Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-16 / 83. szám

DELM AGYARORSZÁG •SBOED, SserkeszlAMfl Somogyi oeca *2.,k.em. Telefon: 23-M--tiadóhlvatol h lUc*Onk(tnvT4«r «* tegylrodn : Aradi ucca 8. Teleion j 13-0«. - Nyomda s t»w tlpöl liccn I«». Telefon - irv*oA. TA^Irnd «* levélcím r PAlmngyniornAo Siegert Távol a politikától Az utóbbi években — szórványosan előfor­dult jelenségektől eltekintve —, sikerült' tá­vol tartani a szegedi közélettől a szélsősége­ket- A városatyaválasztás is, amely decem­berben zajlott le, a képviselőválasztás is, mely nehezen tavaszodó berkeink csendjébe vitt zajlást, alig egy-két kalandor kísérleten, vagy kalandos eltévelyedésen kivül a lova­gias ellenféleskedés és nem az ellenségeske­dés jegyében kezdte és vivta csatáját. Ennek az egészséges, beteges miazmáktól meg nem fertőzött, megteremtésre és óvásra nem­csak városi, hanem országos szem­pontból is jó léerkörnek az előva­rázsolásában és állandósításában a pol­gári társadalom legkülönbözőbb pártállá­su vezető tényezői mellett jelentős szerep ju­tott a szociáldemokrata párt szegedi képvise­lőinek. Előbb Peidl Gyulának, akinek meleg okossága, éles, de a sziv húrjain is átszűrt lo­gikája, csendes tónusu, de a meggyőződés és meggyőzés erejénél fogva ellenállhatatlan hatású beszédei, egész politikai magatartása ps egyénisége a tántoríthatatlan hivek ezreit szerezte. Azután Kéthly Annának, aki telje­sen idegenül, csak elvbarátainak kitartásában bízva, jött Szegedre, aki a legexponáltabb el­lenzékiség szerepében is — mint Peidl Gyu­la —, meleg rokonszenvet tudott fölébresz­teni és ébren tartani a város egész társadal­mában, aki hűséges és odaadó gondozója lett nemcsak minden szegedi, hanem Szeged minden érdekének is s akinek az egész sze­gedi társadalommal való közvetlen kapcsolata — nem kapván a szocialista párt mandátu­mot — most megszűnt. Kéthly Annának az országos politikában is, a szegedi közélet frontján is sokszoros előité­lettel kellett megküzdenie. Ennek a gyors si­kert hozott küzdelemnek országos vonatko­zásait most nem kutatjuk. Hiszen Szegeden, ha kisebb arányokban és talán gyorsabb eredménnyel is, újból végigkellett mindent csinálnia. Előítélettel fogadták, mert nő, mert szocialista, előítélettel fogadták még sok másért és Szegeden előítélettel fogadták kü­lön azért, mert nem volt — szegedi- Pedig ma már mindenkinek tisztán kell látnia, hogy a lokálpatriotizmus torzhajtásait végre egé­szen — teljesen alkalmatlanná téve újbóli ld­virágzásra —, le kellene nyesni. Nem volt szegedi Tisza Lajos, aki az árvíz után a ro­mokban hevert várost újjáépítette. Nem volt szegedi Klebelsberg Kuno, aki Szeged nagy­gyáépitéséről szőtte talán a legragyogóbb ál­mait, a leggrandiózusabb terveket, akinek koncepciója a többszázezer lakosú Szegedről a legszebb szegedi koncepció volt s aki a szegedi dómban alussza — Szeged leg­nagyobb polgáraként — örök álmait. Nem volt szegedi Glattfelder Gyula, Bárá­nyi Tibor, Keller Mihály, Tunkl Tamás és nem voltak szegediek még sokan mások, akik tekintélyben, jelentőségben szegedi ér­dekek felismerésében és felkarolásának lel­kességében állják a versenyt. A szónak ilyen értelmében nem volt szegedi Kéthly Anna sem, akit ma már — a közvetlen politikai kap­csolat megszűnése ellenére is —, magáénak tekint cz a város s várja azoknál a kifogyha­tatlan fáradozásainál, amelyekkel előbbreju­tásának az útját kell munkálnia. Nem hisszük, hogy legyen politikai etfo­Kedd, 1935 április 16. Ara 10 fillér XI. évfolyam, S3 sz. gultság, vagy akár nézeteltérés, amely zavart akarhatna kelteni. Nem politikai munkára hív­juk Kéthly Annát. Ez a szociál­demokrata párt és Kéthly Anna ügye. Szege­di érdekek fölött őrködve tartjuk számon kü­lönösen nagyobb hatáskörben tevékenyke­dő barátainkat és polgárainkat s meg vagyunk győződve róla, hogy a város józan lakossá­gának a helyeslésével találkozunk, amikor (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genf­ből jelentik: A stresai tanácskozás után az európai nemzetközi politikai figyelem Genf felé fordult, ahol hétfőn kezdődött a Népszö­vetség rendkívüli tanácsülése. Az első nap mindjárt kettős meglepetést hozott. A tanácsülés megnyitását az utolsó pillanat­ban délelőttrói délutánra halasztották, mert ellentétek merültek fel a német fegyver­kezés ügyében. Délután tovább folytatódott a meglepetés, mert a német kérdés egyáltalán nem szerepelt napirenden. A népszövetségi palota környékét rendőri készültséggel megerősítették. Ezt az intézkedést azért rendelték el, mert olyan hirek terjedtek el, hogy Genfben letartóztattak több anarchistát, akik egyes Genfbe érkezett személyiségek ellen merényletet akartak elkö­vetni. Délután fél 4 órakor nyilt meg a tanács ülése. Zárt ülé­sen A v e n o I főtitkár bejelentette, hogy az etiópiai kormánv kéri az olasz kormánv elleni panasz napirendre való felvételét Ezután rövid vita következett. Az elnök in­Slresa, április 15. A három nagyhatalom de­legátusainak értekezlete vasárnap délelőtt vé­get ért. Nyomban az értekezlet berekesztése után a konferencia tagjai szétoszlottak. Az ér­tekezlet után MacDonald kijelentette, hogy a konferencia jól sikerült. Laval azt hangoz, tatta, a francia politika biztonságot akar min. denki számára. Az értekezletről vasárnap délután hivatalos jelentést adtak ki. A kommüniké szerint a tárgyaló fe­lek megegyeztek egymással abban, hogy közös iránvt fognak követni a népszövetségi tanács­hoz beovuitott francia jegyzék ügyében. Foly­tatni kell azokat a tárgyalásokat, amelvek a keleteurópai békét biztosithatják. Az osztrák helvzettel kapcsolatban arra az álláspontra he­lyezkedtek. hogv Ausztria független állam. A 'é'íi egvezménv iigvéhen ugv döntött az értekez­let. hogv alkalmazkodni kell a február 3-i Ion doni konferencia határozatához. A német fegyverkezés kérdése —•^H^m - LL n_j. ! ELŐFIZETÉS: Havonta helyben >.2 0 Vidéken «a Budapeoten 3.no.kUltnid«» 0.40 nenaA. ' Egye» »zAm éra htlköz«: nat> to, vntar- és llnneonnn 10 (Hl. lílr« •fetésrk 'elvétele Inrlin szerint. Menle» Mll'' ttMIA kfvéfnl'vnl -inontn r<-noel meg akarjuk tartani köztük Kéthly Annát,' Szerény serénykedésére, tevékeny fáradha­tatlanságára, odaadó figyelésére és gyors cse­lekvésére szüksége van Szegednek. Pártja ki­sebbségben maradhatott a szavazásnál- De őt a Szegedért való munkához szivből jövő ma­rasztalás kitartó várakozás, osztatlan megtisz­telés és gondos figyelem hivja, várja és fo< gadja továbbra is. ditványozta, hogy az etiópiai kérdést ne tűzzék a mostani, hanem csak a májusi tanácsülés na­pirendjére. A Tanács egyhangúlag ebben az ér­telemben határozott. Elfogadta ezután a Ta­nács az ülésszak napirendjét és elhatározta, hogy következő ülését kedden délelőtt tartja. Az általános várakozással ellentétben a Nép-? szövetség Tanácsának másfél óráig tartó zárt ülését kizárólag az abesszin kérdésnek saenteltek. Azt a tényt, hogy a Népszövetség Tanácsa hét­főn még nem tárgyalta napirendjének legfonto­sabb pontját, Franciaország beadványát, arra vezetik vissza, hogy az előzetes megbeszélések még nem haladtak előre olyan mértékben, hogy általános vitára kerülhetett volna sor. Ezidó­szerint ugy tervezik, hogy a Népszövetség Taná­csának kedd délelőtti ülése is a nyilvánosság kizárásával fog végbe menni. Laval este M ü n c h dán népszövetségi ki-J küldöttet és B e c k lengyel külügyminisztert kereste fel. A két látogatás hír szerint azzal a törekvéssel volt összefüggésben, hogy a két ál­lam képviselőit megnyerje a Németország el­leni határozathozatalra, hogv igy egyhangú ha­tározatot tud janak elérni, volt a tula jdooképen i oka annak, hogy Stre­sában értekezlet volt. A három kormány kén­viselői sajnálattal állapították meg. hogy ..az az egyoldalú eliárás. amelyet a német kor­mány olyan pillanathan alkalmazott, amikor már folyamatban voltak az intézkedések. hogV szabadon tárgyalt rendezést létesítsenek a fegy­verkezések kérdésében, súlyosan megrendítette a közvélemény bizalmát a béke rendjének szi­lárdságában." Az értekezlet tudomásul vette azoknak az ni. lamoknak kívánságait, amelyeknek katonai rendelkezéseit a békeszerződések határozták meg. hogy ezeket a rendelkezéseket revideálják Genfi jelentés szerint Rómában a május 20-i értekezle­ten Magyarország nehéz küzdelem elé tekinthet. Magyarországnak katonai egyenjogúságáért.kö­teleznie kellene mneát, hogv nem 'ámadja incjj n többi szerződő állnmol. =em pedig területi épségét nem veszélyezteti. A stresaf eredmények B Népszcvetség héffői még nem tárgyalfa a német kérdést Csak az abesszin-üggyel foglalkoztak, de azt sem tűzték naptrendre Meglepetéssel kezdődött a genfi rendkívüli ülésszak

Next

/
Oldalképek
Tartalom