Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-14 / 82. szám

2 ntl V « iVARORSZAC 1955 április 14. SCHMIDTHAUER-FÉLE| D^ttHlfiH A VILÁG legtartalmasabb és üeahatéhonuabb természetes keserovlze. OyOUuerléhe mcgDecsülhefeílen ? Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezése miatt és art ajánlja, hogy mindaddig ne csináljanak semmit, amig az összes érdekelt hatalmak hozzájárulása nincs meg. Az angol küldöttség körében kijelentették, hogy az értekezleten részivevő hatalmak elvileg megegyeztek abban, hogy mielőbb, esetleg május elején dunai értekezletet A normális adag tél pohár (100-120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő. Legmegfelelőbb reggel, éhgyomorra használni. Egy-két órán belül fájdalommentesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. Az Igroándi keserűvíz az egyedüli, amely a szokásos nagy üvegek mellet, 0.35 literes kis üvegekben is kapható. Ez az ujitás közkedveltségnek örvend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb) miatt Használati utasitás és kntleirás minden üveghez mellékelve. Vasárnap reggel 10 órakor újból tanácskozásra ülnek össze és ennek során megvizsgálják azolrat a szövegeket, amelyek értekezleten szereplő különböző pontokról szólnak. Ezek a szövegek hűen kifejezik azt a szívélyes és együttműködésre hajló szeli >.met, amely a stresai üléseken mindvégig uralkodott." A londoni esti lapok a stresai érteke ''t legfontosabb eredményének azt tekintik, hogy a hatalmakat valószínűleg 20-ig az osztrák, bolgár és magyar ojnu fegyverkezés kérdését vitatták meg. Mussolini teljes részletességgel ismertette a kérdést Rámutatott arra, hogy Ausztria terű« leli népességének és politikai függetlenségének! védelme látná kárát annak, ha az osztrák had* sereget továbbra is a jelenlegi alacsony szfcn vonalon tartanák fenn. Hangoztatta, hogy t a törvénytelen német ujrafegyver- , kezéssel szemben nem volna célszerű, a szomszédos államokat csaknem teljesen lefegyverzett állapotban tartani { annál is inkább, mert a békeszerződések amugyf is tervbevették a katonai záradék revízióját af érdekelt nemzetek kérelme alapján. Lavalra hárult az a nem könnyű feladat w folytatja a francia jelentés —, hogy rámutasson egy elhamarkodott döntés veszélyeire. AJ kisállamok nyugtalankodva látják Ausztria, Magyarország és Bulgária újra felfegyverzé-i sét. Középeurópában ma az erők egyensúlya áll fenn és ehhez az egyensúlyhoz csak óvatosan szabad hozzányúlni, mert Európa e vidékéneid politikai érzékenysége még nagy és minden idő* előtti intézkedés csak izgatná ezt az érzékeny* séget. A béke fenntartásának érdeke azt kö* veteli, hogy ebben a kérdésben valamennyi ér, dekelt hatalom, a szövetségesek és volt ellensé* gek hozzájárulása nélkül semmit se tegyenek. Költözködünk Május 1 én a volt Próféta Kárfisz uooai helyiségébe. Raktáramat megfelelő árban árual« lom. A. B. C utalványra részletre is előtag nélkül. Aranyat, ezüstöt, régi pénzt, zálogjegyet maaras árban veszek Ora-, ákszarjavltás olcaön, TMHirtsng1—KERTÉSZ ÁRUHÁZ üzletét Milmzath Kálmán noca 12 azám alól k ö J eli napokban m áthelyezi Károlyi u. 1 sz. alá.ffisg Katftti-, »»BTőtt-, rOvidárok papy r.Mára. 281 | hivnak egybe. Az Havas Iroda szerint a május 20-án összeülő dunai értekezleten Német, ország, Csehszlovákia, Magvarország. Olaszország. Jugoszlávia, továbbá Franciaország, Lengyelország és Románia képviselői vennének részt. Az értekezlet szombati tanácskozásáról a következő hivatalos közleményt adták ki: „Franciaország, Olaszország és Anglia küldöttségei ma 9 óra 30 perctől 13 óráig, majd 16 órától 19 óra 30 percig folytatták megbeszéléseiket. A mai ülés során befejezték a vitát mindazokról a pontokról, amelyeket a londoni jegyzőkönyv határozott meg. újra értekezletre hívják összes amelynek következő feladata lesz: 1. Ausztria függetlenségének biztosit A-t és íz osztrák belügyekbe való idegen beavatkozás kizárása. E kérdés körül Anglia, Francia- és Olaszország teljesen megegyezett. 2. A békeegyezmények sorozatainak létrehozása a dunai államok kőzött. Az értekezletre meghívják Ausztriát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és valószínűleg Romániát is, esetleg Németországgal és Lengyelországgal együtt. Az Ewening Standard ugy értesül, Berlinből, hogy Németország elfogadja a meghívást. Francia jelentés szerint az értekezlet délelőtti ülésén kizárólag MMTf^BnHaHnnaraMinoHBnHBnnnBHBHHnBHHBaaMHHMaMaHaMMHaHBaBBMa^ ... > i • nn—a— Cégt. Csányi Mihály uu£!?n-5i C7fl(lf|FFCYFCT cíinfesiést,mázolást és ZTestciparvcUUilal Készjt elsőrendű kivitelben OLUPIirEOMCol,butorféoyezést Jövő-menő ember írta TÖRÖK SÁNDOR Jártamban, keltemben valami tízszer Is esett találkozásom vele az utóbbi években. Utoljára most itt, a szegénykórházban, ahonnan már nem jött ki többé Tomasenko, hogy uj utakra induljon. Elöször... tán Kolozsváron, igen. Az óvári kis kocsmában volt az, ahova jórészt diákok jártak akkoriban, ebédnél ültünk s csak megállott az asztalunk előtt — A Kanadában pusztuló szegény székelyek visz* za telepitésére — mondta valami mély és zümmögő hangon s elém tett holmi pecsétes irást, erről, meg amarról, de nem nézett senki az Írásra. Az ember szemébe néztünk, aki magas volt és haj!ottas széles vállú, szürkésfehér szakálla — mintha már régen fehér lenne s most visszafelé szürkülne, olyan szakálla volt — a mellére folyt, tömött bajusza belecsurgott és elfedte az ajakát, s n szeme... a szeme mélyről nézett, szürkén, erősen és nagy, nagy nyugalommal. Kihúzott ingét széles tüszővel fogta össze s halina nadrágja maga s>száru oroszos csizmában veszett el. A szeme erős mély nyugalommal körbejárt rajtunk s tenyerét kinyújtotta az Írással: — a Kanadában pusztuló szegény székelyek visszatelepítésére. Adtunk neki. — Az Úrjézus fizesse meg. Összehajtotta az irást s ment. Hatalmas válla liol ennél, hol annál az asztalnál bukkant fel a két nagy csizma megállott — mintha álltában is ment volna mindig ez a két nagy csizma, mintha ment volna mindig ... — s mondta zümmögve, egyhangúan: a Kanadában pusztuló... — minden kí adott valamit. A szemíbe néztek s adtak és csend lelt utána minden asztalnál. Temesváron állott elém másodszor egy Lloyd *orí kávéházban. .Tölt, Jött a két nagv csizma s megállott az asztalunknál, az irást letette: — A ruhrvidéki ínséges német gyerekeknek. — jött elé az a mellet borzongató, zümmögő szép hangja és nézett a két szürke szemével s a bugyelárisok megnyilottak. — Az Úrjézus fizesse meg. — Le kéne ezt az alakot — mondta valaki az asztalnál révedezve — le kéne igazoltatni — s félig-meddig felállott. Egy másik rászólt. — Ugyan már... — s az vissza ült, piros lett és a körmeit kezdte nézegetni. Sokáig nem láttam aztán, mig egyszer Bukarestben a bulvardul Elisavétán a Carpathia vendéglő terraszán —a dobogón aktuális kuplékat énekelt egy monoklis nő s szerte az asztaloknál fagylaltot ettek és jeges italokat ittak — egyszerre csak jön. Jön a két nagy csizma, a halina nadrág, az ógörög apostol fej, ide-oda imbolyog az asztalok között s megáll előttem is. Kapcsos nagy könyvet tesz elém. — A moreni-i leégett templom felépítésére Románul beszél s a ceruzára mutat, hogy írjam be az adományt. — Az Úrjézus fizesse meg. S megv tovább Mindenütt adnak. Tisztek és kis nők. családok, mindenki. A moreni-i templom felépítésére. Meg kellett volna kérdezni tőle, hogy... na igen, hogy... tulajdonképpen — eh! Majd talán még elém kerül. Elém is került. Kétszer, vagy háromszor még Csnk ugy felbukkant uccán, kávéházban, mindenütt Fel-felbukkant az évek múlásával, elém áldott a két nagy csizma, a tü«ző, a halina nadrág, báránvbőr kacsul á ját baljával a melléhez fogta, valami szép, bflszkés alázattal, mély szürke szemével belémnézett és adtam. Adtam a moldvai csán góknak iskolára, adtam árvizisujtotta falvaknak élelemre, leégett városoknak téglára, különös n» vü szerzetes rendeknek missziós u'akra kórház építésére. És sose kérdeztem meg. hogy mit is? Valahogy.. . ahogy jött az apostol-fejével vállára omló fehér halával s rámnézett, iól belém... sose kérdeztem meg. Akartam, de aztán... Sokáig nem láttam — ki tudja merre járt a ké^ nagy csizmában — egyszer csak elém állott meszsze bent a Moldvában egy rozzant kaszárnya előtt — szomorú katona voltam akkor — elém állott. Négyen öten voltunk s valahova vittek, vagy valahonnan hoztak, a káplárunkra vártunk — az bement a kocsmába a sarkon valami földivel — szemerkélő esőben álldogáltunk, s a rongyos felhőket nézegettük, hogy merre mennek. Besszarábiába? Dobrudzsába? Vagy talán éppen Erdélybe? Ugy álldogáltunk. Egy Kisenew táji orosz, egy bulgár cigány, még vagy hárman s magam. Egyszerre csak, honnan, honnan nem, elénk áll az ember. — Néhány bánit, katona urak, a rokkantak, tevegyek és árvák számára. . Adtunk Mind adtak. Pohér melegitő páliokára, falás kenyérre, dohányra félre rakosgatott kis pénzecskék kerültek elő a zubbonyzsebek fenekiről. — Az Úrjézus fizesse meg _ s elment a két nagy csizmában, utána bámultunk s ag orosz keresztet is vetett és azt mondta: — Sok nyomorúság között vergődik az ember ezen a világon. Na még találkoztunk aztán egyszer vonqton, kint az ókirályságban Adjud és Burdujeni között A vaggonokat járta sorra — első, második, harmadik osztályt, mind — s mindenki adott neki, még a kalauz is. Rajtam is bekaszirozott két leit az Oroszországból menekülő igazhitű keresztények számára; a tinini püspök nevében kérte, hogy mi-1 ért. nem tudom. Na aztán elkerül+em arrólfelől. többé nem líttam. S hát a minap, hogy valami dolgom akadt a szegény-kórházban, uramfia! ott fekszik az egyik ágyon. Szép egyenesen fekszik — hosszú vénember — pátriárka-haja szétterül a szalma párnán, két nagy keze összefonva a mellén, ugy fekszik ott s a szeme lehunyva. Tán nagyon nézem, mert felpillant. Az orvos sugia akivel vaevok: véait