Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-14 / 82. szám

JZEOes, Scerketsiatég. Somogyi uccu I2„k.en, Teleion: 23-33.-• Rludrthlvnlnl OletOnKHnyinlAr é* legylroda: Aradi ucca 8. Telefon : I3-00. ^ Nyomda : LBw cipőt acea 1«». Telefon i 13'0«. TAvlrnt! A* lerélclm : ITélinnoTi>rpf»»*«i Slenrd Ara 16 filter XI. évfolyam, «2 sz. ELŐFIZETÉS: VMftlcen M Budapesten 3.«W, RUHOlOBn «.40 nengft. * Egye« »Am Ara hétkUz. nap ÍO, vnukr- «• Ünnepnap 1® IMI. Hlr- j de<é«ek (elvétele tarifa «lerlnt Meqfeenlk hétlfl RW«tel*v«l nwiwwil» reggel Kossuth Lajos kertjei A szegediek közül is nagyon kevesen isn érik Kossuth Lajosnak azt a szegedi levelét, amit a kormányzó a szegedi rekonstrukcióra vonatkozó tanácsait foglalta össze. Az árvíz után újjáépülő Szeged építkezései, tervei az egész világon érdeklődést kelteltek s Kossuth Lajos, akit minden magyarországi ügy foglalkoztatott, ennek a kérdésnek is nagy figyelmet szentelt. Kossuth Lajos tanácsa volt az, hogy a sugárutak házai olé helyezzenek mindenfelé kertet. Kossuth kertvárost álmodott az elöntött Szeged helyébe s ugy gondolta, hogy az épülő város uccasorait két oldalról kertekk e 1 kell disziteni. A sugáruti házak előtt díszelgő kis kertek Kossuth Lajos ízlésének, szeretetének és törődésének köszönhetik létüket- Vagy legalább: köszönhették létezésüket. Mert most veszedelem fenyegeti Kossuth Lajos kertSeit. A város hatósága „záros határidőt" tűzött ki s ez a záros határidő Kossuth Lajos kertjeit fenyegeti feldulással. Elhiszszük azt, hiszen látjuk magunk is, hogy sok már a tatarozni való ezeken a kerteken is. Angol kertekben van nemesebb gyep is s az északi államok városaiban több költség, több törődés és több áldozatkészség jut a kerítések rendbentartására. De szegénységünk ta'án mégsem ok arra, hogy Kossuth Lajos kertjeit felduljuk. Igaz, hogy Kossuth Lajos szellemével szemben sem voltunk sokkal kíméletesebbek s talán igaz is, hogy Kossuth kertjeinek sem jár ki több tisztelet és több kegyelet, mint Kossuth eszméinek. Ha hütelenekkéváltunkakossuthigondolatokhoz, talán nem volna szabad ragaszkodnunk Kossuth k e r t j e i h e z sem. Abban a kultuszban, amit Kossuth politikájától megtapadtunk, talán Kossuth kertjeit nem is lenne szabad részesítenünk. És mégis s lehet, hogy éppen ezért, — azt mondjuk: necsak a Klauzál-tér szobra őrizze Kossuth Lajos szegedi emlékét. Ha nem őrzik a szive k, annál inkább őrizzék a k e rt e k. Minden virág, ami szegedi házak előtt illatozik, minden zöld levél, ami ezekben az előkertekben frissebbé, üdébbé teszi a város képét, Kossuth Lajosnak emlékére v i g y á z. Ha a szivekben el is fakul a kegyelet, ne sárguljanak el soha a szegedi Kosruthfcertek virágai. A szegedi közélet elég szóvirágot hajt s Kossuth Lajos emlékképe elé elég szóvirágot szoktak szórni a hivatalos szónoklatok. Legyenek élő virágai is annak a kegyeletnek, ami örök évelője a magyar léle k n e^ k s ami, ha most nem is zöldéi, egyszer még ki fog virágozni a magyar lélek "talajanS ha nem is Kossuth Lajos szavára ültették volna apáink ezeket a kerteket, akkor is harco.ni kellene értük. Milyen szegény ez a város z.ö ld területben, milyen kevés szin taj-kiija a házak malterszürkéjét, a fantáziátlanságnak ezt a fegyenc-uniformisát. Egy kis szemet pihentető tarkaság, egy friss színfolt, a piros, a zöld, a kék színeknek derűje menynyiivel szebbé, vonzóbbá, érdekesebbé, látni erelemesebh>é tenné a város képét. Milyen szeSrefiyek vagyunk, de mennyivel szegényebbek még fában, fűben és virágban. Senyvedő, ritka, kitaposott pázsit, — ez a szegedi zöldterület. Betegség ellen kellene védekezni frissebb, tisztább levegővel, körül kellene venni a várost erdővel, hogy itt a közelben is legyen levegőrezervoár, a város pora ellen csak erdővel és kerttel lehetne, de kellene is küzdeni s ehelyett a háztulajdonosok számára „záros határidőt" tüz ki a város, hogy vagy hozzák rendbe a kerítéseket, vagy hatóságilag fogják kiirtani a kerteket. Ez ellen a f a i r t á s ellen emeljük most fel tiltakozó szavunkat. Elég fairtásban volt eddig is részünk, az árnyékot ugy száműzik ebből a.városból, mint valamikor a boszorkányokat. A mult évben „visszametszették" a fákat, hogy megfiatalítsák őket s a friss ágakat ebben az évben újra lemetszették. Nehogy véletlenül lomb is díszíthesse a szegedi uccákat, nehogy véletlenül árnyék adjon enyhületet a nyári por és kánikula meggyötörtjeinek- Másutt a baktériumokat nem irtják ugy, mint nálunk a fákat, máshol az ellenzékieket nem üldözik olyan kiméletlenül, mint Szegeden a kerteket. Kossuth Lajos kertjeit ki akarják irtani, hogy helyettük a Bach-korszak sivatagjai s oázis nélküli vigasztalansaga telepedjen közénk. Csak semmi zöld, csak semmi remény, csak semmi rügy és semmi rügyező gondolat. Elég a szóvirág, minek é;ó virág is? Kossuth Lajos szellemét, Kossuih Lajos tanításait, Kossuth Lajos politikáját a feledés és pusztulás utján követhetik szépen Kossuth Lajos szegedi kertjei is. Ebben a virágtalan életben miért is lennének virágosak az uccák? A legszebb kert, a legviragosabb ablak jutalmazására másutt dijakat tűznek ki, nálunk záros határidőket. Pusztuljon is ki pbből az életből minden, ami szin, hang, frisseség, derű és melódia volt, egy ur lesz már csak. a Szabály s a Szabálynak nem kell virág, nem kell kert, nem kell egészséges levegő. Életünk fájdalmas szimbólumaivá válnak — Kossuth Lajos szegedi kertjei. A dunai államok ügyében májusban uj konferencia ül össze Rómában A s'resai értekezlet második napja - Mussolini s Laval vitája Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyverkezésének megengedéséről - A kérdésről májusban döntenek, de meghívják az érdekelt államokat is Vasárnap folytatják a megbeszéléseket Stresa, április 13. Szombaton folytatták a stresiai értekezletet, amely délelőtt még nem produkált semmiféle konkrét eredményt, bár a francia delegáció egyik tagja optiimisztikusan nyilatkozott. „Nincsenek eredménytelen nemzetközi értekezletek" — mondotta. Stresai politikai körökben általában az a vélemény alakult ki, hogy egyelőre halasztás történik a megoldásra váró kérdések egy része felett. Ennek a ténynek alapjául az a megállapítás szolgált, hogy a végleges döntés csak Németország állásfoglalásának pontos ismeretével történik meg. Angol és francia körökben megerősítik azt a felfogást, hogy a hivatalos jelentések egyik célja a helyzetnek olyan színben való feltüntetése, mintha a tárgyaló nemzetek kőzött sokkal nagyobb lenne az egyetértés, mint a valóságban. Megállapítható, hogy a stresai értekezlet a genfi francia lépés tekintetében jutott el a legmesszebbre, Anglia és Olaszország bizonyos tekintetben közeledett a francia állásponthoz. Min. denegetre homályban maradt az a kérdés, hogy milyen határozatot fog hozni a Népszövetség tanácsa. LaVal francia külügyminisztertől délelőtt egy francia ujságiró ezt kérdezte; — Most mit suroltunk a könyökűnkkel mi niszter ur? Laval így felelt: — Sokkal közelebb voltunk egy sokkal nagyobb veszedelemhez, mint decemberben.,, A szombat délelőtti értekezlet több kérdéssel foglalkozott. Ismételten szóbukorttlt a dunai kérdés. Egész sor dunavölgyi kérdést azonban csak egy későbbi ldőpontban tartan. dó dunavölgyi értekezlet tárgyal le. Az értekeidetet minden valószinüség szerint Olaszországban, még pedig vagy Rómában, vagy Velencében tartják meg. Az értekezletre Laval moszkvai útja után kerülhet sor. A Havas Iroda értesülése szerint Mussolini a délelőtti ülésen kijelentette, hogy tekintettel Németország ujrafegyverkezésének. nem célszerű dolog a szomszédos államokat védtelenül hagyni, így például Ausztria hadseregének 30 ezer főn; i létszáma nem elegendő arra, hogy az ország függetlenségét biztosítsa. Az angol államférfiak Mussolini elgondolását rokonszenvvel fogadták. Lm>al francia külügyminiszter rámutatott arra, hogy a kisantantot aggodalom tölti el