Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-09 / 57. szám

1935 március 9. $ í L' M A Gy A R O R S Z A G 5 A város dolIárk©lcsönei Középárfolyamot kér megállapítani az Angol-Magyar Bank 251 ezer dollár tartozásra — Tárgyalások kez­dődnek egy newyorki bankkal a kisvasutépitési köl­csön ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A törvény­halóság pénzügyi bizottsága pénteken delben ülést tartott dr. Pálfij József polgármester elnökletével, élénk érdeklődés mellett. Az ülésen, amely zárt aj. tók mögött folyt le, nagyjelentőségű hitelkérdéseket tárgyaltak. A tárgyalás anyagáról dr. Pálfy Jó­zsef polgármester a következőket mondotta: — A bizottság először azzal a beadvánnyal fog­lalkozott. amelyet az Angol-Magyar Bank intézett a város hatóságához. A városnak az Angol-Magyar Banknál 251.000 dollár adóssága van. A pénzintézet a kamatokat és a törlesztési részleteket eddig mindig a dollár hivatalos napi kurzusán fogadta el, most pedig hivatkozva arra. hogy a város más ctollárkölcsönt folyósító hitelezőivel megegyezett egy középárfolyamban, azt kérte, hogy az Angol­Magyar Bankkal is kössön hasonlóan méltányos tnegállapodást. A pénzügyi bizottság a kérdés ala­pos megvitatása után megállapította, hogy a bank kívánságának jogalapja nincs ugy> . de azért ja­vasolja, hogy méltányossági okok miatt kezdjen a város hatósága a pénzintézet vezetőségével tár­tjyalásokal. Á bizottság megbízott engem, hogy a tárgyalások lebonyolítása céljából alakítsak szü­kehbkörü bizottságot és az eredményt terjesszem a bizottság elé. A bizottságot rövidesen megalakí­tom é& azután megkezdjük a tárgyalásokat az An­gol-Magyar Bank képviselőivel. — A Magyar Altalános Hitelbank utján igénvbe­.vett a város annakidején a kisvasut építési költsé­geire — mondotta ezután a polgármester — 180-000 dollár kölcsönt. Ebből még 95.000 dollár tar­tozás áll fenn. A város váltóit a Newyork City Bank számitolta le és a váltók jelenleg ennek a pénzintézetnek a birtokában vannak. A Newyork City Bank megbízottja jelenleg Budapesten tartóz­kodik, nemrégen levelet intézett hozzám és beje­lentette. hogy az intézet a város tartozásának tel­jes kiegyenlítésére hajlandó pengőt is elfogadni, még ]>edig a dollár hivatalos árfolyama szerint el­számolva. Ezzel szemben a Magyar Általános Hi­telbank ragaszkodik ahhoz, hogy a város tallózá­sát aranydollárban egyenlítse ki, mivel a kölcsön­szerződés, amelyet még Somogyi Szilveszter pol­gármester irt alá. aranydollárra szólt. A New­wory City Bank ajánlatának elfogadása a város számára körülbelül 380.000 pengő megtakarítást jelentene. — A pézügyi bizottság ugiy határozott, hogy javaslatot tesz a Newyork City Bankkal való tár­gyalások megindítására azzal, hogy a bank aján­latát fogadja el a város, ha meg l idjuk szerezni hozzá a szükséges kormányhatósági engedélyt. Megállapította a pénzügyi bizottsági, hogy az ügy­gyei kapcs latban jogvita kelethezhet a város és a Magyar Altalános Hitelbank között, de valószínű, hogy a vita csak a város javára dőlhet el, mert hiszen a város annak tartozik, akinek birtokában vannak a váltók, tehát a newyorki pénzintézetnek. A bizottság megbízott engem, hogy dr. Szekerke Lajos tiszti főügyésszel együtt vizsgáljam meg a kérdést, utazzam Budapestre és függetlenül az esetleges jogvitától, igyekezzem megszerezni a szükséges engedélyt. Tervezetet dolgoztat ki a kamata a piaci helypénzek szabályozására A kamarai ankéton valamennyi felszólaló a helypénzek sürgős leszállítását követelte (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi ószerkereskedők Egyesületének kezdemé­nyezésére a kereskedelmi és iparkamara a pi­aci helypénzekkel kapcsolatos kérdések meg­beszélésére pénteken délelőtt ankétet hivott össze. Vértes Miksa kormányfőtanácsos el­nökletével megtartott ankéten nagyszámban jelentek meg az érdekeltek, köztük az ószer­kereskedők Egyesületének kiküldöttei, a Ma­gyar Kézmüiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége szegedi csoportja, a piacon árusító kereskedők és iparosok képviselői, a Szegedi Gazdasági Egyesület, az ipartestület kiküldöt­tei és a város képviseletében vitéz dr. Gom­bos József tb. tanácsnok, a javadalmi hivatal vezetője. Az értekezleten először dr. Cserzy Mihály kamarai titkár ismertette a kamara akcióját, amelyet a piaci helypénzek leszállítása érde­kében még 1933-ban indított. A kamara annak, idején javaslatot tett a polgármesternek, hogy a helypénzdijakat az ipari és ter­ményárakkal, valamint a kör­nyékbeli piacok helydijaival hoz­zák arányba. A most érvényben lévő piaci helypénzek ér­vényessége 1935 végén lejár. Dr. Cserzy titkár azt javasolta az értekezletnek, járuljon hozzá, hogy a kamara kérje fel a város hatóságát, hogy a legutóbbi 3 évi bevételi adatoknak megfelelően készítsen tervezetet, mely a város és 4» newet, érdekeltek igényeit is kielégítheti. Az előterjesztéshez többen szóltak hozzá. Bástyái Holtzer Tivadar kereskedelmi ta­nácsos kifejtette, hogy a piaci helydijak le­szállítása fontos és nagyon sürgős volna, mert a magas helypénzek miatt a ta­nyaiak elkerülik a szegedi piacot és ezt hátrányosan érzik a keres­kedők és iparosok. Iritz Béla kamarai beltag azt találná fon­tosnak, ha a helypénzek szabályozásának ügye már a márciusi közgyűlés napirendjére kerül­ne. vitéz Kakuszi István kereskedő, kamarai beltag szintén sürgősnek tartja a hely pénzek arányosilását. Kifogásolja a magas vámokat is, szerinte a magas kövezetvám is egyik oka, hogy különösen az autóforgalom elterelődik Szegedről. Jeney Sándor az ószerkereskedők Egyesü­lete elnöke a piaci visszásságokról beszélt fel­szólalásában. Elsősorban kifogásolta a vidéki termelők túlságos megvámollutását. Azt java­solta, hogy a helypénzek ügyének már a már­ciusi közgyűlésen való tárgyalását sürgesse ki a kamara; a megfelelő javaslat kidolgozására szükbbkörü bizotságot alakítsanak. Fischer Gyula kamarai beltag a külterü­leti piacok visszásságait tette szóvá. B e n k ő István kamarai beltag kifejtette, hogy emlékezete szerint törvényes alapja volt annak, hogy 1920-ban a piacon áruló rőföske­reskedők helvpénzét leszállította a város. A vá­gott baromfiárusok helypénzének rendezését kérte. Székely László kalaposmester ugyancsak azt javasolta, hogy a piaci helypénzek aranyo­si lásának ügyét mielőbb tárgyalják; a kamara hasson oda, hogy már a márciusi közgyűlés tárgysorozatára vegyék fel a kérdést. Dr. Gyuris István ipartestületi titkár aa uj helypénzszabályzat tervezetének elkészíté­sét javasolta. Takács Ferenc szabómester felszólalásá­ban kifejtette, hogy a helypénzek csökkentése lüktető kereskedelmi és ipari forgalmat ered­ményezne a városban. A felszólalásokra először dr. vitéz Gom­bos József tb. tanácsnok reflektált. A város hatósága beszerezte a nagyobb városok hely­pénzdi ¡szabásait — mondotta — és ezekből az adatokból azt állapította meg, hogy a Szege­den érvényben levő helypénzek arányban van­nak a többi városokéval. A helypénz-bevétel különben évről-évre csökken. A kimutatás sze. rint 1931-ben 224.108 pengő volt, 1932-ben 207 ezer 744, 1933-ban 204.045, 1934-ben 205.697 pengőt vett be a város piaci helypénzekból. A bevételt a város kizárólag a piacok fenntartá­I sára és tisztántartására fordít ja és a bevétel i alig fedezi a szűkségletet, j — A polgármester ur utasitására be kell je­lentenem —, folytatta ezután Gombos tanács­nok, hogy a folyó évben a város a lielypénz­dijszaháson nem változtathat. Az előiráuyzott levételekre szüksége van Szegednek és a helypénzek esetleges csökkentéséből előálló hiányt nem tudnák fe­dezni a költségvetésben. A város vezetőségében megvan a jóakarat, hogy a piaci árusokon se­gítsen — mondotta —, de a helypénzek leszál­lítására ebben az évben nem gondolhat. A pol­gármesternek az volna az intenciója, hogy a kamarai értekezlet a helypénzek országos ren­dezését szorgalmazza, mert arról szó sem le­het. hogy a márciusi közgyűlés foglalkozzon a kérdéssel, az idő rövidsége miatt a törvényben előirt véleményeket és a szakbizottságokat nem lehetne már meghallgatni. Vértes Miksa kamarai elnök összegezte a felszólalásokat cs felkérte a város képviselőjét, hogy a piacon érdekelt kereskedők és iparosok egyöntetű kívánságának adjon kifejezést a polgármester előtt. Miután a megjelentek valamennyien a hely­pénzek mielőbbi arányosítását kívánták, a ka­mara a jövő héten szükebbkörii értekezleten foglalkozik a helypénzek ügyével, a rendezésre vonatkozólag szabályzat-tervezetet dolgoztat ki és azt beterjeszti a városhoz. A SZAKEMBER is csak BISON cipőkrémet használ! Csak főbb üzletekben kapható! Kie doboz 50 fül. Naary doboz 1,— peogö. • Üvejr tégely 1.— Fölerakat * FRANK AR P A D bőrkereskedő, Szeged.

Next

/
Oldalképek
Tartalom