Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-02 / 51. szám

0T U W ATI y * RTM7 s rx a Minden gyártmányú ¡11 1 _ •_ 1 _ « rendkívü l kedve- utóda műszerésznél. Az összes alkatrészek nagy raktáron viiaifmarkas kerékpárKardos tsjag"> »•st&úAahá£aK idxodüÉam Játékszenvedély a világirodalomban A játékszenvedély ósi ösztöne az embernek és az írók, vagy művészek, akik az emberi élet apró megnyilvánulásainak, vagy nagy tragédiáknak a portréit adják, már ősidők óta választják munkáik tárgyául a játékot. Egyiptomi hieroglifokon éppen ugy találkozunk már a játfikkal, mint Homerosnál. vagy Horatiusndl. Az Illyisban javában folyik a táborban a kockajáték és AchiL les rettentően dühös, mert vészit Tacitus sokat ir arról, hogy a germánok között annyira elharapódzott a játékszenvedély, hogy közülök sokan, amikor már mindenüket elveszítették, saját magukat teszik fel a kockára. Kapisztrdn János prédikációiban rengeteg nyomát találjuk már a kártyának, de szó esik erről Pázmány Péternél is. Németországban 1472-ben valóságos lexikon jelent meg a játékról és egy Győrött kiadott könyv évszázadokkal ezelőtt kétszázhanmncicettóre teszi egyedül a patience-játszmák számát Zolnay Vilmos híres könyvében, amely a kártyajátékok történetéről szól. forrásmunkául százhatvanhárom könyvet sorol M. Én magam ennél jóval többet ismerek, hiszen a rulett szisztémáit egyedül több száz munka tárgyalja. Dante kibicei. A világirodalom régi klasszikusai közftl rengetegen használták fel már a középkorban is témául az ember játékszenvedélyét A modern irodalom halhatatlanjai között pedig talán nem akad egyetlen, akinek egyik, vagy másik munkájában a játékról ne essék szó. Babits Mihállval, a magyar irodalomnak ezzel a titftnöségévcí beszélgettem el erről a témáról. A kiváló iró ezt mondotta: — AM ókor klasszikusai után Dantenél taláhnrk elsőnek megkapó leírást a játékról. A .Purgatórium" hatodik énekében ert irja: Amikor véget ér a kockajáték, m vesztes árván, béna hangu]athan 12 FILLÉRES CIKKEINK: 2 doboz púder —.12 2 csomag feimosó sampon —.12 2 drb vérrlállitó borotvastift —.12 1 üveg kékítő —»12 1 doboz hintőpor —.12 1 Tégelv brillantin —.12 1 téfrbc arckrém —12 I üveg lábsó —>12 1 fiveg fenvó fördfeó —.12 2 drb fenvó fürdótabletta —.12 1 üveg körömlakk —.12 1 fiveg köTömlemo*ő —.12 1 fiveg fnlvékony brillantin —.12 1 üveg dióolai —12 | 1 öves keréknár v varrógép ola j —.12 I 1 üvev szoba fenvőiilat —.12 1 rud borotvaszanpan —.12 1 üveg rovarirtó folvadék —.12 1 fiveg bav Tum hajápoló —12 1 fiveg száivif —.12 1 doboz fehér cinőtísztitó —.12 1 doboz erft^ttisztitő por —.12 1 drb zsebfém —.12 1 drb oldnlfésü —.12 1 doboz vaselín —.12 PÁRISI NIW ÁRUHOZ RT. SUOID, CtiKONlC; és KISS UCC« ül s próbálgatva dacosan dobál mégDe a nyertes már indul vig csapatban, (egy előtte megy, más nyomon kiséri, harmadik oldalt bök, hogy ö is itt van) oda se fordul, mig ez $ az dicséri: hogy szabaduljon, markukba dug olykor, a tolongástól magát igy kiméli . . . — A játékszenvedélynek és a kibicek hadának ez olyan ragyogó leírása, hogy Dosztojevszkij híres könyvében — Egy játékos naplója — sem tudja megrázóbb leírását adni a roulettenburgi kaszinó tipikus életének. Azt tudjuk már. Egon Caesar Conte Corti irta meg a Homburgl és Montecarloi varázsló cimü könyvében, hogy Dosztojevszkij alakjait az éietból vette, a játékos ő volt — korának egyik leghíresebb rulettjátékosa —, a babuska pedig nem volt más, mint Kisselew Zsófia grótnó, Kisseléw Dimitrijewics Pál orosz generális felesége, a klasszikus szépségű Potocki grófnő leánya. Játékszenvedélye annyira elfajult hogy férje, aki később orosz követ lett Párisban, el is vált tőle. Dosztojevszkij olyan találó és emberi módon írja le munkájában a játékkaszinók életét, hogy ha ma megyünk el akár Monté Carloha, akár Radenbe, ma sem tudunk ott ujat találni Az oroszok közül Tolsztoj — maga is nagy játékos — és Puskin foglalkoznak még sokat a játékkal, híres aztán Prévost Abbé Manón Lescaut cimü munkája, amelynek nevezetessége az, hogy az ¡.Hotel Transilvanianak" nevezett párisi ház, ahol annyit játszottak, Rákóczi Ferenc szállása volt. — A weimari udvarnál Goethenek is meg volt a maga rendes partija és a „Die UnsdniF dige" cimü versesregényében sokat szerepel a játék. A XVI. század nagy francia költője. Villon — minden keresetét elkártyázta — sokat ír a kártyáról, de ahova csak nézünk: Casanova emlékirataiban, Balzac Curtisanjaiban, a Tündöklések és Nyomoruságok-ban, Standhali Rouge et no.irjában, Henry Bernstein Baccarat-ában, Alfréd Savoir Banco-jában, meg a többieknél rengetegszer fordul eló a rulett, baccarat, chemdn de fer, meg az ártatlan kommersz játék. A játék a magyar irodalomban. A magyar irodalom szintén gyakran dolgozza fel az emberek játékszenvedélyét. Jókai, aki maga is szenvedélyes tarokkozó volt — egyetlen napot se mulasztott el, hogy részt ne vegyen a régi szabadelvű párt híres partiján, azzal mentegette egy izben ax estélyig tartó partit hc«y: „Egy regényt irok a játékosról, aki nyer és azért vagyok ennyire pontos, mert nem akarom, hogy Gyulai Pál megint azt vágja a szememre, hogy nem dolgozom az élet után . . Földi Mihály Mámorosak cimü regényében, Ambrus Mydas királyában, Herczeg Ferenc Kivándorlók cimü drámájában, Földes Imre Nincs tovább! és Fodor László Rulett crmü darabjaiban, Krúdy Gyula Vörös postakocsi-jéban, Heltoi Jenő, Szomahdzy István, Bródg Sándor és Molnár Ferenc kisebb munkáiban rengetegszer találkozunk a játékkal, igaz, hogy ezek az írók maguk is nagy játékosok voltak. Molnár Ferencről mesélik, hogy valóságos vagyont vesztett már alsósban Szomaházy, Tábori Kornél, Korcsmáros Nándor könyveket Is írtak az egyes kártyajátékokról és a játékról és kevesen tudják, hogy az az első minden rés '.tré kiterjedő kártya-könyv. amelv Parlaahi Kúimánt tünteti fel irőjául, voltaképen — Porzsolt Kálmán munkája. Ady és Petőfi nem kártyáztak soha. Tompa Mihály partijairól ellenben találtam feljegyzése-, ket Karlsbadban, beszél a kártyáról „HidavatáS* cimü versében Arany János, mondván: ... és szói a fiu: kettő, vagy semmi, és kártya fordul, kártya mén, majd később: a kártya nem fest, a fiúnak vérgyöngy izzad ki homlokán— és Arany Jánosról is tudjuk, hogy szerette idejét tarokkal eltölteni . . . Amiként azonban az Íróikat megihlette a játék és a játékos, azonképpen gyakran találkozunk a játékszenvedéllyel a klasszikusok vásznain is. Talán leghíresebb eme képek közül Tintoretto hatalmas vászna, a Keresztrefeszités. A Golgotha árnyékában római zsoldosok vetnek kockát a Megváltó ruhájáért. Hermann Lipót, a kiváló magyar piktor mondotta: — A francia mesterek közül számosan festették le a búcsúkat, ahol már jóval a játékkaszi., nók megnyitása előtt játszottak egy, a mai ruletthez hasonló játékot Tudjuk azt is, hogy aa első kártyafigurákat is VI. Károly udvari piktora készítette, a flammand Teniers és a holland Brower, a XVII. századnak eme kitűnő festői, aztán Cézanne. Maissonier, Daumier BmgheTL, a roccoco kor Watteau-]a és Lancret-je, az impresszionisták, keresték témájukat a játékosban. A magyarok közül mindnyájan i«anerjük Thormttt János „Kártyázók" cimü világhírű festményét, Hollósy mesteri munkáját és Zichy finom íBJMft A legrégibb képps ábrázolás a játékról: A Szépművészeti Mnzeumban Oroszlán doStoe matat nekem egy fotográfiát. Azt a vázát ábrázolja, amelyet Krisztus előtt a V/, vagy V. században készített Exeklas görög vázafestő. Achlles és Ajax kockáznak. Ülnek az asztalnál, iz?*»looi tükröződik az ancukon. . . Semmiben sem különböznek dk attól m memokingos úrtól, vagy erősen dekoltáK estélyi ruhás társaságbeli hölgytől akik zsetonjaikat dobálják: valemelyik alpesi játékkaszinó rnletUtrtalára. Két és fél ezredév telt el azóta, hogy Exefeáa« mester ert a vázát megfestette . . . De a játékszenvedély nem uranflUj Padi Jób. CEMENT Bc és níti»deni»enrfl épltka ! »—12. Telefon 10-6«. Landesbergné! Féláru utazási igazolvány az Országos Mezőgazdasági K i áll i tásra KLRiHIMBZÍI Aradi-uccai kiadóhivatalában.