Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-20 / 66. szám

DEMftOVflROBSafó SSBOED. Sserk uMlflééq • Somogyi nee» lt^Lem, Telefon: 23-33.. BJ»dóhlvali»l haieMfnkOnrrttr «• legyiroda r Aradi ueca S. Telelőn: tMM. « Nyomda: IBw • 'ItC-P to. Telefon - lS^oA. TAütbK lS#Klc)m t l>élmnnvarenx*a Szeged Inkvizíció a közigazgatásban A Délmagyarország keddi száma egyik polgártársunk panaszának ad nyilvánosságot. Ez a polgártársunk — törvényben biztosított közjogának gyakorlásaképen — jogorvoslattal élt az igazoló választmány ama határozata ellen, amivel az igazoló válrztmány a VDL kerületi választás ellen benyújtott petícióját elutasitotta. Polgártársunk ugy gondolta, hogy az igazoló választmány határozata nem felel meg a törvény rendelkezéseinek s ezért birói panaszt nyújtott be «illene a közigazgatási bírósághoz. Ezt a joffát eddig soha kétségbe nem vonta. A közigazgatás azonban most olyan gyakorlatot kiván ebben a kérdésben s e kérdés körül meghonosítani, hogy — mindenkinek elmenjen a kedve e jogának gyakorlásától. Először is: nincs ahhoz joga a közigazgatási hatóságnak, hogy nyomozást inditson a törvényes határidőben beérkezett birói panasz aláírásának körülményei felderítésére. Az igazoló választmány meghozta határozatát, rendben van. A határozat ellen birói panasz érkezett be, ez is rendben van. De az már nincs rendben, hogy a beérkezett panasz folytán a közigazgatási hatóság nem küldi fel a közigazgatási bírósághoz az ügy iratait, hanem nyomozást kezdenek, vizsgálatot folytatnak le, kutatást foganatosítanak s ezeknek keretén belül feleket idéznek be, feleket várakoztatnak meg, feleket hallgatnak ki s okoznak vele olyan kényelmetlenségeket, amelyek a törvényben számukra biztosított közjoggal való élésnek éppenséggel nem szükségképeni következményei. Az inkvizíció rendszerének vége vansezt egyszer már még az igazolások kérdésében is be kellene látni. Mert — másodszor, — nem is ez az egyetlen jelentkezési formája az igazolás kérdésében mutatkozó inkviziciós eljárásnak. Tudni kell azt, hogy a törvényhatóság minden bizottsága a törvény rendelkezése folytán «árt ülésben köteles tárgyalni. Az igazoló választmány e tekintetben kivétel, az igazoló választmány nyilt ülésben, a nyilvánosság előtt tárgyal. Az igazoló választmány — birói funkciót gyakorol s ha a birói tárgyalások nyilvánosak s nyilvánosnak azért, mert a nyilvánosság elko. tmánybiztositék, akkor nem lehetett a nyilvánosságot az igazoló választmány üléseiről sem kizárni. A szegedi igazoló választmány több kérdésben közbeszóló határozatot hozott, amivel az ügyek előkészítését rendelte el. Ez ellen természetesen nem is lehet kifogást emelni. Csak az ellen leh et kifogásmik, ahogyan ezt a határozatot végrehajtják. Nincs az a fegyelmi ügy, amit a.inyira a nyilvánosság elől elvontan tárgy -¡Inának, mint ahogy az igazoló választmány vizsgálatot elrendelő határozatát hajtják végre. Ez nem büntető, vagy fegyelmi üíTY, amelyben a közérdek, vagy az ügyfelek érdokei követelik meg a nyilvánosság kizártát, ezeket a vizsgálatokat nyilvános ü ' c s e 11 h a t á ro z t á k el, a nyilvánosság előli elhangzott sérelmek és kifogások ténybeli alapjait kell velük felderíteni, — » e m m i racionális oka és semmi «érvényes alapja nincs tehát annak, Szerda, 1935 március 20. Ara 10 ttu«r XI. évfolyam, 64. sz. hogy egyfelől a nyilvánosságot, másfelől panaszosokat s végül a megtámadott mandátumok birtokosait kizárják ezekből a vizsgálatokból Vannak vizsgálóbírói cselekmények, amelyeknek foganatosításához meg kell a terhelteket idézni, pedig a vizsgálat nem nyilvánosan folyik s a terheltek —bűntett elkövetésével vannak terhelve. Ha a főjegyzői hivatal tanukat hallgat ki, módot kell adni azoknak, akik a tanukra hivatkoztak, de azoknak is, akiknek mandátumát megtámadták s akiknek igazolása kérdésében folyik az eljárás, hogy a tanuhallgatásnál jelen legyenek s esetleg a tanukhoz felteendő kérdéseket is inditványozhassanak. A megválasztott közgyűlési tagnak nem lehet e vizsgálat során kevesebb joga, mint amennyi a bűncselekmények elkövetésével vádlottaknak van, de azt a jogot, amit a vádlottaknak megad a bűnvádi perrendtartás, meg kell adni a közigazgatási ügyek panaszosainak is. A bűnvádi perrendtartásra nem analógiaként hivatkozunk, csak azért, hogy a gyakorlatba vett eljárásnak abszurditását kimutassuk. Ehhez az abszurditáshoz tartozik nemcsak a panaszos levélben kifogásolt eljárás, hanem az is, hogy a hatóság az érdekelteknek nem enged betekintést azokba az iratokba, amelyek az ő ügyeikben keletkezeiOriZBTESi Havonta helyben 3.2« VIdOlcen e* Budapesten J.OO, IcUltrtl rtttn 8.40 itenqA. + Egye« izém Ara hétkit*« nap ÍO. Tatár» é* Unnonap lft <111. 'llrdeMtek (elvétele Inrtm «zerlnl. Meotelen!u héti/) kivételével nonontft reggel nelc. A nyilvánosság előtt megtartott tár gyalásból igy lesz s ö t é < inkviziciós eljárás. Ez szüli azután — harmadszor, — azt a felfogást, amit ezekben a kérdésekben észlelni «kell. S ennek a felfogásnak eredménye az, hogy nem a felderített és tisztázott indokokból folyik a határozat, hanem az eltökélt határozathoz keresnek indokokat. Ugy például a Vm. kerületi választás eredményét igazolni akarták s hetekig tartott, amig ehhez az elhatározáshoz indokokat tudtak találni. A kereskedők érdekképviseleti választását mog akarják semmisíteni s immár — hónapok óta keresnek csak félig-meddig elfogadható, jóhiszemünek látszó indokolást ehhez a határozathoz. Az is tudott dolog, hogy a XITT. kerület választását meg akarják semmisíteni, nincs semmi kétségünk abban, hogy akik a szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tag megválasztása ellen éltek petícióval, azoknak aláirását hitelesnek tekintették s nem folytattak le külön eljárást annak kiderítésére, hogy a szociáldemokrata bizottsági tag mandátumának megsemmisítéséi kérők — hány tanú előtt irták alá a petíciót; Az igazoló választmány birói hatáskört tölt be, nagyon szeretnénk, ha a birói eljárás elfogulatlansága és pártatlansága az igazoló választmány minden eljárását és határozatát is jellemezhetné. Permanens tárgyalások Páris, London és Róma között A francba kormány szerdán demarsol intéz Németországhoz —• Rendkívüli Ölésre tiivják Össze a Népszövetséget ? „Elsötétítés! gyakorlat" Berlinben London, március 19. Anglia folytatja a megbeszéléseket Franciaországgal és OlászországE

al Németország elhatározasa által teremtett elyzetről nagykövetségei utján. Rómában Sir Eric Drummond angol nagykövet két megbeszélést folytatott S u v i c h külügyi államtitkárral. A francia nagykövet, akit hétfőn Mussolini fogadott, kedden tovább tárgyalt Suvich külügyi államtitkárral. Londonban Grandi olasz nagykövet délután hosszasan tárgvalt Sir John Simon külügyminiszterrel. Londonban ugy tudják, hogy N e u r a t h báró német külügyminiszter és a berlini angol nagykövet tegnapi megbeszélése során érintette Németországnak a Népszövetségbe való visszatérésének ügyét is. A francia kormány szerdán erélyeshangu demarsot intéz a német kormányhoz. A francia kormány tagjai szerdán tanácsra ülnek össze és ezután kerül sor Berlinben a francia diplomáciai lépésre, amely kiegészítője lesz annak a szóbeli tiltakozásnak, amelyet a berlini francia nagykövet a birodalmi kormány előtt kifejezésre juttatott közvetlenül azután, hogy a nagykövettel közölték a birodalmi kormáriv döntését az általános védkötelezettség újbóli bevezetéséről. Az Asence Radio félhivatalos szioegetü közleményében azf ir ja, hogy Laval külügyminiszter a következő három pontból álló utasítást adta a londoni és római francia nagykövetnek: 1. A francia kormány feltétlenül szükségesnek tartja a gyors, erélyes és ünnepélyes tiltakozást. 2. A francia kormány véleménye szerint sürf

ósen meg kell valósítani a londoni jegyzőönyvben lefektetett alapelveknek megfelelően az érdekelt nagyhatalmak között a konzultatív egyezményt és ennek megfelelően az előállott helyzetről máris tanácskozások induljanak meg. 3. A francia kormány kéri a népszövetségi tanács rendkívüli ülésszakának egybehivását 2000 repülőgép Páris, március 19. A Paris Soir jelentése szerint Göring légügyi miniszter még március 23-a előtt nyilatkozik arról, hogy a német birodalom mekkora légi hadsereg felállítását óhajtja. Sauerwein értesülése szerint a német lépi haderő 1800—2000 repülőgéplwl fog állani. A Petit Párisién jelentése szerint német kormánykörök közöltek Sir Eric Phipps berlini angol nagykövettel, hogy a német kormány HM» ezer tornára rugó tengeri haderőt akar felállítani. A francia tiltakozás Páris, március 19. A legutóbbi külpolitikai események a francia közvéleményben különös fordulatokat idéztek elő és a sajtó, amely azelőtt Hitlertől kitartóan követelte, hogy béke-