Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-13 / 81. szám

O 1Q35 április 13: Eleganciában szenzációsak! Minőségben utolérbetetleneR! ¿ben t^ Árban legolcsóbbak. kintsemeg a COLUMBIA CIPŐK. ÍÍÜ Gyári lerakat: Káré« ucca 13. MAcMÉm, Áőu>dc£om A krupiék Hány ember hallotta már Monté Carlohan egy „Deavatott játékostól": „a krupiék legnagyobb ré­sze letört játékos, elvesztették itt a pénzüket és a bank kegyelemből alkalmazta őket..." Ez mese. Letört játékosból sohasem lehet kaszinói alkal­mazott, különösen pedig nem lehet belőle krupié. A francia Riviérán, ahol a játékot már hét évti­zednél régebb idő óta űzik üzletszerűen, hallgató­lagos megállapodás vau arra, hogy csak krupiék gyeríkeiMH lehet ujabb krupié-generáeió* nevelni. Könnyebben lehet premier-miniszter valaki Fran­ciaországban, mint krupié a monacoi játékbank­ban! Monté Carlohan valóságos krupié dinasztiák vanoak, a krnpié foglalkozás apáról tiura saáll, íreg krupiék rendes és tisztességes nyugdijat kap jiak, amely huszonöt évi szolgálat után az összes Jövedelem ötven százalékát teszi ki és fokozato­san emelkedik a jövedelem hetvenöt százalékáig. A krupié, aki szivesebben nevezi magát „Monsie­nr l'employer'-nek, voltaképpen tisztviselő. Rang­ja egyenlő az állami tisztviselő rangjával. A leg­többnek nincsen állandó alkalmazása, felváltva teljesítenek szolgálatot, rendes havi fizetésűiket azonban húzzák akkor is, ha az flzem csökkenése folytán szabadságon vannak. A krupié jövedelme Monté Carlohan három té­telből áll. Mindegyiknek van rendes, fix havi fi­•etése. Ez ötszáz franknál kezdődik és évenkint ötven frankkal emelkedik. A maximális havi fix fizetés kétezer frank. Ezenfelül osztalékot kapnak R pinkából, amit cagnotte-nak neveznek. A pinká­ba dobják be a nyerők ajándékait, ami igen jelen­tős ősszegre rug Akármilyen kevés is van a eag­nottoban, a krupiéra eső ősszeg legalább kétsze­rese a havi fizetésnek. Még most is, amikor Monté Tarlónak rosszul megy, havonként kétezer frankot lesz ki a „part beneficier," ahogyan a pinka-része­sedést hivják. A „boldog időkben" persze ez sok­kal nagyobb volt és még 1926-ban is elérte a havi 7000 francot. Mindeme jövedelmeken tul kará­csonykor megkapják a krupiék a „gratification"-! A kaszinó jövedelmének egy részét osztják széjjel megállapított kulcs szerint a kaszinó alkalmazot­tai között. Az Igazgatóság állapitja meg, hogy a havi fix fizetés minden száz frankjára mekkora gratification esik. Ez a rész lehet 4—5—600 frank. Jó időben volt ezer frank is, ami azt jelentette, bogy egy tiz év óta dolgozó krupié, akinek ezer frank a fizetése, a part beneficier-en kívül kará­csonyikor külön ajándékként tiziezer frankot ka­pott. Mindezen kívül a krupiék ingyen ruhát, orvost, gyógyszert kapnak Monte-Garloban, saját üzletük van, ahol az árak húsz százalékkal olcsóbbak mint egyebütt, adót nem fizetnek és mindenképpen meg van a lehető sémik arra. hosv sondok nélkül vonuljanak vissza öregségük idejére. Ennek ellenére mégis kevés krupié szerzett va­gyont magának é* karriert kev* krupié csinált Miért? Egyszerű a magyarázat: bármilyen hihetetlenül U, hangozzék, a krupiék is játszanak. Jóllehet ál­landóan maguk előtt látják a szerencse kerékének forgását — vagy talán éppen ezért! — amint sza­bad idejük akad, sietnek a játékasztalhoz. De oda­haza neon játszhatnak, hát — elmennek a wwm­szédba... San Remoba sokszor Rgyelmoztettefe rá, bogy az asztal körűi ott ülnek a szabadnapos memterar­kvi krupiék, Monté Carlohan pedig a sanremoiak játszattak. Ismertem kis csapszékeket, ahol — persze már jóval tul Monaco határán — a kaszi­nó zárórája után a krupiék ültek össze egy Ms barátságos chemin-partira. A krupiék világát általában a legenda köde ve­szi körül, pedig ez a titokzatos világ még esak nem is titokzatos. A játékkaszinók alkalmazottai as életben rendes polgáremberek és sokkal b» csületesebbek, mint őket általában a közönség tartja. A kaszinó: rendes vállalkozás, akár egy papírgyár, vagy egy tengerhajózási vállalat. Az alkalmazottak, hivják őket krupiének, chéf de tableau-nak, inspektornak, játékvezetőnek — ezek azok az állások, amiket egy krupié a ranglétrá­ján elérhet — olyan tisztviselők, mint akármilyen vállalat hivatalnokai Csak azzal a különbséggel, hogy az ő napjuk délben kezdődik, ök a „techni­kai személyzet" és semmi kapcsolatuk nincs a já­tékbankok adminisztrációjával Nemzetiség szerint legtöbb kőztük a francia, német, svájci, olasíf és belga és most, hogy Ausztriában is megnyíltak a játékkaszinók, osztrákok is tömegesen igyeikeznek erre a pályára. Mese az is, hogy a krupié ruháján nincsenek zsebek, 'azért, hogy ne tudja oda elsanssirozni a zsetonokat Franciaország egypár kaszinójában inkább azonban régebben a gyanús tripotokban voltak ilyen ruhák is, de a Riviéra előkelő kaszi­nóiban soha. A krupié nem csal, nem csal pedig azért, mert még a legkisebb gyanú esetén is el­veszti állását és ezzel együtt minden kilátást ar­ra, hogy mint krupié valaha is dolgozhasson. A montecarloi, deauvillai, badeni, biaritzi, senjme ringi krupiét nem szabad összetéveszteni gyanús lebujok zsetonosaival, akik boldogok, ha két zse­tonnal be tudják csapni a gyanútlan játékost. A montecarloi levéltárban találtam régi ese* tekre, amelyek arról szólnak, hogy volt idő, ami­kor a krupié is csalt. Ezeket a csalásokat azon­ban már túlontúl ismeri a ban>k Említenek egy krupiét, aki mindig a gallérját igazította, pimasz­kodott, hogy az szük. Egyszer megmotozták ás ott találták ingében a gallércsusztatás ürügye alatt oldnigott zsetonokat Volt a Riviérán egy tüsszentő krupié is, gyakran vette elő zsebkendő­jét, törölte meg az orrát, amikor aztán a zsebken­dő visszavándorolt a asebbe, vele együtt odacsu­szott egy pár Louis d'or is. Akadtak krupiék, akik összejátszottak a játéikossal és kreálták a csalás­nak azt a módját, amelyet „töltött pástétom" néven ismernek Monté Carlo annalesei. Ez akkor volt divatba«, amikor még tikettekkel játszottak a Riviérán. A sanszőr — a pénzváltói — megadja az előre megbeszélt jelet, ezzel jelzi, hogy „a pástétom töltve van," a játékos váltást kér, odadob két száz frankos bankjegyet, vissza­kap tiz darab huszfrankos tikettet, de a husa frankosok közé oda csúszott egy, vagy több ezres Is. Olyan eset is volt, hogy a krupié a szolgának, aki a vizet hozta, csúsztatott oda egy-két zsetont vagy aranyat De ezek általában ritka esetek és ellenük éppen ugy nem lehet küzdeni, mint a »agy áruházakban a belső tolvajok ellen. A krupié áilta Iában — mint minden polgárember — dolgavégeztével a családjának él. Hogy emel­lett játszik is — hát édes Istenem, melyik polgár­ember nem játszik! Jó családapa, elviszi sétálni a gyerek őt és születésnapjára virágot visz haza as asszonynak. A mestersége rendkívül megeről­tető. Mialatt dolgozik, igénybe van véve mindea idegszála. A foglalkozása annyira lefoglalja, hogy nem is törődik mással. Asszonyok, akik előszór vannak a kaszinókba« és izgatottan ülnek le a rulettasztalhoz azt hiszik, hogy a krupié mosolya nekik szól. Nem tudják, hogy a krupié mindig mosolyog.., Akár a színész a színpadion, he azt ifja elő a szerepe. Sokan készek leuoéoek kalandokba bocsájtkos­m a krupiéveJ, de ezt nem érdeklik a nők... Csak a játékost látják benne és ha a mosolyuk egy nüansszal melegebb, biztosan arra gondolnak, hogy őnagysága legközelebbi nyereségnél » szo­kásosnál többet dob majd a cognotte-ba. Titokzatosságot, rejtelmességet nem lehet találni az életűkben és a nizzia rendőrségen aat mondták nekem, hogy a „krupié foglalkozás erkölcsi bizo­ny Hvánwyaí Pgycwóv feéMk. P»ál JÓK 15 csalásért és 20 okirathamisltásért egyévi börtön (A Délmagyarország munkatársától.) ft rendőrség a múlt hónapban elfogott egy vesze­delmes szélhámost, aki úgyszólván az országot végigszélhámoskodta. Krémer Béla 55 éves budapesti ügynök az illető, aki külön, böző trükköket eszelt ki arra, hogy miképpen csapja be a hiszékeny embereket. Felkeresett egy sereg nyomdászt, akiknek hamis megren­delő-jegyek segítségével gyógyszerészek nevé­ben jelentős nyomtatványrendeléseket adott fel. Természetesen megbízása sehol sem volt. A nyomdászoktól előre felvette a közvetítési jutalékokat. Mikor azután a nyomdászok le­szállították az illető gyógyszerésznek a meg­rendelést, megdöbbenve hallották, hogy szél­hámosnak estek áldozatául. Gyógyszeráru ke­reskedők nevében is szélhámoskodott, Olcsó árut kínált hamis megbízólevél alapján a vi­déken, még pedig olyan olcsón, hogy minden­ki örömmel vásároh és a jutalékra előleget adott. Hasonló szélhámosságokat követett el egy hengermalom nevében. Krémer Bélát 15 rendbeli csalás és 20 rend­beli magánokirathamisitás büntette címén pénteken vonta felelősségre a törvényszék Va­day-tanácsa. Az idős kereskedő sirva védeke­zett. Elmondta, hogy régen volt már büntetve és akokr elhatározta, hogy jó útra tér. Gyü­mölcskereskedést akart nyitni, mert az meg­élhetést biztosított volna a számára. Pénzt azonban nem tudott szerezni, azért a csalások­hoz folyamodott. A bíróság Krémer Bélát egy esztendei börtönre ítélte jogerősen. Férfi fehérneműek készen és rendelésre Pallák Testvéreknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom