Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-06 / 54. szám

T935 március 6. Bfí MAHVAPORSZAG Az aftkázlol űr. Horváth szanatórium ís penzió Igazgató!« e hó 8- és 9-én SlCífCdCIl a Tisza szállóban szcmélgcsen tárgyal és minden üdülésre, utazás­ra, pengő fizetésre vonatkozó felvilágosítással készségesen rendelkezésére áll A strandfürdő Tavaszkor, amikor a fák rügyeznek és a termé­szet ébredezik, felvetődik a strandfürdő létesítésé­nek gondolata, hogy azután őszkor, a leveleik hul­lásával és a természet pihenésével együtt ez a gon­dolat is jégre kerüljön. Valahogy evvel a kérdés­sel is ugy vagyunk, mint sok mással, amink meg­van és amit csak hozzáférhetőbbé kellene tenni: nem törődünk annyira vele, mint olyasvalamivel, amit a maga egészében kellene létesíteni. A folyó nélküli Eger, Debrecen, Sopron stb. megoldották ezt a kérdést, mi, akiknek itt van a Tisza a maga kincset jelentő vizével, minekünk ez a kérdés ugy látszik — nem olyan fontos. Nyitott ajtókat döngetünk amnák megállapítá­sával, hogy megfelelő strandfürdő idegenforgalom szempontjából igen fontos kelléke ennek a vá­rosnak, épp csak az a kérdés, hogy ezt kinek kel­lene megoldaná és hogyan. Már néhány évvel ezelőtt mutattam rá arra, hogy Szegeden is létesíteni kellene Idegenforgalmi és Városfejlesztő Részvénytársaságot a város anya­gi részvételével. Ennek a társaságnak lenne fenn­tartva mindazt létesiteni, fenntartani és fejleszteni, ami szükséges a társaság címében foglalt felada­tok célszerű és megfelelő megoldásához. Ezt végzi a hasonnevű soproni vállalkozás, amely a jegy­irodától kezdve a strandfürdőig és az auutóbusz­fizemig mindent ellát olyannyira, hogy központi irodájában fordul meg minden idegen, ahol nem­csak a szórakozásra vonatkozó beosztást, hanem idegenvezetőt is kap és ahol fokozott gondot for­dítanak arra, hogy minden ott megforduló idegen azzal a megelégedéssel és tervvel távozzék a vá­rosból, hogy legközelebb nemcsak maga, hanem ismerőse is látogasson el oda, ahol olyan kedves előzékenyéggel bánnak az idegennel. Sopronban a mnlt évben megforduló idegenek több, mint egy­milliót hagytak. Véleményem szerint a szegedi idegenforgalom sem fog addig rendes kerékvágásba terelődni, amig ez a kérdés ily intézményesen nem lesz meg­oldva. Az semmikép sem válhat hasznunkra, ha még márciusban sem tudjuk, hogy a szabadtéri játékokkal mi lesz; ha a strandfürdő kérdésében nem tudunk állást foglalni a referens tanácsnok által vezetett, kizárólag sportcélokat szolgálni hi­vatott versenyuszoda, vagy a Partfürdő Részvény­társaság, vagy a város javára; ha csak az idegenek panaszaiból és nem a program előzetes összeállí­tásából értesülnek bizonyos helytelenségekről (igy legutóbb a színielőadás és a meccs kérdésénél) és így tovább. Nekünk tehát elsősorban arra kellene töreked­nünk, hogy mi is létesítsünk, — de nem a köz­igazgatás nehézkes apparátusának alárendelt, ha­nem magánjellegű részvénytársaságot, amely az idegenforgalmi kérdéseket is, így az abba bele­kapcsolódó strandfürdő kérdését is megoldja a város megfelelő támogatásával. És itt talán a Partfürdő rt. kerete megfelelő cégváltozásával fel volna használható tőkeemelés és a szükséges át­alakítás utján. Ebbe azután esetleg az IRUSz és talán a MAVART is belekapcsolódna ugyancsak érdekeltség vállalása utján. Az nem lenne baj, hogy a társaság, mint nyerészkedésre alakított magánvállalat arra törekedne, hogy részvényesei­nek jövedelmet biztosítson, mert a város és illetve annak lakosai érdekeit maga az idegenforgalom, aiwwk istápolása és fejlődése biztosítaná fokozott fogyasztás utján. Sopron annyira ment hogy mo­dern uj szállodát épitett; nálunk a meglevőknek a társaságba való bekapcsolódásával és működésük­nek Újszegedre való megfelelőbb kiterjesztésével lehetne megoldani. Sőt ide kellene kapcsolni a gőzfürdőt a melegvízi forrással együtt. A felügye­leti hatóság amúgy sem nézi jó szemmej ezeket a magánvállalkozás jellegű hatósági üzemeket, ame­lyek ép, mert hatóságiak, állandó cégtáblái a közönség és a konkurrencia különféle panaszainak. Magánvállalkozás kétségtelenül jobban tudná ki­aknázni azokat az adottságokat, amelyek egy ilyen nagy városban levő gőzfürdő velejárói, különösen akkor, ha annak a meleg vizében, a pakkolás és jszapolásban rejlő gyógyhatását vesszük figye­lembe. Azzal tisztában kell lennünk, hogy sem a fel­ügyeleti hatóság, sem a minisztériumok nem fog­nák hozzájárulni a strandfürdőnek a város által való létesítéséhez; ecy intermisztikus rendezése a strandnak és ideiglenes elintézése a kérdégnek pedig sokat nem jelent. Rármit is létesítsen a vá­ros, az mindig kifogások és fokozódó kívánságok középpontja lesz, anélkül, hogy a fokozódó kíván­ságok arányban állhatnának az anyagi ellenszol­gáltatás megkívánható mértékével. Ez már valahogy ugy van, hogy a váróétól a teljesítés maximumát kívánjuk, sőt követeljük, de érte fizetni — minek fizetni a városnak, ha amúgy is adózunk neki... — senki sem akar. Ha ingyen szolgáltatna a város valamit akkor sem volnánk megelégedve; a ma­gánvállalkozással szemben kívánságaink természet­szerűleg elhatároltabbak. A gazdasági vasút meg­építése közszükséglet volt s ha beszüntetné műkö­dését közbotrány lenne, de mert a városé, legszí­vesebben ingyen szeretnők igénybevenni. És a várost polgárt, mint szerződő fél — akár bérlő, afcái más — mindent szeretne kapni, de semmit sem adni, stb. Ez már az emberi természet természe­tesnek vélt folyamánya. Ismétlem tehát: a strandfürdő kérdése, mint ar. idegenforgalom egyik fontos kiegészítője, kizárólag idegenforgalmi kérdés s mint ilyen, csakis ar idegenforgalom intézményes, bár hatósági támoga­tással létesített magánvállalkozás utjáni megterem­tésével oldható meg gyökeresen és közmegelége­désre. ' vi , Gál Miksa. Tcfcziu^uicrfáta Egy etomag TO fttttr. UoUfals dUu A leáRvtsetf mozifütőt a tábla Is felmentette a csalás vádja aló! (A Délmagyarország munkatársától.) Bálint Kálmán, a Korzó Mozi kazánfűtője, akinek neve az ismeretes leányégetéssel kapcsolatban került a nyilvánosság elé, kedden az ítélőtábla elé került egy érdekes csalási ügyben. Bálint még régebben lopási ügyek miatt büntetve volt és mint ilyennek el kellett volna veszítenie a vasúttól élvezett nyugdiját. A vasút azonban tovább is folyósította a nyugdijat és csak most a leányégetéssel kapcsolatos bünügv során pattant ki, hogy Bálintot ávekkel ezelőtt a bíró­ság vagyonelleni bűncselekmény miatt 2 hó­napi fogházra Ítélte és kimondotta a hivatal­vesztést is. • A vasút Bálint ellen feljelentést tett, előadva, hogy Bálint elhallgatta büntetett előéletét és J igy a vasút hosszú éveken keresztül folyósí­totta továbbra is nyugdiját. A kincstárt ilyen módon a vasúti fűtő többezer pengővel károsí­totta meg. Az ügyészség csalás miatt emelt vá­dat ellene. A törvényszék előtt a fütő azzal védekezett, hogy nem hallgatta el azt, hogy vasúti fütő. A biró kérdésére, hogy mi a foglalkozása, azt fe­lelte, fütő és ez meg is felelt a valóságnak. Kiderült egyébként, hogy az iratoknál minde­nütt benne volt, hogy Bálint vasúti fütő. A bí­róság a kazánfűtőt felmentette a csalás vádjs» alól, mert nem követelt el csalást. A tábla a keddi tárgyaláson helybenhagyta a törvény­szék felmentő ítéletét. NIONrENYDEIíLJM ?,í Felelősséggel szerelő: SCtlftühröílü I. zor hatás! mi eres azemKöifseg? Tel. 24-3« DIMolan kSlbegveté«t Tanítókkal készítik el Szegeden a mezőgazdasági statisztikát, mert csak fiz ügyvivő jelentkezett Egy héttel elhalasztották az összeírás megkezdését (A Délmagyarország munkatársától.) Az eredeti tervek szerint hétfőn akartak hozzá­kezdeni a mezőgazdasági statisztika munkájá­hoz. A földmüvelésügyi minisztériumból azon­ban telefonértesítés jött Szegedre, hogy a sta­tisztika munkálatait egy hétre fel kell füg­geszteni. A váratlan intézkedésnek a hivatalos magyarázata szerint az az indoka, hogy a me­zőgazdasági statisztikával kapcsolatosan ada­tokat kiván gyűjteni a minisztérium a gazda­adósságok végleges rendezéséhez is és mivel az ehhez szükséges nyomtatványok csak most készülnek el, az összeírás egy hetes halasztást szenved. Szegedre a legjobbkor érkezett a halasztó rendelkezés, mert igen vontatottan indul a statisztika felvételi munkája. Az összeírás ke­resztülviteléhez legalább százhúsz számláló­biztos közreműködése szükséges és eddig mindössze — tizen jelentkeztek. Azért nincs érdeklődés az összeírás iránt, mert alig néhány filléres keresetet biztosítottak. Intézkedtek, hogy ugy a város környékén, mint a tanyán tanitók készítsék el a statisztika felvételi mun­káját. A statisztika felvételét egyébként sem lehet­ne Szegeden megkezdeni, mert az előmunkála­tokkal nincsenek készen. A statisztikai lapo­kat először az adóhivatalban töltik ki, a föld­birtokok tiszta kataszteri jövedelmét vezetik rá a lapokra és csak ezután kezdik meg a tu­lajdonképeni összeírás munkáját. Az adóhiva-t talban még nem készültek el a munkával. ezüstért, zálogjegyért legtöbbet fiz»t Eladás rWcfare sldlvg né!« bűt ABC utalványra. • snw a vitások ok són. avorsag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom