Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-14 / 82. szám

1935 április 14. !•—— IIMBIII I AZ APÓ_ A könyvelés adóügyi előnyei Az egész országban megkezdődött a kereseti, jövedebni és vagyonadók kivetése és már csak igen rövid idő kérdése, hogy az adózók ismét megkapják a vonatkozó fizetési meghagyásokat. Kétségtelen, hogy az adókivetés ismét igen sokaknak kellemetlen meglepetést fog szerezni, mert a kincstár ebben az évben a szokottnál is nagyobb számban mondta fel a rögzített adóalapokat s igen nagy a valószínűsége annak, hogy az elmúlt év némi gazdasági javulása fokozott mértékben fog jelentkezni az adókivetéseknél is. Evvel kapcsolatban kívánunk néhány szót szólani a könyvelés adóügyi előnyeiről. Sajnos az adózók közt még most sem vert gyökeret a könyvelés olyan mértékben, mint az szükséges és az adózók szempontjából hasznos lenne s így a legtöbb adózó csak igen nagy nehézségek árán fog védekezhetni a gazdasági javulás adóügyi vonatkozásaival szemben. A kereseti adótörvény előírja ugyan a könyvek vezetését, ez azonban az esetek legnagyobb számában csak írott malaszt marad, mert sem az adózók nem tartják be, sem a kincstár nem szorítja rá az adózókat könyvvezetésre. Az adóalap igazolására nem a kincstár, hárem az adózó van kötelezve s ha ebbeli kötelezetségének nem tud eleget tenni, egyszerűen becsléssel adóztatják meg, ami legtöbb esetben nem az adózó javára történik. Annál kevéssé lehet megérteni azt az a versiót, amivel az adózók viseltetnek a könyveléssel szemben — illetőleg, ha van könyvelésük, avval szemben, hogy azt az adókivetésnél felhasználják. A kereseti adóalap megállapításánál tárgyi alapul egyedül az adózó könyvei szolgálhatnak s ha könyveket nem vezet, vagy azt nem használja fel, önmagát fosztja meg attól az egyedül eredményre vezető fegyvertől, amit az adókivetésnél a becsléssel szemben felhasználhat s amit az ídókivetők respektálni kötelesek. A kivető hatóságok — ha a bevallást aggályosnak tartják és ugyan melyik bevallást nem tartják aggályosnak — külső ismérvek alapján arányos becsléssel adóztatnak. Ilyen arányos becslés elsősorban a forgalom s ennek biKint kedvező, nagyon is kedvező szél fújdogált. A csülagos, kék ég alatt kergetőztek a fekete fellegek. Mintha versenyt rohantak volna a bolygókkal. A hold alig tudott kibontakozni a felhők öleléséből, hogy ntat mutasson Ferenc testvérnek, aki csak nagynehezen tudott felemelkedni az égi magasságokba, ugy megtelt a szive szomorúsággal. De időnkint mégis csak felbukkant hol egy csillag, egy szentjánosbogár fénye, hol a hold sápadt képe bocsátott le egyegy fénykévét. rtsszefázva, dideregve érkezett meg. Szent Péter csak nagysokára nyitott neki kaput. Szemrehányóan nézett rá: — Ha nem is sokat, de késtél, testvér! Igazolni kell magad! — Az unokáim, szent Atyám . . . Beléphetett az aranykapun, de Szent Péter megparancsolta, hogy ha összeterelte aranyszőrű báránykáit és delelőre hajtja a nyájat, tegyen számot késői visszatéréséről az Uraak. Ferenc testvér, a parancs szerint audenciára jelentkezett jóságos Istenénél. — Vétked alól feloldalak! — mondta az Ur, — mert hasznosan töltötted el idődet. Ezúttal is méltó voltál földi életedhez — és kezét Ferenc fejére téve, elbocsátotta égi hivatására. — Atyám! — szólt a feloldozott —, jóságoddal nem akartam visszaélni. Köszönöm neked, Uram és kérve-kérlek, engedd meg nekem, ha lent a földön rólam emlékeznek az emberek, mint a Te leghűségesebb szolgád és hírnököd, kőztük lehessek. Hogy magammal vigyem Teremtőjük jóságát és hirdessem azt, hogy akik a földön emberséges emberek, itt az Ur végtelen nyájában békés helyet kapnak. Ahonnan leláthatnak a földre és tovább védhetik a jóságot és tovább kisérhetik övéik útjait. Baranni József. zonyos kaptafa szerinti százaléka a tiszta jövedelem. Azt hiszem, felesleges bővebben kifejteni, hogy ilyenformán csak az adózók egy igen törpe kis százalékánál lehet a tényleges nyereséget megállapítani, mert noha a forgalom valóban kapcsolatban van a tiszta nyereséggel, zt ezenkívül még annyi minden befolyásolja, hogy egyedül a forgalom alapulvételével csak véletlenül lehet a valóságos jövedelmet eltalálni. Minthogy pedig azok az átlag százalékok, amiket a kincstárnál használnak, ugy vannak kalkulálva, hogy a kincstár semmi esetre se járhasson rosszul ez az eltérés a tiszta jövedelemnél semmi esetre sem az adózó javára fog történni. Ez az oka annak, hogy könyvelés és könyvvizsgálat nélkül ugyszólva soha nem lehet veszteséget beigazolni, mert ugyan ki lesz az a kivető, aki a forgalomból veszteségre fog Hányszor olvassuk szenzációs újságcikkek fölött, ökölnyi betűkből dupla hasábba szedve a cimet: „Aki sprengolta a montckarlói bankot.»" Hát lehet a bankot sprengolni? Nyomban megadom erre a kérdésre a választ: nem! Ma, amikor a bank korlátlan, a játékos pedig korlátolt tőkével rendelkezik, fizikailag is lehetetlen elnyerni minden tőkéjét a banknak. Mert mit jelent az a kifejezés: sprengolni a bankot? A rulettgép forgó karikája körül ott tornyosodnak a zsetonok. Kaszinó és szezón szerint változó összegben. A krupiék, akik az asztal körül ülnek, innen fizetik ki a nyereségeket és ide söprik lapátjaikkal a játékosok elvesztett tétjeit. Ha valaki annyit nyer, hogy a tétek kifizetése folytán a krupiék elől elfogy már minden zseton: ezt hivták azelőtt a bank sprengolásának. Valamikor, amikor nem volt még olyan nagy a konkurrencia, mint ma, a játékkaszinóban megszűnt a játék annál az asztalnál, ahol az asztal készlete elfogyott. Ma azonban csak percekig tart a szenzáció... következtetni, — noha köztudomásu, hogy vannak vállalatok, amelyek annak ellenére, hogy nagy forgalmat bonyolítanak le, mégis veszteséggel zárják mérlegüket Másik igen nagy előnye a könyvelésnek, hogy a kereseti adó utasítás értelmében né-i hány igen jelentős kiadást csak a könyvelést és mérleget készítő és ennek alapján adózók vonhatnak le. így például előző évben elszenvedett veszteség, behajthatatlan követelés, leírások stb. A könyvelés módját az utasítás nem szabja meg. Csak az a fontos, hogy a könyvelésből az üzleti nyersbevétel és a kiadások pontosan megállapíthatók legyenek. Elfogadják az adó* hatóságok most már az átíró rendszerű köny-< veléseket is, amellyel tudvalevőleg a könyvei léát szabad lapokon (kartoték) végzik el. Hofbauer Artúr, Ma már sehol sem jut odáig a dolog, hogy valaki sprengolhassa a bankot. Ha a chef de tableau látja, hogy a készlet fogytán van, előveszi a ceruzáját, egy darab papirosra felir egy számjegyet, szinte észrevétlenül odainti a teremben szolgálatot teljesítő lakájok egyikét, ennek markába nyomja a cédulát és pár perc múlva megérkezik az uj dotáció. A játék pedig folyik tovább... A játékos, ha szerencséje van, nyerhet a végtelenségig... Vannak-e még ma is fantasztikus nyereségek? Vannak. Bn magam is tanuja voltam Harry Jelűnek londoni bankár játéikának a Semmeringen. Ez az ur a mult év áprilisának kilencedikén egész apró tétekkel kezdett játszani. Hihetetlen szerencséje akadt. Egymás után jöttek ki a számai. Félórák alatt százezer schillingnél , többet nyert. De — ő sem sprengolta a bankot, mert a bank egyre hozatta ki az uj zseton rakományokat. Jellipárna ésfOggönymontlrozá* kivételes olcsó áron. Kézimunkák ffx. v ^'f Tissa £a/os JfSruí 5?. r a a y választékban. Qy 1 U ** (Korona u. saroJc.) m | |Molykár ellen megóvást olcsón és pontosan vállalnak Méhes és Privlnsz y párisi dlvateztlcsök, Kállai A. (Hid)n 1. I IdSJhxÁcMUuv Édhodú£om Lehet-e sprengolni a bankot?