Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

r ©35 ánritís 2t. PirMünyARORSZÄG VÁLASZTÁSOK UTÁN, "^t ÜJ FELADATOK ELŐTT " IRTA KÉTHLY ANNA. Egy választási küzdelem sok mindeurc jó- Mint <8gy rendkívüli élességü tábori látcső, uj távlatban állit embereket ós tényeket, megmut.it hiliákat és erényeket, amelyek a hétköznapok szürke kő­idében észre\étlanek maradnak. \ szegedi váJasz­lás — éppen a jelöltek személyénél fogva — mess» tnlnött még azokon a kereteken is, ame­lyekre elkészültön fogtunk munkához. Nincs az országban még egy olyan titkos kerület, amely­nek mandátumaiért ilyen jelöltek indultak volna harcba. Az egyik lista ólén a miniszterelnök, aki­Bek jelölése a presztízs megóvásának fokozott kötelességét jelentelte a hatóságok részére. \ má­sik lista vezetője a |x>lgári baloldal legkimagas­lóbb egyénisége, azé a polgári baloldalé, amely Budapesten kívül csak Szeged haladó polgárai­nak swvazatait igenyelte. Az egyik oldalon egy eddig m% töretlen politikai hitelű uj irányzat, «z a politikus szavazótömegek legalább is nem fudták a választási agitáció erős színeit a valóság­tól megkülönböztetni. Kiegészítette ezt megélhetésüknél fogva függő helyzetben levők eszközökben nem válogatós hadjárata. A másik oldalon a polgárságban élő szabadelvű hagyományokra és indokolt ellenzéki érzületre tá­maszkodó vezéregyéniség. Nincs rajta semmi cso­dálni való, ha velük s zseniben a szociáldemokrata párt jelöltjének kemény munkája volt. különö­sen, ha számbavesszük azokat az előítéleteket is, amelyeket le kellett küzdenie. Am mmde.zek dacára a szegedi egyik mandá­tumot el nem veszthettük volna, ha emberek és eszközök egy alkotmányos küzdelemhez méltóak lettek volna. »Wrong or right: my counf.ryl«, ftzf, az angol moudá&l nagyon sokan ígv variál­ták: »Robsz vagy jó: a pártom!« És a keserű­ség, amely a veszteség nyomán felgyülemlett ben­nem, nem annak szól, hogy a hivatalos kapcso­lat köztem és Szeged között, megszakadt, ha­nem a harcmodornak. De ez a hely nem arra való, hogy sebeket mutogassuk. Nincs is szándékomban ezt tenni, részboen azért, mert jól tudom, hogy a poli­tikai küzdőtél- nem tánciskola, ahol a gavallé­rok betart ják az udvariassági szabályokat. Kész­ben pedig azért, mert reám, a nőre, meg hat­ványozottabban kölelecő az összeszorított foggal, vdn helytállás. Ahol a férfi már elveszítheti a .türelmét, panaszkodhat a fájdalom miatt, tilta­kozhat a reá zuduló sérelmek ellen, ott a közsze­replő nőnek még megmukkannía sem szabad, inert ezzel kihívja ós egész nemére felidézi a ujaradiság káröröméti »A nő maradjon a főzö­kanálnál! Minden bölcsességük kimerül ebben aniondalban. Az egész világ fenekestő' felfordult. Régi értékítéletek ujjáértékelődnek, régi életsza­Kardos Sámuel és Fia festékftrnk, lakkok, vegyiáruk nagykereskedése (zened, Valéria tér 1. T«tofoa 17 62. Alapítva 1888. Fiókok: Hódmezővásárhely, Makó. ——BCagS^MS^g1 " ' I- •'"«' " —...r'.i.ii. iTuJI­Húsvéti nagytakarításra: ParketlfányesiiőSc, kot'e, tőszőrsepirö. I alf ¿efocf ŐcftOT butormázolúshoz szük­LfllRrf&fCMBoJCil., uéges lakk- és olajfes tókek, brimolein mecbizhati'isá^át cégünk 47 öves múltja garantálja. — A vUásftiirii „DUBLIN*- karókpár és autózománc egyed­árusitóhelye. CaTffacéflllon • ^oceikenőos, szorszámolaj, CtaiUdanyUdll m ró^álic, növényvédő mi sjtsreíc legöloaóbb bevásárlási helye. 307 bályok ekülyedtek, egyre élesebben ütközik ki a történelem távlatában egy uj gazda:-ági reud ké|»e, ám ezek a vak ős süket maradiak nem tudnak más nótát nyekeregni. Mint a kintornás koldus, akinek síp'á láján egyetlen ócska lemeze van, a rádió és a televízió korszakában is csak ezt az egyet tud ja produkálni... A mandátumot tehát el pörölték tőlem, d nem tehették el tőlem a-nbit. akikért dolgoztam. Sem a város, sem a tanya uépe nem fordult el j tőlem és azoktól az eszutéklől, amelyeknek snol­gála fában állottam szegődi képviselőségem alatt és maradok ezután is. És ha a hivatalos kapcso- ­latot eltépte a választási hadjárat eredménye, azo-* kat a bensőséges kapcsokat, — amelyek közőt-> tem és a szegediek között az elmúlt néhány esz- * teiidőben szövődtek, — nem törheti szét soha semmiféle erő. Az én számomra Szeged nem jelenthet soha >vjy rosz­szal sikerült kirándulást, amelynek kellemes és kellemetlen emlékét minél előbb ki kell tőrölni az emlékezetből. Mikor engem pártom azzal tüntetett ki, hogy ezt a szép és érdemes posztot reám bízta, legelső kötelessé­gemnek tartottam alaposan megismerni e város­nak cs dolgozó népének históriáját, fájdalmait, kívánságait. És nem volt e városnak oly fontos és jelentős ügye, amelyben örömhöz képest sergí­tani ne igyekeztem volna. De nem volt a kis­embernek olyan jogos magánérdeke sem. amely­nek érvényesülésén ne munkálkodtam volna. Jelentős és apró. ügyek, feladatok tömege vár elintézésre még ma is Szegeden. V tanyai válasz­tási agitációs ut még élesebben rajzolta ki előt­tünk ennek az irtózatosan elhagyott és elha­nyagolt népnek a sorsát. Szinte megelevened­nek előttem »Tamás bátya kunyhója« jelenetei, i>szabad « emberek életéve átformáltan. A gazda­sági segítségen kívül a jó szó és a türelem ten­gerére volna szükség, bogv azt a százesztendős történelmi különbséget kiegyenlítsük, ami közöt­tük ós a város közölt tátong. . Megvetném önmagamat, ha egy választási ered­mény véletlen sége — sőt irányítottsága — miatt elfelejtkezném mindenről. A fájdalmakról, ame­lyek még a panaszszóig is alig jutnak el. \ szen­vedésekről, amelyek mellett érzéketlenül halad el a szenvdések vámszedője. A város munkásáról, akinek jobbléte vagy nyomorúsága egyenes arány­ban áll a föld népe sorsával. A dolgozó kis­emberekről, akiknek szorgalma és lelkiismeretes­sége a mai körülmények között szétpattan a leve­gőbe, mint a szappanbuborék. A haladó szellemű, a kélkézi munkás sorsát ke.srvesen ál érző ín tel-« lektireJekről, akik fogcsikorgatva tapasztalják, hogy szellem és. kultúra milyen fölösleges pod­gyáiSídarabok ern- karrier utján. . Mi, szocialisták, nem tekintjük életcélnak és karrierbetelő'ésnek' a kepvielőí mandátumot. Igazságunk, eszméink iieni vesztenek hatóerejükből egy történelmi dekonjunktúra idején. Mégis örü­lök, hogy a budai mandátumot megkaptam, inert ez lehetőséget nyújt arra, hogy a hivataloson elszaggatott szegedi kap­csolatokat •/ régi raunk ¡kedvvel, szüre­telte! . és lrlkii'imcrefessr<igpl nem hi­vatalosan továbbra is .fenlarfsam. A i angol munkáspárt példája is előttem van ennél-az elhatározásnál. Az angol munkáspárt, reá­bízza a kerületet a kiválasztott jelöltre. »Candi­date for .«, oz 'a hivatalos cime a megbí­zottnak, vagyis » .képviselőjelöltje«. Ennek a kerületnek megmunkálása, ennek minden gond­ja a jelölt kötelessége. Tanít**, fehü^^ositás» a munkáspárt elveinek ismertetése, uj harcosok szerzése, a régiek megerősítése, mindez a jelölt feladata. Választások idején vizsgázik, hogy mi­lyen eredménnyel dolgozott. Ha nem sikerül —< fair eszközökkel szemben! —, folytatja tovább, mert arra a helyre állították és áat Ml meg­hódítania az uj világ számára. Én is ugy érzem, hogy »Szeged város kép­viselőjelöltje« vagyok. A politika«' levegő meg­lehetősen zavaros, az emberek tele vannak fél lemmel és a bizonytalansáír érzésével. Kell, hogy lássák ós meggyőződjenek arról: a bajok nn/y­része ebből a félelemből ás zavarból ered. Rátor­ság és meggyőződés, szabadságszeretőt és a munkai megbecsülő értékelése: ezek a tula jdonságok ala­kuljanak ki és áradjanak szél a dolgozók tár­sadalmában. És amilyen mértékben gyarapodnak ezek az erények, olyan mértékben jutunk közelebb azokhoz a küzdelmekhez, amelyeit kifogástalan eszközökkel juttatják megbízatáshoz a legalkal­masabbnak itélt személyt és az általa képviselt irányzatot. A munkásmozgalom egyik legnagyobb érdeme, hogy kötélességteljesitésre nevel. Gyönge lelkek talán összeroskadnak és kiállauak a sorhói, ha a/: események nem az ő elképzeléseik irányába for­dulnak. Akit azonban mélységesen eltölt az a tudat, hogy ebből az örült és esztelen világból, a túltermelés és az éhező milliók »rend -jóből el kell juüumk az értelem és józanság világába, azt nem hódithatja el helyéről sem az erőszak, s"m. a gúnyolódás, sem a káröröm. A pülanatnvi si­kerek helyett azokra a magasabbrendü eredmé­nyekre számit, amelyek több munkát és fáradtsá­got követelnek, de több megnyugvást és lelki békességet is jelentenek, mert senki emberfia -1­nyomnsára és megalázott ság ára nem épülnek. És Húsvét Iáján, az emberiség nagyi >énteki szenvedésének idején, jó lesz, ha a Pilátusok és a poroszlók sem feledkeznek meg a feltáma­dás misztériumáról! Kell emp* unviepe Ut I« ¡van 3l>t a leW rro qláll Roro» Milvo

Next

/
Oldalképek
Tartalom