Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-17 / 64. szám

lOSÍ március 15. 01*1 MAGYARÓRA Z AG CSILLÁRT METEOR-csfllárgyárbanvéséro non Négylángu csillár P 18.— ^ Modern állólámpa P 4.­Óri&sl választék. Részletre Is. Kérfe most megjeleni árjegyzékünket METEOR villamossági ts csillárgijár r Kártísx-vcca 11- Teleion 33—76 SZEGED ÉS AZ ORSZÁG Irta TONELLI SÁNDOR DIVATCSEVEGÉS Most már nyugodtan Írhatunk kialakult di­vatról, mert amit Páris először mutat, aizit min. den ország máskép alakítja át a saját ízlésére, így egész biztos voltam benne, hogy amit Párisban látatam és ott egy-egy modell átvándorolt egy pesti szalon tulajdonos birtokába, itthon alig fogok rá­ismerni az eredetire. Fert bizony — hiába, nem veszünk mindent be. így például biztosan tudom, hogy bár néhány szalon Pesten átvette Páristól az erősen húzott fazonokat, értsd: kéttenyérnyi széles húzás elől a szoknyán, közvetlen a has. résznél és srősen húzott "hatalmas b- ujjak, ez már roppant előnytelen. És legyünk őszinték, nagyon csúnya. Most a legaktuálisabb kérdés a tavaszi komplék, kosztümök és csak azután a ruhák. Bár most azt mesélik, hogy nincs divat, mert minden divat, ez az „aranyigazság" azonban megdől a kábátoknál, ahol csaknem mindegyik pelerinnal készül. Na. gyon nagy divat a kepp, mint kabát helyettesítő. Talán csak egy pelerin nélküli köpenyt láttam, ami újszerűségénél fogva megkapott: egy erősen durva szövésű zöld szövetköpeny, hátul bő rag­lánszabással, elől hatalmas zsebekkel és valami­vel erősebb zöld színű klipsekkel csukódott. A kepp mint mondottam, mint önálló ruhadarab nagy szerepet kapott. Olcsóbb, mint egy komplett kabát és az idén legalább is nagyon divatos. Lát. tam egy gyönyörű barna keppet, amely elől ugy nézett ki, mint egy kis kosztümkabát, kétsoros gombokkal és hátul, ahol nem volt a kabátszerü elejének folytatása, csak két pánttal gombolódott és a vállról gyönyörű vonalakban hullott alá a csípőig érő kepp. Ehhez mutattak egy barna szö­vetruhát kéttenyérnyi széles szalmaőwel, fan­tasztikus csattal. Az ővek általában nagyon -fantasztikusak és divatosak. Szinte elképzelhetetlen az a nagy vá­laszték és furcsa összeállítás, ami egy-egy övnél szembetűnik. Volt egy remek sötétkék kabát, amely hátul erősen bő szabással, elől pedig csak oldalról jövő övvel aratott nagy sikert. Az öv te­nyérnyi széles sötétkék bőr, melynek csattja test­színű csontból egy összekulcsolódó kezet ábrázol, Gyönyör volt. A kiskabátos kosztümök is gyakran készülnek pclerinnel, amelyet rágomboíhatóan oldanak meg, liogy kabát nélkül is viselhető legyen. Igv nagyon ízléses összeállítású volt egv barna, végiggombo­lós szoknya, barna kabátka* amelyen derékig érő pelerina volt, a blúza pedig sárga muszlinból ké­szült, a nvak körül széles virágarrngemrnttel. Ez a ]>elerines divat nagyon szép, napvon öltöz­tet, de itt is gv kis baj van a molett hölgyekkel. (Csak vissza tudnánk magukat tartari. hogy ne együnk annyi kenyeret ahhoz a jó pörkölt szaft hoz.,.) Pr. Déi'rinr Erdős Böske. Dl VATPOSTA Hóvirág. Zöld ruháján hngvja csak rajta az aranygombokat és ha egy kis újdonságot akar, akkor a zöld pelerint elől a nyak alatt zárja egv most nagyon divatos aranyplakettel, amely egy kis áncon csüng alá. Dr. F.J.-né. Vártam levelét, amelyben referál az esményekről. A filléres még soká lesz, addig ne várjon ezekkel. Nyúlánk, magas. Egészen nyugodtan csináltathat szürkét, nagyon divatos lesz. Sík fehér píkével csináltassa, gallért, esetleg nagv masnival és mnn­zpettát. A gombokat saját-jából húzza be. De dí­szítheti sötétkékkel is, akkor vegyen rá sötétkék hímzett batif7tgallért, manzsettát és sötétkék fan­tázia bőrövet fWl Kala« n'tloiisâgol* PoUáK s cseu0n.c$... Q legfőbb anyan! legszebb formák! MMb fazonok! •legolcsóbb árak! Ezek RMCZCIPŐK éulatdortsáaai. PWrnv KSIesev u. 9. Ennek a cikknek csak annyi az aktualitása, hogy bármikor el lehet mondani és mindig igaz marad. Volt egyszer egy nagy árviz, amelyre már csak az öregek emlékeznek s ez az árviz elpusztí­totta Szeged városát. Elpusztította pedig olyan alaposan, hogy 5800 házából 5458 dőlt romba, tö­mérdek vagyoni érték pusztult el és másfélszáznál több emberélet esett a vésznek áldozatul. Az ár viz után az egész ország, sőt bizonyos vonatko­zásban egész Európa sietett Szeged segítségére. Külön törvény intézkedett Szeged újjáépítéséről s a külföld segítségének emlékét őrzik az euró­pai fővárosok nevét viselő körutak. Évtizedekre az árviz utáni rekonstrukció szab­ta meg Szegednek az országhoz való viszonyát. A rekonstrukciót a királyi biztosság elvégezte, elkészítette az uj Szeged felépítésének városter­vét, megépítette a körtöltést idetelepített külön­böző intézményeket, kölcsönökkel segítette elő a viz által lerombolt házak felépítését és megálla­pította azt az eszményi nivót, amelyre az uj vá­rost fel kell építeni. Ugy volt, hogy ezt az esz­ményi nívóra való feltöltést is a királyi biztos­ság végzi el. A valóságban azonban a dolog másként alakult. A királyi biztosság csak a vá­ros legbelső részét, továbbá a körutakat és su­gárutakat töltette fel, azután országraszóló nagy ünnepségek között befejezettnek jelentette ki a rekonstrukció munkáját és a legfelső elismerés mgnyilvánulásainak bőséges hullása közben itt­hagyta Szegedet. A királyi kijelentések után. az ujjáépités után rendezett ünnepségek mámorában nehéz lett vol­na kritikával kisérni a királyi biztonság működé­sét. Ami történt, azért Szeged feltétlen hálával tartozott az országnak. A kétségtelen jóindulatot nem is lehetett kétségbevonni. Csak később kez­dett a város ráeszmélni bizonyos dolgokra, ame­lyek azt mutatták, hogy az ajándéknak súlyos tehertételei is vannak A királyi biztosság sok­kal szélesebben szabta meg az újonnan építendő város kereteit, mint azt a következő esztendők belterjes fejlődési lehetőségei indokolták volna. A tnai Szeged kiterjedése pé'dául nagyobb, mint Frankfurt városáé, noha Szeged belterületén ki­lencvenezer ember él, Frankfurt lakossága pedig a hatszázezret közelíti meg. Ebből következik, hogy mindazok a terhek, amelyek a városiasság és a városi jelleg elengedhetetlen követelményei, Szegeden sokkal nagyobbnk és egy főre átszámít­va sokkal nagyobb teher formájában jelentkeznek mint Európa többi nagyvárosaiban. Hozzájárult ehhez, hogy a királyi biztosság nem végezte el a magára vállalt munkát, hanem feltöltetlenül hagyva a város legnagyobb részét, a későbbi szabályozás nehézségeit és költségeit hagyta iga­zi örökségül a városra. Ez volt a rekonstrukciót követő esztendők szín­tiszta valósága. A város kénytelen volt vállalni egy olyan várostervezésnek és csak keretein kör­vonalozott városépítésnek összes terheit, amely­nek megállapításába vajmi kevés volt a beleszó­lása. Szeged ellenben ugy került bele az ország köztudatába, mint az a város, amelyet az egész ország pénzén építettek fel s amely adósa az egész országnak És ha a következő három év­tized folyamán Szeged, mint iskolaváros kapóit is ugyan nagyon sok esetben vállveregető elis­merést, hogy nagy nemzeti érdemei vannak a délvidék magyarosítása körül, a másik oldalon tagadhatatlanul érezte a reá nehezedő köztudat súlyát Akármiért jelentkezett a város a minden­kori kormányoknál, mint láthatatlan, de mindig érezhető tehertétel lebegett fölötte, hogy már na­gyon sokat kapott, nem veheti rossz néven, ha a kormány vele szemben más városokat részesít előnyben. Ezért nem juthatott hozzá Szeged na­gyon sok intézményhez és ezért maradt alul a város a harmadik és negyedik egyetemért vivott évszázados küzdelemben. Egy nagy kataklizmának és egy nagy ország­égésnek kellett bekövetkeznie, hogy ez a felfogás megváltozzék. Egy idegenből ideszakadt, de haló porában szegedivé lett országépitő államférfiunak kellett jönni, hogy az ország tudatára ébredjen, hogy nemcsak Szegednek vannak kötelezettségei az országgal szeml>en. hanem vannak olyan vo­natkozások is, ahol az ország Szegednek az adó­sa. Amit a szegedieknek nem akart elhinni, mert elfogultsággal gyanúsíthatták őket, Klebelsberg Kunónak kellett megállapítani, hogy az árvíztől a háborúig eltelt évlizedek alatt, ha nem közvet­len igazságtalanság, de sok kétségtelen mellőzés történt Szegeddel szemben. Mikor mint a város képviselője egyes feltöltési munkáknak a költsé­geit eszközölte ki a kormánynál, ő mulatott rá, hogy ez tulajdonképpen nem ajándék, hanem el­vállalt, de elmulasztóit kötelezettségnek a bevál­tása. Mikor egy igazi alkotónak a lelkesedésé­vel építette fel az egyetemet, — igaz, hogy ez is a város telemes anyagi áldozatai melleit tör­tént, — nem szűnt meg hangoztatni, hogy az I1 alkotása nemcsak a kulturának hozott áidozat, hanem egyultal kárpótlás azért is, amit az állam hosszú esztendőkön kérésziül Szegeddel, szemben elmulasztóit. Mindez igaz volt és mégis Szeged azt volt kénytelen tapasztalni, hogy láthatatlan forrásod­ból táplálkozva, megint olyan hangulat kezd ki­alakulni ellene, mintha csak ajándékokat kapna ellenszolgáltatás nélkül, mintha az egyetemi épü­letek, amelyeknek fele költségét a kisajátítások­ra fordított összegekkel együtt ni-ga a város fe­dezte, valami hihetetlen megterhelését jelentenék az állam költségvetésének és mintlia valami irtó­A SZAKEMBER is csak BISON cipőkrémet használ! Csak főbb Üzletekben kapható! Ki* doboz 50 fill. Na?y doboz 1 — peogó. Üvatr t.^ely 1.— Fölerakat FRANK ÁRPÁD bőrkereskedtf, Szeged, Csefconfcs u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom