Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-09 / 33. szám

4 DPI. MAn*ARORSZ\Ö Y995 február VASÁRNAPTÓL TJ7 apróhirdetési kedvezmény a z előfizetőknek Gyilkossággal vádolják az anyát, aki agyonverte brutális fiát (A Délmarjyarország munkatársától.) Mintegy két hónappal ezelőtt kegyetlen gyilkosság történt az Apátfalva közelében lévő Keretes-tanyán. A tanya fiatal gazdáját, Kerekes B. Imrét reggel holtan, szétvert fejjel találták meg az istállóban. A' csendőrök mingyárt a hozzátartozókra kezdtek gyanakodni, kiderült, hogy a feltevés helyes volt, mert a gazdát a tajál édesanyja, Kerekes B. Pálné ölte meg kegyetlen módon. A fiatal gazda mulató« természetű, rabiátus ember volt, aki családját is üldözte. A gyilkosság es éjén is italosam tért haza. Anyja elhatározta, hogy végez vele. Leszedte a kocsiról részeg fiát és az istálló ajtajában hurkot vetett a nyár kába, de a fiu ebből kiszabadította magát. Az anyja, fiatal felesége és kislánya a gazda dühe elől bezárkóztak a tanyába, amelyet Kerekes valósággal megostromolt. Majd amikor látta, hogy bejutni nem tud, az istállóban lefeküdt. Az anyja ekkor a menyét és unokáját átküldőtte éjszakára a szomszédba, ő maga pedig véghezvitte borzalmas tettét. Alvó fiát a káposztaprés csavarjával addig ütötte, mig szét nem verte a fejét. A gyilkosságot egykedvűen ismerte be a csendőrség előtt. A napokban fejeződött be üdében a vizsgálat és az ügyészség pénteken elkéri tle ellene a vádiratot. Az ügyészsség az anvát avilkosiág bütir, tettével vádolja. Kit súlyos foghúzás miatt egyhónapi topházra ítélték a kisteleki fogtechnikust (A Délmagyarország munkatársától.) Seidel Ott már kisteleki fogtechnikus ellen kétrendbeli *ulyos testisériés miatt vádat emelt az ügyészség. Seidel 1933 őszén és 1934 nyarán két súlyos következményekkel járó foghúzást végzett. Kurt Mihályné kisteleki asszonynak fogát beletörte az állkapocsba, Vigh Herminának szintén rosszul végezte el a foghúzást, amelynek következtében súlyosan megbetegedett. Seidel egyik előző tárgyaláson tagadta, hogy' ő végezte volna el a »műtéteket«. A sértettek azonban r>a doktor ur« ellen vallottak. Az orvosi vélemény szerint nagyfokú tudatlanságot árult el a fogtechnikus a foghúzások során és ennek tudható be, hogy a betegek ilyen súlyos helyzetbe kerültek. Seidel később bizonyitáskiegészitést kért. Arra hivatkozott, hogy a foghúzásokat nem ő, hanem riválisa, Klein Gábor Miklós fogtechnikus követte el, a paciensek az elrontott foggal mentek hozzá, valószínűleg, hogy hajba döntsék, de ő nem vállalkozott a helyreigazításra, hanem a klinikára utasította a betegeket. A bíróság elrendelte a bizonyítást és pénteken egész sereg tanút hallgatott ki, akik azonban nem tudtak Seidel érdekében perdöntő vallomás tenni. Az egyik tanú azt vallotta, hogy Kurtnét Klein rendelője felől látla jönni, az asszony köpködött. Még tart a varrógépek olcsó akciója napi 36 filléres részletre. Elsőrendű kerékpárok gumra ik és alkatrészek az ismert filléres árakban. SíCNDORD f á d i Ő és PHILIPS újdonságai kicsi részletre nálam kaphatók. Sport- és gyermekkocsik olcsón. gépkerathedB, Kiss ucca. Kiss D. palota Színtű Sándor Remekül emlékszik maga — jegyezte meg az elnök. Tudja azt is, hogy 1931 novemberében egy asszony köpködött az uccán. — Onnan tudom — okolta meg a tanú —, hogy többször előfordult az, hogy haragosaim kiköptek az üzletem előtt. Most is erre gondoltam, aztán láttam csak, hogy ezúttal nem erről van szó... A bíróság beigazoltnak látta Seidel Ottmár bűnösségét és egyhónapi fogházra Ítélte. Az ítélet ellen a fogtechnikus védője, dr. Olasz Béla fellebbezést jelentett be. Októberben elkövetett gyilkosságot fedeztek fel Csongrádon (A Délmagyarország munkatársától.) A csongrádi rendőrség tegnap rejtélyes gyilkosságot fedezett fel. Névtelen levél figyelmeztette a rendőrséget, hogy még a mult év október 15-én megölték özv. Burder Lajosnét és holttestét elásták az udvarban. A rendőrség a névtelen levél alapján nyomozást inditott és megállapította, hogy a gyilkosság valóban megtörtént. Felásták az udvart és megtalálták a már erősen oszlásnak induló holttestet egy fa alatt, körülbelül félméternyi mélységben. A további nyomozás során sikerült elfogni a valószínű tetteseket, két férfi személyében. A gyanúsítottak egyelőre tagadják, hogy ők ölték volna meg özv. Burder Lajosnét, de máris terhelő bizonyítékok vannak ellenük. Mindkettőjüket őrizetbe vették. A szegedi vizsgálóbíró szombaton reggel utazik Csongrádra a vizsgálat lefolytatása végett. Valószínűnek látszik hogy rablógyilkosság törtónt. i fiu anyfa segítségévei agyonverte idős apját (A Délmagyarország munkatársától.) A mulf év nyarán a szegedi tanyák között megöl lékl Turu János 62 éves gazaálkodót. A' gyilkos« ságot fia, Turu Péter követte el anyja segítsen gével. Az öreg gazda este tért haza, szóváltásba elegyedett családjával, mire kilökték az ajtón és az udvaron alaposan elverték. Később bevitték a tanyába, ott összekötözték és tovább ütlegelték. Az öreg másmapra meghalt. A törvényszék a gyikos fiút 7 esztendei, az anyját 3 esztendei fegyházra ítélte, a fiatalkorú gyereket pedig 6 hónapi fogházzal sújtotta. Aa ítélőtábla Kovács-tanácsa pénteken foglalkozott az üggyel és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II munkásmozgalom története Kabók Lajos előadása (A Délmagyarország m unkatársától.) A szegedi szakszervezeti bizottság kultureloadássorozatának negyedik előadását Kabók Lajos, a vasmunkások országos szövetségének titkára tartotta pénteken este a Munkásotthonban. Előadásának cime „A magyarországi munkásmozgalom története" volt. Bevezetőben elmondotta, hogy a magyarországi mun-t kásmozgaimak a tizenhetedik és a tizennyolcadik században kezdődtek, amikor a segédek a céhrendszer ellen küzdöttek. Az 1848-as forradalmi idők a munkásokat is felrázták, főleg Budapesten. A forradalom után bérmozgalomba kezdtek a munkások, ami megegyezéssel végződött. A munkásmozgalomhoz az iparosok közül elsőnek a nyomdászok csatlakoztak, akii Táncsics Mihály révén behozták az árszabályt Kabók ezután az abszolutizmusbeli üldöztetésekről beszélt. 1867-ben a kibékülés meghozta a békét és ilyen helyzetben nagy vállalatok létesültek, mégis alig volt munkás az országban. 1869-ben Pozsonyban szocialista gyűlést tartottak, amelyen az általános és közvetlen választójogot, a korlátlan egyesülési és szövetkezést jogot és a sajtószabadságot követelték. 1870-ben megjelentek a muhkásujságok, amelyek azonban rövidesen megszűntek. — A német—francia háború után — folytat-i ta — a budapesti munkások gvá szülést tartottak és felvonulásokat rendeztek. A rendőrség ekkor összefogdostatta a munkások vezetőit, akiket egy évig tartottak fogva, végülis felmentették őket. Ezután újból megindultak a munkásmozgalmak, de kisiemmizték őket a választójogból. Később megszüntették a céhrendszert, de a munkások helyzete nem javult. 1877 májusában megjelent a „Népszava", amely a párt hivatalos lapja lett — Később — mondotta — a munkáspárt érintkezést keresett gróf Apponyi Alberttel, akivel azonban nem tudott megegyezni. 1890ben kezdett Magyarország az iparosállamok után haladni és megkezdődött a szakmai mozgalom. Ezután az orosházi, békéscsabai és a batxonyai népgyülésről beszélt Kabók. Battonyán a csendőrség a tömegie lőtt. Hasonló események játszódtak le Hódmezővásárhelyen. A vezetők valamennyien súlyos ¡büntetést kaptak. Az előadó szerint ez volt a munkásság hőskora. Az akkori sztrájkoknak jelentős eredményei voltak. 1904-ben az élesdi gyűlésen a csendőrök fegyvert használtak, harmincegy halott volt. Ebben az időben már 130 ezer szervezett munkás volt Magvarországon és ez a szám fokozatosan emelkedett- Végül az egyes kormányok alatti munkásmozgalmakról beszélt. A na?y«zármi hallgatóság melegen megtapsolta Kabók Lajost értékes előadásáért Di valós frakklngek leffolcsóbtan P © L l \ K TESTVÉRIEKNÉL EsféN és tfiMn retiküSök montirozását legszebben készítem. Retikülők alakítása, bélelése, festése, javítása szakszerűen, le®* olcsóbban. Bőrövek készítései. BORBÉLY, böröndöa, feketesaa ucca 2L «zám.