Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-06 / 54. szám

DÉLM AÖYAKORSZA •ZROED, SsWkeMM*«o: Somoni oee» tZ^i.em,Telefon: 23-aa.. kladóhh'«rfBl k»le«»n könyrtór «t (egylroda t Aradi Ucca 8. Telefont 1MK). - Nyomd« - U»w UpAt nem ff». Telefon • T»»lrii!i levélcím: PéInn»«iyeror»«An HmmI Szerda, 1935 március 6. Ara 10 flll6r \\ XI. évfolyam, sz. ELOfixETKS: Havonta helyben 3.20 VM«ken M Budapetten 3.00, kUllHIdHii MO nenq«. * Bgye» szAn Ara hétköz­nap lO. vatár* é* Ünnepnap 1« (111. Wr defétek lelrélele tarifa tzerlnl. Me«'e lentk hé»»A klvételAvel n^nnnln rrqjjel Feloszlatták a képviselőházat Húsvét előtt megtartják az ui választásokat Bethlen kilép az egységespárlból és külön indul a küzdelembe — Szoros együttműködés a miniszterelnök, Eckhardlék és Wolffék közölt Egységes ellenzéki front alakul 4 politikai élet keddi izgalmas fordulatai (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A" képviselőház kedd délutáni ülésén feloszlatták a képviselőházat. A házfeloszlatás ténye bár­mennyire nem váratlanul érte a politikai vilá­got, mégis kétségbevonhatatlan megdöbbenés­sel találkozott minden oldalon. Viszont kétség­telen, hogy a helyzet tisztázódott Ebben a pillanatban bizonyos, hogy Bethlen István es a ftör­nqezeiehez tartozó tilvel szerdán beteientik az egq­seges pártból való Kilépé­süket. Uőu számitfák, bog® körülbelül 40-30 képviselő lógta kóvetnl Bethlent. Megbízható helyről nyert értesülésünk szerint Bethlen a legélesebb harcot fogja felvenni a vá­lasztások folyamán híveivel a kormánnyal szemben. Nem tartják kizártnak, hogy a vá­lasztásokra Bethlen valamelyik párttál, vagy több párttal kooperációra lép! Ebben a pillanatban még tisztázatlan a hely­eset, de már történtek lépesek olyan irányban, hogy oz Összes ellenzéki pártok egy választási biokkof ala­kítsanak, amelyben résztvenne a keresztény pártnak el­lenzékben maradt Ernst—Zichy-csoportja, a Grieger Miklós vezetése alatt álló legitimista párt, a pártonkívüli képviselők, a Rassay-féle szabadelvű párt. Természetesen, ezek a tár­gyalások szerdán indulnak meg konkrét formá­ban. Tisztázódott a helyzet a másik oldalon is. Sztranyavszkv Sándor Eckhardt Ti­'•vral és Wolff Károllyal több mint két óra hosszat tanácskozott. Bármennyire is nem adtak semmiféle közlést a nyilvánosság számára, kétségtelen a politikai világ előtt, hogy megegyezés jött létre közöt. tűk nemcsak a választás, hanem a választás utáni időkre is. így tehát megállapíthatóan az erőviszonyok a következőképen alakulnák: A kormánytámogató csoport: •ar «gyeéges párt, a független kisgazdapárt és a kereszténypárt Wolff-szárnya. Ezzel szemben áll a Bethlen-párt, a keresztény párt Ernst-szárnya, a Grieger­féle legitimista csoport a Dártonkivüli képvi­selők a szabadelvű párt Rassay Károly vezetése mellett, a demok­rata párt és a szociáldemokrata párt. Természetesen, ma még korai volna a vá­lasztások mikéntjéről beszélni, de valószinü­r.ek tartják politikai körökben, hogy olyan ke­mény választási küzdelem lesz, amilyenre pél­da á magyar választások történetében nem volt. Megbízható helyről nyert értesülésünk sze­rint a választást április 7-lke körüli Időre tflzlfc kl, amennyiben április 27-én már a képviselőház­nak össze kell ülnie. Rasfay Károly: A szabadelvtt polgárság helyén van a kritikus pillanatokban A házfeloszlató keddi fllés után a szabadelvű párt rögtönzött ülést tartott, a szabadelvű klub nagytermét zsúfolásig megtöltötték a kerületi és körzeti vezetők, akik előtt Rassay Károly a következőket mondotta: — A képviselőházat kedden délután felosz­latták. A feloszlatás nem érte váratlanul azo­kat, akik nyitott szemmel nézték az utóbbi hó­napok eseményeit. A parlament háromnegyed év óta megszűnt működni. Az egvséges párt kebelében a legélesebb ellentétek dúltak, ame­lyeket egy-egy hódoló nyilatkozat nem tudott a tárgvilágos szemlélő elől elfedni. A minisz­terelnök és az egységes párt vezetősége bizal­mas tárgyalásokat folytatott a leghangosabb ellenzéki párttal, amelynek az volt az elgondo­lása, hogy az egységes párt felvonulásával uj alakulást hozzon leire. Ennek az alakulásnak inkább személyi, mint tárgvi adottságai vol­tak. Nem láttunk közös problémákat, na csak azt nem. hogy lassankint mindazok találkoz­nak, akik az 1920-as idők politikai eseményei­ből ismeretesek a magyar politikában. A szö­vetkezésnek látszólag a titkos választójog meg­alapítása volt a cél ja. — A nyilvánosságra került tervezet világo­san megmutatta, hogy a választójog kitervező! nem a nép szabad megnyilatkozására akartak alapot teremleni az uj választójogban, hanem eszközt kerestek, amely biztosit«» a kormány­hatalom megszervezését. így jutunk el a po­iitikai törvényben példátlan színjátékhoz, hogy az egységes párt még délelőtt 11 órakor fenn­tartás nélkül bizalmat szavazott a miniszterel­nöknek, aki ezt a bizalmi szavazatot azzal ho­norálta, hogy a törvényhozás többségét képvi­selő egységes párt bizalma ellenére a képvise­lőházat feloszlatta. — Ezek után micsoda bizalom lehet aziránt a reformpolitika iránt, amelyet a miniszterel­nök képviselni akar, amikor meg sem kísérelte a titkos választójog törvénvbeiktatását. vagy legalább a~réffi választójogi törvényben olyan novella megreformálását, ami hatályon kivül helyezte volna azokat a szakaszokat, amelyek a legszélesebb körökben, még a közigazgatási bíróság előtt is, általános felháborodást keltet­tek. A miniszterelnök urnák akkor lett volna joga a kisgazdapárt felzúgó tapsai között be­jelenteni a képviselőház feloszlatását, ha a tit­kos választójog megalakítását, vagv legalább is megdöbbentő visszaé'ésekre alkalmat nvu.itó szakaszoknak novella ut'án való kiküszöbölé­sét megerősítette volna. (Taps.) — Nem állatom magam azzal — folytatta Rassay —, hogy a rendelkezésünkre álló terü ­leteken felveendő harc önmagába véve meg tudná fordítani a politikai helyzet alakulásán Allitom azonban azt, hogy a szabadelvű polgárság ezekben a kritikus pillanatokban a helyén van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom