Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-10 / 34. szám

1035 február TO. B Í R M A T» y A T? O R S Z Ä G 3 400.000 pengős költséggel épitik fel a Társadalombiztosító szegedi székházát (A Délmagyarország munkatársától.) A Tár­sadalombiztosító Intézet szegedi székházának fel­építésére — mint jelentettük — a tavasszal vég­re sor kerül. Az OTI elnökségétől .szombaton Sze­gedre érkezett a hivatalos értesítés, hogy a leg­közelebbi elnöki értekezlet tárgysorozatán fel­vették a székházépítés ügyét és az értekezlet irtán kiírják a tervpályázatot. Az értesítés szerint a székházépítést iOO.OOO pengős költség keretében hajtják végre; 50.000 pengőt irányoznak elő a régi srékházép&et átalakítási munkálataira. Az átalakításra csak akkor kerülhet sor, ha az nj székház elkészült és a Társadalombiztosító ren­delői és hivatalai elfoglalják helyüket az nj épü­letben. Értesülésünk szerint a tervpályázat benyújtá­sára ugyanazok kapnak felhívást akiket a múlt év őszén felhívtak rere. Szegedről négyen kap­tak felhivást az OTI elnökségétől: Ottovag Ist­ván, Sebestgén Endre, Stampay János és Vár­nag Marianne. Kívülük hat budapesti építész­mérnököt szólítanak fel a pályázatban való rész­vételre. A tervpályázat benyújtásának határide­jére az OTI vezetősége egy hónapot állapit meg. Valószínűleg március végén lesz a döntés, hogy SZEMEDRE RE! s TUNGSRAM ájjjpbwpi*áMáuntpjájbl meiyik tervei fogadja el az elnökség. A tervek elbírálása után azonnal sor kerül a verseny­tárgyalás meghirdetésére. RENAISSANCE PENZIÓ BUDAPE/T v., IP AN YI UCCA 21. — A f«v»ros ufrében. — Hideg uMlsg folyArli a uoMkbut, kiízpenti ifltés, » uoblkban tole­II. Bl»Cr»ngn ell&t*». klrânatr» diéta 1». — Qlc«6 *r»k. j 89 A Szegedi Szabadtéri Játékok jelentősége Irta KöRMENDY MÁTYÁS országgyűlési képviselő, az Ipartestület elnöke Szeged gazdasági és kulturális életének két kiemelkedő eseménye ma már nemcsak or­szágos, hanem külföldi és érdeklődést is kelt. Az egyik a Szegedi Ipari Vásár, a másik a Szegedi Szabadtéri Játékok. Amíg azonban a Szegedi Ipari Vásár csak szigorúan a gazda­sági lehetőségek keretei között mozoghat és fejlődésnek egyedül a gazdasági helyzet szab­hat irányt, addig a Szabadtéri Játékok szá­mára még esetleges rosszabb gazdasági hely­zetben is hatalmas lendítő erőt és fejlődési le­hetőséget jelentenek nagy koncepciójú, művé­szi elgondolások megvalósításai. A gazdasági helyzet ismeretének/kifejlődött, gondos üzleti érzéknek, váltakozói szellemnek, ötleteket termelő képességnek, ezeket megva­lósítani tudó készségnek és művészi felkészült­ségnek kell párosulnia a Szabadtéri Játékok sikere érdekében. Éppen ezért örömmel ve­szem tudomásul, hogy a váró« hatósága ismét azokat bizta meg a Szegedi Szahadtéri Játé­kok rendezésével, akik eddigi munkásságuk­kal, európai viszonylatban is kiemelkedő si­kert értek el és a Szegedi Szabadtéri Játékok révén úgyszólván az egész világ előtt jó hír­nevet szereztek Szeged városának. A város iránti szeretetnek jelét látom ab­ban. hogy a Szabadtéri Játékok rendezősége eleget tesz a polgármester kívánságának és vállalkozik arra. hogy az idén is megrendezi a Szabadtéri Játékokat. Ezzel a ténnyel és an­nak jelentőségével, hogy Pálfy József pol­gármester a rendezőbizottság élére áll. remélhetőleg és a város érdekei . szempontjából elvárhatólag meg­szűnnek uz eddigi személyi élű háborgatások és gáncsoskodások. Nem hinném, hogy akadna olyan városát szerető szegedi polgár, aki személyi okokból akadályozna bárminemű építőmunkát, amely a város érdekeit szolgálja. Viszont nem tételezem fel a rendezőbizottság­ról, amelynek tagjai a sajtószabadság és az ezzel összefüggő kritikai szabadsác elvén ál­lanak, azt szolgálják, hogy a jóindulatu és az épitő munkát támogatni kivánó bírálat elől ki­térnének. Az ilyen kritika csak hasznos lehet. Viszont, aki erre az emelkedett álláspontra helyezke­dik, az nem vonhatja kétségbe, hogy a Sze­gedi Szabadtéri Játékok a néhai nagynevű épitő miniszterünk gróf Klebel sberg Ku­nő szellemében haladó épitő munkát jelen­tenek. Azt unalomig hallottuk, hogy a rendezőbi­zottság ennyit, meg annyit keresett. Ez a ke­reset bármilyen összegű is, senkinek ne fáj­jon, mert a rendezőbizottság dolgozott, nagy anyagi és erkölcsi rizikót vállalt a yáros 10.000 pengőjén kívül, mert a mult esztendei Szege­di Szabadtéri Játékok végződhettek volna olyan katasztrofális eredménnyel is, hogy a deficit a 10.000 pengőt jóval meghaladta volna, nem is szólva arról, hogy a bukás milyen erkölcsi hátránnyal járt. volna a Szahadtéri Játékok rendezésére vállalkozott lap váll álatokra. To­vábbmenően azzal a bizonyos sokat hangoz­tatott jövedelemmel szemben nem lehet elvi­tatni, hogy a város pénzösszegben ki nem fe­jezhető európai hírnévre tett szert, a polgárság pedig, kereskedők, iparosok és magánosok olyan jövedelmhez jutottak, a vá­ros nagy idegenforgalma, a Szabadtéri Játé­kok építkezése, az előadások szükségletei, az azzal járó összes művészi és technikai kívánal­mak során, ami a legvérmesebb számításokat is meghaladta. Gondoljunk csak vissza azokra a lázas na­pokra, amikor ezrével özönlöttek az idegenek vo­natokon. autókon, autóbuszokon Szegedre, amikor az előadások előtt és után világvárosi mozgalom tette élénk­ké a város uccáit, vendéglőit és kávéházait, amikor az egész világ érdeklődé­sének középpontjába kerültünk, mert Ausztria kancellárja Bécs­ből Budapestet elkerülve repült Szegedre n Szabadtéri Játékokra és csak egy itt töltött éjszaka után utazott Budapestre. A Szegedi Szabadtéri Játékok olyan értéket jelentenek a város számára, melyeket meg­őriznünk és tovább fejlesztenünk polgári köte­lességünk. Aki ezt elmulasztja, az vétkezik a város érdekei és a jövő nemzedék ellen Az észszerüség pedig azt diktálja, hogy miután az eddigi rendezőbizottság hivatottságát és rátermettségét mindennél ékesebben bebizo­nyította, ne kísérletezzünk uj próbálkozások­kal, hanem erre a bizottságra bízzuk a város érdekeinek legmesszebbmenő biztositása mel-( lett, a Szahadtéri Játékok rendezését. Foglalkoznom kell azzal a kérdéssel is. hogy a város helyesen teszi-e, ha miként eddig tör­tént, ismét bizonyos összeget bocsát a bízolt­ság rendelkezésére az esetleg előálló deficit fe­dezéséhez való hozzájárulásképen. A város­nak elsőrangú kötelessége, hogy kulturális té­ren is teljesítse a hivatását, ha pedig ezzel kapcsolatosan a Szabadtéri Játékok ügyével a színház kérdését állítom szembe, akkor nem marad kétség aziránt, hogy a ma már euró­pai hirii Szabadtéri Játékokat Szeged városa nem kezelheti másodrangú kérdésként a szín­ház mellett. A városnak tehát feltétlenül tá­mogatnia kell anyagilag ezt a közérdekű vál­lalkozást, mert a Szabadtéri Játékok, melyek a városi számvevőség pénzügyi ellenőrzése alatt állanak, ha deficitmentesen végződnek, az előlegezett összeg visszatérül, viszont az esetleges deficit sem jelent tényleges vesztesé­A leltári vásár után i* mindenben legolcsóbb Í fSMSiaüíáS BOROS-C® Szécheny'-lér

Next

/
Oldalképek
Tartalom