Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)
1935-03-29 / 74. szám
DBMGYARORSZA fmau in min xwmmmmmmmmrnmmimmmmmmmmmtm^^^^ \ ibl i i n i i.. . KBOED, SierfMtiAMg Somog^ neca D^tl/oL IQt'; márríllS ?Q CLÓFIZEtÉStllaroBla helyben 3.20 em Teletdn: 23.33..-KladAhlvalal FcUlch, ITfJJ IDCiri>lll9 fc™. Vidéken é» Budapeiten 3.BO,kUHöU'Bn kOletOnkSnyrlúT É* fegylroda: Aradi _ 1A iiiia, ÍJ ».40 nenn«. ' Egye» ««Am Ara hétkor.Uccn 8. Telefon: 13^M.«Nyomda: l»w 1» UUBI vtM naptO, TatAr. é* Unneonnn 16 »II. Hlr. linót Iiccn 1<>. Telefon - 13^olli. TdTtraf) VT 71 deíé»eli felvétele tarifa Merlnt. Mentefrtleveiclm r n<.|magynrow»ea Sgeqert «-•»"»ja1«» r ».. en»>c hétffl kivételével nnponfa reggel Tiszaparti nézelődések Néhai Hieronymi Károly állapította meg újdonsült kereskedelmi miniszter korában, hogy Magyarországon a közvélemény szinte ellenséges érzéssel viseltetik a v i z z e 1 szemben. A folyók Magyarországon a közlekedésnek nem utjai, hanem akadályai- Az utak nem párhuzamosan haladnak a folyókkal, hanem a folyók irányára merőlegesek, de nem kikötőkben végződnek, hanem már az ártér szélén érnek véget s a két part távoli templomtornyai között legfeljebb a fecskék pótolják az összeköttetést. Aki a folyókban rejlő kincseket akarja akár a közlekedés, akár az élet más vonatkozásai számára kiaknázni, az szinte idegenül áll a száraz talajra, a vasutakra és országutakra beállított közfelfogás közepette. Ebből is látható, hogy lóra és kerekekre, nem pedig árbocra termett nemzet vagyunk. Járván a szegedi Tisza partját, ahol az alacsonyra leapadt meder várja a tavaszi nagy áradás hullámát és a téli páncélja aiól felszabadult viz a tavaszi forgalom megindulását, lehetetlen szabadulni a gondolat alól, hogy még ma sem vesztette el igazságát Hieronymi Károlynak immár negyedfél évtizedes megállapítása. Mert hiába tartanak nálunk tiszai kongresszusokat, hiába rendeznek Széchenyi emlékhajózásokat, hiába állapítják meg, bogy a Tisza széles homokpadjain lehetne megépíteni a világ legkellemesebb és leglágyabb vizű strandfürdőit, hiába tartanak üléseket, hogy miként kellene az átrakási költségek leszállításával a Szegedhez hasonló helyzetben levő folyóparti városok forgalmát emelni, egy-két hónap múlva minden ugy kicsúszik a megfogható realitások köréből, mint a szalmakalapba merített viz. A tiszai kérdések, ha felmerülnek, az egynapos halhatatlanságra vannak teremtve. Milyen szépen elhatároztuk például, hogy a mult esztendő volt az utolsó, visszavonhatatlanul a legutolsó, mikor a város megtűrte a kasztrendszer szerint megszervezett strandocskák és cigánytáborozásra emlékeztető vityillók disztelen sorát az ujszegedi oldalon. Abban a mértékben, amint a fagy helyét a télviz, a télvíz helyét pedig a teljes tavaszi olvadás foglalta el, alábbhagyott a hivatalos város fogadkozása és lelkesedése. A mérnöki hivatal nem készített terveket, mert nem tudta lesz-e a tervek megvalósításához fedezete, a város pedig kezdte megérezni, hogy nem oly könnyű megbirkózni az érdekeltségek rohamával, mint amilyen könnyű volna az igazi közérdek szolgálata s ime, ott állunk, hogy marad minden a régiben- A legeslegutolsó esztendőt követi még egy átmeneti esztendő, amely szükséges ahhoz, hogy előkészítsék azt, amit eddig is csak előkészítettek. Esztendők óta vajúdik Szegeden a rakpart kérdése. Két esztendő előtt, mikor kivételesen nagy termés folytán szokatlanul felszökött a Tisza hajóforgalma, mindenki megállapította, hogy a kiépített rakpartnak a kereskedelem számára fenntartott része teljességgel elégtelen s ezt a kérdést csakis a regatták és úszóházak kitelepítésével lehet megoldani. A kiépített rakpart a kereskedelmet illeti meg, mert lehetetlen állapot az, hogy nagy forgalom idején az uszályok napokig ne tudjanak kirakodni s a vállalatok nagy fekbéreket fizessenek mások szórakozásáért. Határozatba ment, hogy a kiépített rakpartot át is adják a kereskedelemnek és forgalomnak. Ha jól tudjuk, az az átadás még mindig folyamatban vanDe ha jól tudjuk, adós a város még azzal a felterjesztéssel is, amelyben fel kellene hivni a földművelésügyi minisztérium figyelmét, hogy az állam annak idején a rakpartnak a körtöltéstől a körtöltésig terjedő kiépítésére vállalt kötelezettséget. Pedig hát, ha ez a nagy munka egyszerre nem is hajtandó végre,, lehetne egy több évre terjedő programot felállítani ennek a kérdésnek végleges rendezésére. Azt mondják, erre az idők nem alkalmasak- Nincsen pénz és nem lehet az államot teljesíthetetlen követelésekkel zaklatni- Némi kételyeink vannak ugyan, hogy indokolt-e éppen a város részéről az ilyen szerénykedés. Ha nem csurran, csöppen s a jogigények időről-időre való emelgetése sem 1 .Viszik egészen feleslegesnek. De mi akadálya van annak, hogy a város saját maga foglalkozzék egy olyan tiszai kérdéssel, amelynek elintézését a kereskedelmi minisztérium köri, sőt határozottan kívánja tőle? A város már ismételt sürgetések után is tavaly junius óta adós annak a tervezetnek elkészítésével, hogy egységes nevezőre hozza az átrakással foglalkozó vállalatok kövezetvá m-d ijtételeit és elősegítse a tiszai forgalomnak Szegedre terelését. Olyan nagy munka egy bizottságot összehívni és a szabályrendelet módosításának ügyét letárgyalni? Maholnap, — inkább ma. mint holnap, — már itt van az uj nyári hajózási szezon és ebben a kérdésben még mindig semmi sem történt a torony alatt,: Vagy talán csakugyan igaz, hogy itt minden tiszai kérdés végérvényesen halálra van Ítélve? Eden Moszkvába érkezett és megkezdte tanácskozásait Líitvinov külügyi népbiztossal Moszkva, március 28. Eden főpecsétőr csütörtökön reggel Moszkvába érkezett. A pályaudvaron L 11 v i n o v külügyi népbiztossal az élén magasrangu szoviethivatalnokok fogadták. Litvinov délben fogadta Eden fópecsétőrt. A tanácskozáson jelen volt a londoni szovjetorosz nagykövet és a moszkvai angol nagykövet. Litvinov külügyi népbiztos ma délután két óra hosszat tartó megbeszélést folytatott Eden lord pecsétőrrel. A megbeszélésen jelen volt Chaelston moszkvai angol nagykövet, továbbá M a i s k i londoni szovjet nagykövet, valamint S t r a n g, az ang'd külügyminisztérium népszövetségi osztályának főnöke. Eden közölte Litvinov külügyi népbiztossal a berlini tanácskozások eredmenyét. Eden ezután kifejtette, személyes nézetét a kelet-1 európai biztonság megszervezéséről. Litvinov ragaszkodott ahhoz a felfogásához, liogy Németország és Szovjetoroszország viszonyára kihat az, hogy Németország kétségtele« nül terjeszkedésre gondol Keleteurópa rovására. A megbeszéléseket pénteken délelőtt tovább fűzik. Jól értesült körökben ugy tudják, hogy LH-. vinov azt fogja kérni az angol kormánytól, hogy igyekezzék rávenni Lengyelországot a keleti egyezményhez való csatlakozásra. Litvinov ez-» után fel fogja vetni a távolkeleti Locarno ter-, vét, amely biztosítaná Oroszország keleti hatá-^ rait, Anglia számára pedig lehetővé tenné,, hogy létrehozza a megegyezést Japán és az Egyesült-Államok között. Berlin megcáfolta a 6 pont hírét Budapest, március 28. Az egész világsajtó közölte tegnap azt a rendkívüli feltűnést keltő londoni hirt, hogy a németek hat pontban S im o n angol külügyminiszter elé terjesztették azokat a területi és egyéb követeléseiket, amelyek nélkül szerintük nem lehet béke a világban. A hirhez, melyet a Daily Telegraph röpíteti világgá, nem lehetett azonnal állást foglalni, miután a berlini angol—német tárgyalások anyaga meglehetősen bizalmas volt, a közlemény mindamellett már az első pillanatban hihetetlennek tünt fel. Nyomában, nagyon érthetően, izgalmas tanácskozások és találgatások folytak mindén olyan országban, melvet Hitler állítólagos hat pontja valahogyan érintett. Ma a birodalom részéről a Német Távirati Iroda utján kiadták a londoni jelentés cáfolatát és ezzel véget % etettek annak az izgalomnak, amelyet a hir keltett. A hivatalos cáfolat a következő: A Daily Telegraph március 27-iki számában azt a hirt közölte, nogy Hitler vezér és kanceU. lár az angol államférfiakkal folytatott tanácskozásai során többek közt a következő követeléseket állította fel: Az úgynevezett lengyel—német átjáró (korridor). továbbá Csehország németajkú vidékei» nek Németországhoz való visszacsatolása,, amely a Daily Telegraph hire szerint állilö.. lag a német politika lényeges programpont ii. A Daily Telegraphnak ez a hire teljes egészében kitalálás és nem egyéb, mint a rosszindulatú politikai kutmérgezés egy fajtája, amelyet német részről a leghatározottabban visz.' szautasitanak. Simon Györey királynál London, március 28. A király csütörtökön délelőtt fogadta Simon külügyminiszterit aki háromnegyed óra hosszat tarló"kihallgatás során beszámolt berlini tárgyalásairól.