Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-29 / 74. szám

DBMGYARORSZA fmau in min xwmmmmmmmmrnmmimmmmmmmmmtm^^^^ \ ibl i i n i i.. . KBOED, SierfMtiAMg Somog^ neca D^tl/oL IQt'; márríllS ?Q CLÓFIZEtÉStllaroBla helyben 3.20 em Teletdn: 23.33..-KladAhlvalal FcUlch, ITfJJ IDCiri>lll9 fc™. Vidéken é» Budapeiten 3.BO,kUHöU'Bn kOletOnkSnyrlúT É* fegylroda: Aradi _ 1A iiiia, ÍJ ».40 nenn«. ' Egye» ««Am Ara hétkor.­Uccn 8. Telefon: 13^M.«Nyomda: l»w 1» UUBI vtM naptO, TatAr. é* Unneonnn 16 »II. Hlr. linót Iiccn 1<>. Telefon - 13^olli. TdTtraf) VT 71 deíé»eli felvétele tarifa Merlnt. Mente­frtleveiclm r n<.|magynrow»ea Sgeqert «-•»"»ja1«» r ».. en»>c hétffl kivételével nnponfa reggel Tiszaparti nézelődések Néhai Hieronymi Károly állapította meg újdonsült kereskedelmi miniszter korában, hogy Magyarországon a közvélemény szinte ellenséges érzéssel viseltetik a v i z z e 1 szemben. A folyók Magyarországon a közle­kedésnek nem utjai, hanem akadályai- Az utak nem párhuzamosan haladnak a folyók­kal, hanem a folyók irányára merőlegesek, de nem kikötőkben végződnek, hanem már az ártér szélén érnek véget s a két part tá­voli templomtornyai között legfeljebb a fecs­kék pótolják az összeköttetést. Aki a folyók­ban rejlő kincseket akarja akár a közlekedés, akár az élet más vonatkozásai számára ki­aknázni, az szinte idegenül áll a száraz talaj­ra, a vasutakra és országutakra beállított közfelfogás közepette. Ebből is látható, hogy lóra és kerekekre, nem pedig árbocra termett nemzet vagyunk. Járván a szegedi Tisza partját, ahol az alacsonyra leapadt meder várja a tavaszi nagy áradás hullámát és a téli páncélja aiól felszabadult viz a tavaszi forgalom megindu­lását, lehetetlen szabadulni a gondolat alól, hogy még ma sem vesztette el igazságát Hieronymi Károlynak immár negyedfél év­tizedes megállapítása. Mert hiába tartanak nálunk tiszai kongresszusokat, hiába rendez­nek Széchenyi emlékhajózásokat, hiába álla­pítják meg, bogy a Tisza széles homokpad­jain lehetne megépíteni a világ legkelleme­sebb és leglágyabb vizű strandfürdőit, hiá­ba tartanak üléseket, hogy miként kellene az átrakási költségek leszállításával a Szeged­hez hasonló helyzetben levő folyóparti vá­rosok forgalmát emelni, egy-két hónap múl­va minden ugy kicsúszik a megfogható rea­litások köréből, mint a szalmakalapba merí­tett viz. A tiszai kérdések, ha felmerülnek, az egynapos halhatatlanságra vannak teremtve. Milyen szépen elhatároztuk például, hogy a mult esztendő volt az utolsó, visszavonha­tatlanul a legutolsó, mikor a város megtűrte a kasztrendszer szerint megszervezett stran­docskák és cigánytáborozásra emlékeztető vityillók disztelen sorát az ujszegedi oldalon. Abban a mértékben, amint a fagy helyét a télviz, a télvíz helyét pedig a teljes tavaszi olvadás foglalta el, alábbhagyott a hivatalos város fogadkozása és lelkesedése. A mérnö­ki hivatal nem készített terveket, mert nem tudta lesz-e a tervek megvalósításához fede­zete, a város pedig kezdte megérezni, hogy nem oly könnyű megbirkózni az érdekeltsé­gek rohamával, mint amilyen könnyű vol­na az igazi közérdek szolgálata s ime, ott ál­lunk, hogy marad minden a régi­ben- A legeslegutolsó esztendőt követi még egy átmeneti esztendő, amely szükséges ahhoz, hogy előkészítsék azt, amit eddig is csak előkészítettek. Esztendők óta vajúdik Szegeden a rak­part kérdése. Két esztendő előtt, mikor kivételesen nagy termés folytán szokatlanul felszökött a Tisza hajóforgalma, mindenki megállapította, hogy a kiépített rakpartnak a kereskedelem számára fenntartott része tel­jességgel elégtelen s ezt a kérdést csakis a regatták és úszóházak kitelepítésével lehet megoldani. A kiépített rakpart a kereskedelmet illeti meg, mert lehetetlen ál­lapot az, hogy nagy forgalom idején az uszá­lyok napokig ne tudjanak kirakodni s a vál­lalatok nagy fekbéreket fizessenek mások szórakozásáért. Határozatba ment, hogy a ki­épített rakpartot át is adják a kereskedelem­nek és forgalomnak. Ha jól tudjuk, az az át­adás még mindig folyamatban van­De ha jól tudjuk, adós a város még azzal a felterjesztéssel is, amely­ben fel kellene hivni a földművelés­ügyi minisztérium figyelmét, hogy az állam annak idején a rakpartnak a körtöltés­től a körtöltésig terjedő kiépítésére vállalt kötelezettséget. Pedig hát, ha ez a nagy munka egyszerre nem is hajtandó vég­re,, lehetne egy több évre terjedő programot felállítani ennek a kérdésnek végleges ren­dezésére. Azt mondják, erre az idők nem alkalma­sak- Nincsen pénz és nem lehet az államot teljesíthetetlen követelésekkel zaklatni- Némi kételyeink vannak ugyan, hogy indokolt-e éppen a város részéről az ilyen szerényke­dés. Ha nem csurran, csöppen s a jogigé­nyek időről-időre való emelgetése sem 1 .Vi­szik egészen feleslegesnek. De mi akadálya van annak, hogy a város saját maga foglal­kozzék egy olyan tiszai kérdéssel, amelynek elintézését a kereskedelmi minisztérium kö­ri, sőt határozottan kívánja tőle? A város már ismételt sürgetések után is tavaly juni­us óta adós annak a tervezetnek elkészítésé­vel, hogy egységes nevezőre hozza az át­rakással foglalkozó vállalatok kövezetvá m-d ijtételeit és előse­gítse a tiszai forgalomnak Szegedre terelését. Olyan nagy munka egy bizottságot össze­hívni és a szabályrendelet módosításának ügyét letárgyalni? Maholnap, — inkább ma. mint holnap, — már itt van az uj nyári ha­józási szezon és ebben a kérdésben még mindig semmi sem történt a torony alatt,: Vagy talán csakugyan igaz, hogy itt minden tiszai kérdés végérvényesen halálra van Ítél­ve? Eden Moszkvába érkezett és megkezdte tanácskozásait Líitvinov külügyi népbiztossal Moszkva, március 28. Eden főpecsétőr csü­törtökön reggel Moszkvába érkezett. A pálya­udvaron L 11 v i n o v külügyi népbiztossal az élén magasrangu szoviethivatalnokok fogad­ták. Litvinov délben fogadta Eden fópecsétőrt. A tanácskozáson jelen volt a londoni szovjetorosz nagykövet és a moszkvai angol nagykövet. Litvinov külügyi népbiztos ma délután két óra hosszat tartó meg­beszélést folytatott Eden lord pecsétőr­rel. A megbeszélésen jelen volt Chaelston moszkvai angol nagykövet, továbbá M a i s k i londoni szovjet nagykövet, valamint S t r a n g, az ang'd külügyminisztérium népszövetségi osztályának főnöke. Eden közölte Litvinov külügyi népbiztossal a berlini tanácskozások eredmenyét. Eden ez­után kifejtette, személyes nézetét a kelet-1 európai biztonság megszervezéséről. Litvinov ragaszkodott ahhoz a felfogásához, liogy Németország és Szovjetoroszország viszo­nyára kihat az, hogy Németország kétségtele« nül terjeszkedésre gondol Keleteurópa rovására. A megbeszéléseket pénteken délelőtt tovább fűzik. Jól értesült körökben ugy tudják, hogy LH-. vinov azt fogja kérni az angol kormánytól, hogy igyekezzék rávenni Lengyelországot a keleti egyezményhez való csatlakozásra. Litvinov ez-» után fel fogja vetni a távolkeleti Locarno ter-, vét, amely biztosítaná Oroszország keleti hatá-^ rait, Anglia számára pedig lehetővé tenné,, hogy létrehozza a megegyezést Japán és az Egyesült-Államok között. Berlin megcáfolta a 6 pont hírét Budapest, március 28. Az egész világsajtó kö­zölte tegnap azt a rendkívüli feltűnést keltő londoni hirt, hogy a németek hat pontban S i­m o n angol külügyminiszter elé terjesztették azokat a területi és egyéb követeléseiket, ame­lyek nélkül szerintük nem lehet béke a világ­ban. A hirhez, melyet a Daily Telegraph röpíteti világgá, nem lehetett azonnal állást foglalni, miután a berlini angol—német tárgyalások anyaga meglehetősen bizalmas volt, a közle­mény mindamellett már az első pillanatban hihetetlennek tünt fel. Nyomában, nagyon érthetően, izgalmas tanácskozások és találga­tások folytak mindén olyan országban, me­lvet Hitler állítólagos hat pontja valahogyan érintett. Ma a birodalom részéről a Német Távirati Iroda utján kiadták a londoni jelentés cáfola­tát és ezzel véget % etettek annak az izgalom­nak, amelyet a hir keltett. A hivatalos cáfolat a következő: A Daily Telegraph március 27-iki számában azt a hirt közölte, nogy Hitler vezér és kanceU. lár az angol államférfiakkal folytatott tanács­kozásai során többek közt a következő követe­léseket állította fel: Az úgynevezett lengyel—német átjáró (kor­ridor). továbbá Csehország németajkú vidékei» nek Németországhoz való visszacsatolása,, amely a Daily Telegraph hire szerint állilö.. lag a német politika lényeges programpont ii. A Daily Telegraphnak ez a hire teljes egé­szében kitalálás és nem egyéb, mint a rosszin­dulatú politikai kutmérgezés egy fajtája, ame­lyet német részről a leghatározottabban visz.' szautasitanak. Simon Györey királynál London, március 28. A király csütörtökön délelőtt fogadta Simon külügyminiszterit aki háromnegyed óra hosszat tarló"kihallgatás során beszámolt berlini tárgyalásairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom