Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-10 / 34. szám
1035 február TO. B Í R M A T» y A T? O R S Z Ä G 3 400.000 pengős költséggel épitik fel a Társadalombiztosító szegedi székházát (A Délmagyarország munkatársától.) A Társadalombiztosító Intézet szegedi székházának felépítésére — mint jelentettük — a tavasszal végre sor kerül. Az OTI elnökségétől .szombaton Szegedre érkezett a hivatalos értesítés, hogy a legközelebbi elnöki értekezlet tárgysorozatán felvették a székházépítés ügyét és az értekezlet irtán kiírják a tervpályázatot. Az értesítés szerint a székházépítést iOO.OOO pengős költség keretében hajtják végre; 50.000 pengőt irányoznak elő a régi srékházép&et átalakítási munkálataira. Az átalakításra csak akkor kerülhet sor, ha az nj székház elkészült és a Társadalombiztosító rendelői és hivatalai elfoglalják helyüket az nj épületben. Értesülésünk szerint a tervpályázat benyújtására ugyanazok kapnak felhívást akiket a múlt év őszén felhívtak rere. Szegedről négyen kaptak felhivást az OTI elnökségétől: Ottovag István, Sebestgén Endre, Stampay János és Várnag Marianne. Kívülük hat budapesti építészmérnököt szólítanak fel a pályázatban való részvételre. A tervpályázat benyújtásának határidejére az OTI vezetősége egy hónapot állapit meg. Valószínűleg március végén lesz a döntés, hogy SZEMEDRE RE! s TUNGSRAM ájjjpbwpi*áMáuntpjájbl meiyik tervei fogadja el az elnökség. A tervek elbírálása után azonnal sor kerül a versenytárgyalás meghirdetésére. RENAISSANCE PENZIÓ BUDAPE/T v., IP AN YI UCCA 21. — A f«v»ros ufrében. — Hideg uMlsg folyArli a uoMkbut, kiízpenti ifltés, » uoblkban toleII. Bl»Cr»ngn ell&t*». klrânatr» diéta 1». — Qlc«6 *r»k. j 89 A Szegedi Szabadtéri Játékok jelentősége Irta KöRMENDY MÁTYÁS országgyűlési képviselő, az Ipartestület elnöke Szeged gazdasági és kulturális életének két kiemelkedő eseménye ma már nemcsak országos, hanem külföldi és érdeklődést is kelt. Az egyik a Szegedi Ipari Vásár, a másik a Szegedi Szabadtéri Játékok. Amíg azonban a Szegedi Ipari Vásár csak szigorúan a gazdasági lehetőségek keretei között mozoghat és fejlődésnek egyedül a gazdasági helyzet szabhat irányt, addig a Szabadtéri Játékok számára még esetleges rosszabb gazdasági helyzetben is hatalmas lendítő erőt és fejlődési lehetőséget jelentenek nagy koncepciójú, művészi elgondolások megvalósításai. A gazdasági helyzet ismeretének/kifejlődött, gondos üzleti érzéknek, váltakozói szellemnek, ötleteket termelő képességnek, ezeket megvalósítani tudó készségnek és művészi felkészültségnek kell párosulnia a Szabadtéri Játékok sikere érdekében. Éppen ezért örömmel veszem tudomásul, hogy a váró« hatósága ismét azokat bizta meg a Szegedi Szahadtéri Játékok rendezésével, akik eddigi munkásságukkal, európai viszonylatban is kiemelkedő sikert értek el és a Szegedi Szabadtéri Játékok révén úgyszólván az egész világ előtt jó hírnevet szereztek Szeged városának. A város iránti szeretetnek jelét látom abban. hogy a Szabadtéri Játékok rendezősége eleget tesz a polgármester kívánságának és vállalkozik arra. hogy az idén is megrendezi a Szabadtéri Játékokat. Ezzel a ténnyel és annak jelentőségével, hogy Pálfy József polgármester a rendezőbizottság élére áll. remélhetőleg és a város érdekei . szempontjából elvárhatólag megszűnnek uz eddigi személyi élű háborgatások és gáncsoskodások. Nem hinném, hogy akadna olyan városát szerető szegedi polgár, aki személyi okokból akadályozna bárminemű építőmunkát, amely a város érdekeit szolgálja. Viszont nem tételezem fel a rendezőbizottságról, amelynek tagjai a sajtószabadság és az ezzel összefüggő kritikai szabadsác elvén állanak, azt szolgálják, hogy a jóindulatu és az épitő munkát támogatni kivánó bírálat elől kitérnének. Az ilyen kritika csak hasznos lehet. Viszont, aki erre az emelkedett álláspontra helyezkedik, az nem vonhatja kétségbe, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok a néhai nagynevű épitő miniszterünk gróf Klebel sberg Kunő szellemében haladó épitő munkát jelentenek. Azt unalomig hallottuk, hogy a rendezőbizottság ennyit, meg annyit keresett. Ez a kereset bármilyen összegű is, senkinek ne fájjon, mert a rendezőbizottság dolgozott, nagy anyagi és erkölcsi rizikót vállalt a yáros 10.000 pengőjén kívül, mert a mult esztendei Szegedi Szabadtéri Játékok végződhettek volna olyan katasztrofális eredménnyel is, hogy a deficit a 10.000 pengőt jóval meghaladta volna, nem is szólva arról, hogy a bukás milyen erkölcsi hátránnyal járt. volna a Szahadtéri Játékok rendezésére vállalkozott lap váll álatokra. Továbbmenően azzal a bizonyos sokat hangoztatott jövedelemmel szemben nem lehet elvitatni, hogy a város pénzösszegben ki nem fejezhető európai hírnévre tett szert, a polgárság pedig, kereskedők, iparosok és magánosok olyan jövedelmhez jutottak, a város nagy idegenforgalma, a Szabadtéri Játékok építkezése, az előadások szükségletei, az azzal járó összes művészi és technikai kívánalmak során, ami a legvérmesebb számításokat is meghaladta. Gondoljunk csak vissza azokra a lázas napokra, amikor ezrével özönlöttek az idegenek vonatokon. autókon, autóbuszokon Szegedre, amikor az előadások előtt és után világvárosi mozgalom tette élénkké a város uccáit, vendéglőit és kávéházait, amikor az egész világ érdeklődésének középpontjába kerültünk, mert Ausztria kancellárja Bécsből Budapestet elkerülve repült Szegedre n Szabadtéri Játékokra és csak egy itt töltött éjszaka után utazott Budapestre. A Szegedi Szabadtéri Játékok olyan értéket jelentenek a város számára, melyeket megőriznünk és tovább fejlesztenünk polgári kötelességünk. Aki ezt elmulasztja, az vétkezik a város érdekei és a jövő nemzedék ellen Az észszerüség pedig azt diktálja, hogy miután az eddigi rendezőbizottság hivatottságát és rátermettségét mindennél ékesebben bebizonyította, ne kísérletezzünk uj próbálkozásokkal, hanem erre a bizottságra bízzuk a város érdekeinek legmesszebbmenő biztositása mel-( lett, a Szahadtéri Játékok rendezését. Foglalkoznom kell azzal a kérdéssel is. hogy a város helyesen teszi-e, ha miként eddig történt, ismét bizonyos összeget bocsát a bízoltság rendelkezésére az esetleg előálló deficit fedezéséhez való hozzájárulásképen. A városnak elsőrangú kötelessége, hogy kulturális téren is teljesítse a hivatását, ha pedig ezzel kapcsolatosan a Szabadtéri Játékok ügyével a színház kérdését állítom szembe, akkor nem marad kétség aziránt, hogy a ma már európai hirii Szabadtéri Játékokat Szeged városa nem kezelheti másodrangú kérdésként a színház mellett. A városnak tehát feltétlenül támogatnia kell anyagilag ezt a közérdekű vállalkozást, mert a Szabadtéri Játékok, melyek a városi számvevőség pénzügyi ellenőrzése alatt állanak, ha deficitmentesen végződnek, az előlegezett összeg visszatérül, viszont az esetleges deficit sem jelent tényleges veszteséA leltári vásár után i* mindenben legolcsóbb Í fSMSiaüíáS BOROS-C® Szécheny'-lér