Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)
1935-03-17 / 64. szám
n P } M r. t A » O «V S* Z 4 .T T955 mnrtTua 17; Villa- és lerÓDlsIdonosok! tna^t'ie qondfát PV ellenőrzése volna a feladatuk. A képviselők ée a nép között óriási ür tátong. A képviselő nem a népet, hanem a kormányt képviseli, mert tőle kapja a mandátumot. Foglalkozott ezután a független ltisgatdipárttai, amely megállapodott Gömbössel. Kije'enJeite, hogy ő nem állhatott bo az alkudozók seregébe, neki küzdenie kell és neki kell képviselnie ez "kot az eszméket, amely felett Szeged népe fog Ítéletet mondani. Az a politikus, aki mandátumából él, szerencsétlenség a nemzetre. Igazi képviselő CBak az lehet, aki a maga polgári kereseléből tartja el magát és a politikát az áldozatos munka területének tekinli. Kevesebb képviselővel, ke.esobb miniszterrel olcsóbban és jobban el lehetne vezetni ezt az országot. Ha Szeged népe nem áll az ellenzéki jelölt mellé — folytatta —, Gömbös azt mondhatja, hogy a nép meg van elégedve politikájával és a mai helyzettel. A mai gazda a sa ját te-ténérzi az ország bajait. Az adóterhek állandóan emelkednek, a költségvetés évről-évre deficites, önmaga e'len vét a polgárság, ha halávozott szóval nem tillakozik a mii rendszer ellen. Innen Feketeszénre és NagyszéksAsra ment Rassay. Utján mindenütt nagy lelkesedéssel és éljen zéisiel fogadták. Dr. Bodnár Géza és dr. Kcrsch Ferenc felszólalása után Ramay arról be« élt, hogy a régi kisgazdapárt szereplése a legnagyobb csalódást keltette. A párt rövid idő alatt elvesztette jelentőségé*. .4 vezetők elhelyezkedtek föpoziciókbxn és csak onnan vigyáztak, hogy a nekik kedvező helyzet fel ne boruljon. — Azért jöttem ide — folytatta Rassay —, hogy felrázzam a lelkeket, figyelmeztessem Saeged népét arra a kötelességére, amely reá vár most, amikor titkosan adhatja meg a válrszt. Lassankint az a felfogás alakul ki —• mondotta •—, hogy az egész ország egy nagy kaszárnya, phol az életet parancsnokok elgondolása szerint lehet regulái. ¿4 pnprfkufc&dfarM beszélt ezuf&n Rassay. A' helyes ar voMa, Ti a" a zárt terüket fentartdsa melleit megszüntetnék az engedélyezési eljárást, az illetékek, a dijak szcdár sét. Kijelentette, hogy a gazdasági szabadság híve, a magyar tehetség érvényesülésének a párt" fogója, nincs szükség semmi róle védettségre. Elmondotta, hogy a legélesebben szemben áll a karlelekkel, a privilégiumokkal, sürgette a gazdaadós ágok rendezését a kényszeregyességi eljárás mintájára. Ezeket a javaslatait elvetették és most viszontlátja ezeket »reform-politika« jelszó alatt. Az Ígéretek helyett cselekedeteket kérünk. Rassay beszéde után Börcsök Miklós a gazdák ragaszkodásáról biztosította Raapayt A következő állomás Rőszke volt. Fodor Jenő és dr. Vajta Jenő ismertette először Rassay érdemeit. Felszólalásukat solcs or félbeszakította az éljenzés. Ezután Rassay Károly beszélt, aki bejelentette, hogy a legélesebb harcot folytatja a kartelekkel szemben. A kormányzat csak nevetséges karteleket szüntetett meg, mint a kavicskartelt, a kötélkartelt, de azokat a karteleket, amelyek a népet szipolyozzál;, nem szüntette meg. Ellenzéki képviselő egyetlen mozdulattal nem tudja azokat megszüntetni, da tud becsületesen küzdeni ellenük. Befejezésül azt haníi sL iJonsáao^ ehernemuujdonsago' a legdivatosabb anyagokból készen és mérték után LAMPEL és HEGYI cégnél. goztntta, hogy csak a titkosan szavazó kerületek-« nek van módjuk határozott választ aclni a kor* mány törekvéseire. — Erőm, függetlenségem, bátorságom v it arra, hogy a nép parancsának kifejezést adjak a parlamentben — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszámolóját. A gazdák lelkesen éljenez lék Rassayt és a szabadelvű, demokratikus poJiti,4 kát. Jó -jyn^j. ww^ á^MT"mnKr-'Jx. elsőrendű anvasból Zsurkónál Tartó» m ^ ff HuBjT^ II vásárolhat. A pénzéért teljes érClegáns la Wf*^ miff 3 téket kap, csak az áruért fizet Olcsó és nem a külső dekorációért. Szíveskedjék áras kirakataimat megtekinteni s olcsó áraimról me győződni. <r* 1*5 »ütmo Kossuth Lsfos sucárut 6. A. R. C. beszerzési forrás. ¿^ISOMI (Saját ház,) ím 190 Alsótanya ümiei»li a® elletiséki vezéreket Szombaton az első állomás: Domaszék volt. J óriási lelke edésiel fogadták Rassayt, aki a gazdakörnek a disze'nöke. Rassay beszéde után felszólalt gróf Apponyi György, aki elmondotta, hogy miért lépett ba Rassay pártjába; majd azt fejtegette, hogy miért jött Szegedre. — Ennek két oka is volt — mondotta. Az e'ső az, hogy csali ikozolt ahhoz a politikához, amelynelr zászlaját Rassay lengeti. Az általa kijelölt utat tartja az egyedüli helyesnek, amelyen az országot a fenyegető veszélyből ki le'iet vezetni. A másik ok személyes: ha Szeged Rassayt megválasztja, őt illeti meg a budai mandátum. Foglalkozott ezután a mezőgazdaságot érdeklő kérdésekkel és azt fejtegette, hogy a gazdasági szabadság híve, mint Rassay Károly. A lelk.es ünneplés után Zákányba autóztak Rassayék. Boehár Géza megnyitó szavai ulán Rassay a kartelekről beszélt és hivatkozott arra, hogy a monopóliumok, a kartelek ellen másfél évtized óta vívja harcát. A mostani választások során a hivatalos jelöltek között a k r telek képviselőit látom. A sazdavédeimi rendelet Rassay felhívása Beszélt ezután a gazdavédelmi rendelettől. Ennél a pontnál Rassay egyik hive, Bozóhy János gazdálkodó közbeszólt és azt mondotta, hogy az egyik egységespárti gyűlésen azzal vádolták a Rassay-párlot, hogy ellenezte volna a gazdaadósságok kamatainak leszállítását. — Ez egy megfizetett korles hazugságai — válaszolta Rassay. Bozóky erre kijelentette, hogy vitéz dr. Shvoy Kálmán mondotta ezeket egy gyűlésen. Rassay ekkor a következőket mondotta: —1 Nem tudom Shvoy alíábornagy úrról feltételezni, hogy ezt megtette volna, bár uj ember lévén a politikában, nem ismerheti politikai szereplésemet. Mivel azonban itt elhangzott ez a közbeszólás, felszólítom az altábornagy ur t, hogy a miniszterelnök ur vasárnapi beszéde alkalmával tisztázza ezt a kérdést, mondja meg nyíltan: valóban emelte-e ezt az alaptalan vádat ellenem, hogy félreérthetetlenül véget vethessek az ilyen természetű rágalmaknak. Ezután Csórván és Len*iyel!iápo!nán É PÜ L E TF A| TÜZIF4 ASZTALOSÁRU 1 SZEN PADLŰDESZKA || KOKSZ I BACH V Teleion 11-26 Szent Jslván tér 12. és Párisi kürul 35. (volt Somló telep) szólalt fel nagy lelkesedés mellett Rassay és gróf Apponyi György. Az ellenzéki politikusokat mindenütt nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fogadták. Vasárnap délelőtt Rassay újból a tanyákat Iá« togatja végig. Rasssv Rvttattoafa az alaptalan vMaxroí Rassay Károly tanyai útjával kapcsolatban 4 következő nyilatkozatot tette: — Csak meghatott?ággal tudok arról a ragaszu kodásról beszélni, amellyel a tanyai nép ugy elhalmozott. Sajnos, ma délulán, a választási küzdelemben először találkoztam olyan fegyverrel, amelynek használatát bizonyára a miniszterelnök ur fogja elsősorban elítélni. A jóhiszemű tanyai lakos ág irántam va'ó bizalmát azzal akarják megfúrni, hogy személyemet a »kartelek védőjekéntc állítják be. Ugyanígy olyan hireszti'éseket is tesznek, hogy én és pártom akadályozni igyekeztünk a gazdaadósságok ka main inak leszállítását. — Választási kampányban sokszor találkozunk lelkiismeretlen, felelőtlen korlesek hende-b ndá-> zásával. De mégis megdöbbentett, hogy ezeket a vádakat Shvoy altábornagy ur is hangsúlyozta. Nem tudok hitelt adni ezeknek a híreknek. Shvoy, ®1 tábornagy úrral kevésszer volt alkalmam találkozni, de ugy szóbeli, mint irásbsli érintkezéseinkből meggyőződhetett, hogy engem való-» ban csak a közérdekű ügyek érdekelnek. Nincs kifogásom az ellen, ha érintkezéseink témáját aa altábornagy ur legközelebbi programbeszédében* a legszélesebb mederben ismerteti. Mindenesetre elvárom tőle, mint uj politikus tói, hogy a mai programbeszédjében ugy ő, mint a miniszterelnök ur, bőven kitér arra, hogy mikor és hol voltam én a kartelek védelmezője és a gazdaadósságok kamatai mérséklésének az akadályozója. Ugy érzem, hogy a választások korrektsége érdekében ezzel tartoznak nekem. S%en%ácié $ iesx Jubileumi száma, 200 oldal, 100 oldalas képes melléklettel együtt ára 30 fillér, A Jubileumi számot csak azok kaphatják meg, kik előre megrendelik. Megrendelhető az újságárusoknál, trafikokban, vagy Az Esit fiókkiadóhivatalában, Kárász-ucca 15. 284