Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-01 / 50. szám

4 ARORS2 T955 március T: Mindenkinek látni kell az újonnan átalakított ——~—- (Széchenyi tér 16. Cipőüzlet telefon 24-22.) modern kirakatait uj tavaszi cipőit Lichtmann és Scliiffer cipők egyedárusiíása. ELIT Ismét katonai önkényuralom következik Jugoszláviában ? London, február 28. A Daily Telegraph jelenti: Belgrádi politikai körökben mindjobban erősödik az a meggyőződés, hogy Jeftics miniszterelnök a Sándor király által 1929 január 6-án bevezetett kormányzati rendszer azaz a Zsifkovics-féle kato­nai önkényuralom visszaállítására törekszik. Pál herceg a leghevesebben ellenzi ugyan ezt a ter­vet de a kormányzótanács másik két tagja szi­vesebben látná az önkényuralom visszaállítását, mint a kormány választási terveit. Kormánykörök annyira félnek a Macsek veze­tése alatt megalakult hatalmas ellenzéki csoport választási győzelmétől, hogy a kormány legtöbb tagja kész hozzájárulni az önkényuralom vissza, állításához. Azok a miniszterek, akik eddig elle­nezték ezt, most megváltoztatták álláspontjukat A kormány legutóbbi nyilatkozata végleg megsem­misíti azt a reményt, hogy a szavazás eredménye a nép igazi akaratát fogja kifejezni. Megerősiti ezt a felfogást a kormány fenyegetése, hogy ,,a legerélyesebb eszközökkel meg fogja védeni a je­lenlegi uralkodórendszert és nem türi az önkény, uralom visszatérését". Azt hiszik, hogyha megismétlődnék a bródi vé­rengzés. vagy ha a kormány vereséget szenved a választásokon, akkor kihirdetik az önkényuralmat, hogy a kormány továbbra is uralmon maradhas­son. A másik megoldás csak az lehetne, ha Jef­ticsnek sikerülne valami formulát találni, amely­lyel megakadályozhatná hogy Macsek a választók­hoz fordulhasson. Tanyai vetélytársak (A Délmagyarország munkatársától.) 7i mult év szeptember 2-án bál volt Röszke egyik korcsmájában. A bál lövöldözéssel ért véget. Az történt ugyanis, hogy Rózsi Illés 19 éves legény a bálon többizben belekötött Kiss Fe­renc szentmihályteleki legénybe, aki neki régi haragosa volt. Éz a Kiss egy Goda Ilona ne­vű lánynak udvarolt, azzal együt is vett rész! a bálon. A legény állandóan a lánnyal táncolt, amit Rózsi nem nézett jó szemmel. Egyizben el is kérte a lányt, amire Kiss csak hosszas vita után volt hajlandó. Rózsi táncolt ezután a lánnyal. A bál végén Kiss kísérte haza Goda Ilonát, ami szintén nem tetszett Rozsinak. Utánuk somfordált, újból belekötött Kissbe, azután hirtelen revolvert rántott és kétszer rá­lőtt vetélytársára. A második golyó Kiss Fe­rencet homlokán találta, azonhan a legény ke. mény koponyájáról a golyó lepattant és mind­össze kisebb sérülést ejtett rajta. Rózsi ellen szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt indult eljárás. Csütörtökön vonta felelősségre a szegedi törvényszék G ö m ö r y-tanácsa. A legény ta­gadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy nem ő lőtt Kiss Ferencre, hanem valaki más, akit nem ismer, ö csupán egy kővel dobta meg vetélytársát, de revolvert nem ő használt. A kihallgatott tanuk azonban terhelően val­lottak. igazolták, hogy Rozsl lőtt Kissre egy kölcsönkért revolverrel. A biróság másfélesz­tendei börtönre ítélte a legényt és az ügyésa indítványára elrendelte azonnali letartóztatá­sát. Megindult a vizsgálat Szepes László ügyében Rutorszft vetek, kárpltoskellékek legolcsóbb Árban Var«a Mihálynál, Krad' o. 4. olvasó vovaia Budapest, február 28. A Szepes-ügyben csü­törtökön fordulat állott be: dr. Glück­sthal Andor ügyvéd, akivel a fiatal tőzsde­bizományos összeköttetésben állott, délben Svájcból közölte, hogy csatlakozott az érdekelt bankokhoz és ügyfelei jogainak fenntartásá­val feljelentette Szepes Lászlót. A rendőrség csak arra várt, hogy valaki bűnvádi feljelentést tegyen Szepes ellen, most igyekezni fog kinyomozni azokat a zugutakat, amelyeken a tőzsdés a valutákat értékesítette. A detektívek csütörtökön délelőtt házkutatást tartottak Szepes lakásán és átvizsgálták a Schönberger Testvérek cég könyveit. Érdekes az ügynek az a fejleménye, hogy dr. Glűcksthal Andor zsarolás miatt feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik a' tőzsdés elleni eljárás beszüntetését követelték tőle. A károsultakhoz közelálló helyen a követ­kezőképen mondják el, hogy Szepes László miként követte el üzelmeit, amelyekkel hat­százezer svájci frankot meghaladó letétekhez iutott. Szepes kukoricakontreminjeit rendezni akar­ta, mert különben kénytelen lett volna beje­lenteni a zsíróban fizetésképtelenségét. El akar­ta kerülni ezt, tehát minden eszközt meg kel­lett ragadnia, hogy pénzhez jusson. Családi és üzleti nexusai révén ismerte a Glűcksthal-féle letéteket a Schweizerische Kreditanstnltnál, tudta, hogy azok felett a letétek felett dr. Glűck­sthal Andor rendelkezik. Merész elhatározás­sal telefonon felhívta a Schweizerische Kre­ditanstaltot dr. Glűcksthal Andor nevében. A Schweizerische Kreditanstalt a telefondiszpo­zíciót teljesilette. Részben, mert nem is téte­lezte fel, hogy a hivó fél nem dr. Glűcksthal Andor, részben, mert e telefonbeszélgetés iga­zolását megkapta levélben is. Lefizette a 10 ezer svájci frankot a kívánt zürichi magán­ba rikcégnél « az erre vonatkozó levelezést már a bécsi cimre küldte. Szepes az első siker nyomában azután foly­tatta a dolgot. Most már egyre nagyobb össze­gekről diszponált, amíg csali volt miről disz­ponálnia. A bank nem vette észre a hamisítá­sokat, Szepes pedig minden lediszponált ősz­szegnek megfelelő devizát eladott a pesti zug­forgalomban s az így szerzett pénzekkel foly­tatta spekulációit. Dr. Glűcksthal Andor sógorának, Rónai ügyvédnek montecarlóí utja alkalmával várat­lan fordulat történt. Dr. Rónainak fogytán volt a pénze, mire irt Zürichbe a banknak, hogy küldjenek az egyik kontójuk terhére bizonyos összeget Montecarlóba az ő cimére. A banktól az a válasz érkezett, hogy a kontón nincs fe­dezet, tehát az átutalást nem teljesíthetik. Dr. Rónai amint hazaért, megkérdezte irodatársát dr. Glücksthalt, hogy miért nincs fedezet a zü­richi kontóján. Glücksthalt rendkivül meg­lepte a kérdés s rögtön felhivta a zürichi pénz­intézetet. Igv derült ki az ügv. Mikor Szepes értesült a Glürksthal-iroda felfedezéséről, vo­natra ült és Bécsbe utazott. Csütörtökön délben valaki felhivta az egyik délutáni lap szerkesztőségét is és mint Szenes László jelentkezett, azt állítván, hogy Buda­pesten tartózkodik s csak azért nem jelentke­zik a rendőrségen, mert különben nem tudná ártatlansága bizonyítékait beszerezni. — Nem loptam, nem csaltam — mondotta —, soha nem jártam Oroszországban, csak Varsóban és onnan most tértem vissza. $t perc múlva azonban már utazom innen ís tovább s csak akkor jelentkezem, ha bizonyítékaim birtokában megtorolhatom az ellenem inditott rágalombadiárat szervezőit. Heggel 7firaksr vehet hétköznap vasár- és ünnepnap kedvezményes áru üőzffirdííjegyef DÉLmAGVARORSZMÍ Aradi-uccai kiadóhivatalában. Igen tisztelt Szerkesztőség! Nagyon kérem nb. ujságjukban pár sorral hív ják fel az ille­tékesek figyelmét arra, milyen nagyjelentő­ségű dolog volna a város és közönsége szem­pontjából egyaránt, ha a Templom-téren né­hány padot és korzószéket helyeznének eL Ugyanis a környéken lakók egyre szívesebben keresik fel apró gyermekeikkel ezt a gyerme­kek sétáitatására és napoztatására ideálisan alkalmas helyet, ahol a kedves apróságok for­galomtól, széltől és ami elsősorban fontos, minden uccai portól, zajtól mentesen élvezhe­tik a szahad levegőt, az éltető napot. Azonban sa jnos, nincs sehol egy pad, egy szék, melyre a kísérők leülhetnének. De idegenforgalmi szempontból is előnyős volna ez, különösen fil­léres vonatok érkezése és esős idő idején. Ugy gondolom, egyszerű intézkedéssel Igen nagyje­lentőségű kérdést lehetne megoldani. Kiváló tisztelettel: (aláírás). Igen tisztelt Szerkesztő Url Panaszom van a szegedi köztisztasági üzem ellen. Ha a% ember átmegy a közúti hídon s ott véletlenül találko­zik valamelyik városi autóbusszal, akkor ki nem kerülheti azt a hatalmas porfelhőt, ame­lyet az autóbusz ott felkavar s magával visz. Az ember szeme-szája egyszeribe megtelik norral, homokkal, ami mondhatom, nem a leg­kellemesebb élvezetek közé tartozik, nem is szólva ei]nek közegészségi hatásáról. A hidon, megfigyelésem szerint, a köztisztaság csupán az áljati trágya gondos összegyűjtésére szorít­kozik, de a porra, szemétre, szalmára nem vo­natkozik, ezt elintézi a szél és az autóbusz. Pedig nyilvánvaló, hogy sehol a városban, egyetlenegy uccán sem lehetne olyan tökéletes tisztaságot teremteni és amellett, olyan köny­nyen, mint a közúti hidnak gvönvörfi. sima, ű! uttestén. Persze, nem ezekkel az özőnvizelőtt! vagy inkább egészen narasrti falusias nagy nvirfaseprükkel, amelyekkel Szegeden még 1935-ben is .,köztisztaságot csinálnak". Tiszte­lettel egy hidon járó, aki nem szeret maltert i köpni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom