia festékftrnk, lakkok, vegyiáruk nagykereskedése (zened, Valéria tér 1. T«tofoa 17 62. Alapítva 1888. Fiókok: Hódmezővásárhely, Makó. ——BCagS^MS^g1 " ' I- •'"«' " —...r'.i.ii. iTuJIHúsvéti nagytakarításra: ParketlfányesiiőSc, kot'e, tőszőrsepirö. I alf ¿efocf ŐcftOT butormázolúshoz szükLfllRrf&fCMBoJCil., uéges lakk- és olajfes tókek, brimolein mecbizhati'isá^át cégünk 47 öves múltja garantálja. — A vUásftiirii „DUBLIN*- karókpár és autózománc egyedárusitóhelye. CaTffacéflllon • ^oceikenőos, szorszámolaj, CtaiUdanyUdll m ró^álic, növényvédő mi sjtsreíc legöloaóbb bevásárlási helye. 307 bályok ekülyedtek, egyre élesebben ütközik ki a történelem távlatában egy uj gazda:-ági reud ké|»e, ám ezek a vak ős süket maradiak nem tudnak más nótát nyekeregni. Mint a kintornás koldus, akinek síp'á láján egyetlen ócska lemeze van, a rádió és a televízió korszakában is csak ezt az egyet tud ja produkálni... A mandátumot tehát el pörölték tőlem, d nem tehették el tőlem a-nbit. akikért dolgoztam. Sem a város, sem a tanya uépe nem fordult el j tőlem és azoktól az eszutéklől, amelyeknek snolgála fában állottam szegődi képviselőségem alatt és maradok ezután is. És ha a hivatalos kapcso- latot eltépte a választási hadjárat eredménye, azo-* kat a bensőséges kapcsokat, — amelyek közőt-> tem és a szegediek között az elmúlt néhány esz- * teiidőben szövődtek, — nem törheti szét soha semmiféle erő. Az én számomra Szeged nem jelenthet soha >vjy roszszal sikerült kirándulást, amelynek kellemes és kellemetlen emlékét minél előbb ki kell tőrölni az emlékezetből. Mikor engem pártom azzal tüntetett ki, hogy ezt a szép és érdemes posztot reám bízta, legelső kötelességemnek tartottam alaposan megismerni e városnak cs dolgozó népének históriáját, fájdalmait, kívánságait. És nem volt e városnak oly fontos és jelentős ügye, amelyben örömhöz képest sergítani ne igyekeztem volna. De nem volt a kisembernek olyan jogos magánérdeke sem. amelynek érvényesülésén ne munkálkodtam volna. Jelentős és apró. ügyek, feladatok tömege vár elintézésre még ma is Szegeden. V tanyai választási agitációs ut még élesebben rajzolta ki előttünk ennek az irtózatosan elhagyott és elhanyagolt népnek a sorsát. Szinte megelevenednek előttem »Tamás bátya kunyhója« jelenetei, i>szabad « emberek életéve átformáltan. A gazdasági segítségen kívül a jó szó és a türelem tengerére volna szükség, bogv azt a százesztendős történelmi különbséget kiegyenlítsük, ami közöttük ós a város közölt tátong. . Megvetném önmagamat, ha egy választási eredmény véletlen sége — sőt irányítottsága — miatt elfelejtkezném mindenről. A fájdalmakról, amelyek még a panaszszóig is alig jutnak el. \ szenvedésekről, amelyek mellett érzéketlenül halad el a szenvdések vámszedője. A város munkásáról, akinek jobbléte vagy nyomorúsága egyenes arányban áll a föld népe sorsával. A dolgozó kisemberekről, akiknek szorgalma és lelkiismeretessége a mai körülmények között szétpattan a levegőbe, mint a szappanbuborék. A haladó szellemű, a kélkézi munkás sorsát ke.srvesen ál érző ín tel-« lektireJekről, akik fogcsikorgatva tapasztalják, hogy szellem és. kultúra milyen fölösleges podgyáiSídarabok ern- karrier utján. . Mi, szocialisták, nem tekintjük életcélnak és karrierbetelő'ésnek' a kepvielőí mandátumot. Igazságunk, eszméink iieni vesztenek hatóerejükből egy történelmi dekonjunktúra idején. Mégis örülök, hogy a budai mandátumot megkaptam, inert ez lehetőséget nyújt arra, hogy a hivataloson elszaggatott szegedi kapcsolatokat •/ régi raunk ¡kedvvel, szüretelte! . és lrlkii'imcrefessr<igpl nem hivatalosan továbbra is .fenlarfsam. A i angol munkáspárt példája is előttem van ennél-az elhatározásnál. Az angol munkáspárt, reábízza a kerületet a kiválasztott jelöltre. »Candidate for .«, oz 'a hivatalos cime a megbízottnak, vagyis » .képviselőjelöltje«. Ennek a kerületnek megmunkálása, ennek minden gondja a jelölt kötelessége. Tanít**, fehü^^ositás» a munkáspárt elveinek ismertetése, uj harcosok szerzése, a régiek megerősítése, mindez a jelölt feladata. Választások idején vizsgázik, hogy milyen eredménnyel dolgozott. Ha nem sikerül —< fair eszközökkel szemben! —, folytatja tovább, mert arra a helyre állították és áat Ml meghódítania az uj világ számára. Én is ugy érzem, hogy »Szeged város képviselőjelöltje« vagyok. A politika«' levegő meglehetősen zavaros, az emberek tele vannak fél lemmel és a bizonytalansáír érzésével. Kell, hogy lássák ós meggyőződjenek arról: a bajok nn/yrésze ebből a félelemből ás zavarból ered. Rátorság és meggyőződés, szabadságszeretőt és a munkai megbecsülő értékelése: ezek a tula jdonságok alakuljanak ki és áradjanak szél a dolgozók társadalmában. És amilyen mértékben gyarapodnak ezek az erények, olyan mértékben jutunk közelebb azokhoz a küzdelmekhez, amelyeit kifogástalan eszközökkel juttatják megbízatáshoz a legalkalmasabbnak itélt személyt és az általa képviselt irányzatot. A munkásmozgalom egyik legnagyobb érdeme, hogy kötélességteljesitésre nevel. Gyönge lelkek talán összeroskadnak és kiállauak a sorhói, ha a/: események nem az ő elképzeléseik irányába fordulnak. Akit azonban mélységesen eltölt az a tudat, hogy ebből az örült és esztelen világból, a túltermelés és az éhező milliók »rend -jóből el kell juüumk az értelem és józanság világába, azt nem hódithatja el helyéről sem az erőszak, s"m. a gúnyolódás, sem a káröröm. A pülanatnvi sikerek helyett azokra a magasabbrendü eredményekre számit, amelyek több munkát és fáradtságot követelnek, de több megnyugvást és lelki békességet is jelentenek, mert senki emberfia -1nyomnsára és megalázott ság ára nem épülnek. És Húsvét Iáján, az emberiség nagyi >énteki szenvedésének idején, jó lesz, ha a Pilátusok és a poroszlók sem feledkeznek meg a feltámadás misztériumáról! Kell emp* unviepe Ut I« ¡van 3l>t a leW rro qláll Roro» Milvo