Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

ö t r m a n y a g o r s j k g MAokd&m Sdkúdúíom Érettségin, a krupiék iskolájában Szimpatikus, flegán«, Jó modorú fiatalemberrel ismerkedtem meg előkelő társaságban. Barátai Irigykedve mesélték róla: „Az exlsztenclája biztosítva van, felvették a krupiék iskolájába, Bécsben..." Megtudtam aztán azt is, hogy holnap vizsga lesz a krupié-iskolában. Kíváncsi voltam erre a vizsgára. Bementein Bécsbe. Nem volt ördöngösség megtalálnom ezt az érdekes főiskolát." A Mariahilferstrasse egyik bérházának ötödik emeletén van a krupiék iskolája. Az osztrák kaszi nó részvénytársaság tartja fenn és az iskolának az s bevallott célja, hogy intelligens osztrák fiatalembereket képezzenek ki a krupié-pályára és volük töltsék be azokat az állásokat, amiket az osztrák játékkaszinók megnyitásakor montecarloiak. nizzaiak és belga krupiék foglaltak el. Már eddig is mintegy ötven osztrák krupié „dolgozik" a badeni, kritzbücheli, salzburgi, semmeringi kaszinókban, ezek valamennyien a mariahilferstrassei iskolából kerültek ki. öt tágas szoba sorakozik egymás után. Mindegyikben rulettgép áll a középen. Vannak szobák, ahol egyszerre több masina is dolgozik. Az első szobákban még nem forog az asztalok közepén a cilinder, itt nem dobálják még a golyót a számok közé, ezeknél az asztaloknál a ,,gólyák" dolgoznak. A kezdők. Hátrább már tökéletes asztaloknál folyik a munka. A tanárok — öreg montecarloi krupiék — ott állnak a növendékek háta mögött, figyelik a munkájukat. Az első benyomás: az ember azt hiszi, hogy a Játékkaszinóban van. A ,,közönség" dobálja a zsetónjait az asztalra, a játékmester ott ül magas székén, a krupiék behúzzák és kifizetik a téteket, fippen csak, hogy az ize/alom hiányzik. Nincsenek heves jelenetek, oenkísem akarja zsebre vágni másnak a tétjét és senkisem ugrik fel örömében, ha kijön a nyolcas, vagy a tizenhetes. És ami » második percben feltűnik: hiányzanak a nők... Kivétel nélkül jól szabott ruhábsn. Intelligens sreu emberek ülnek az asztalok körül. Száznegyven növendéke van a krupiéiskoldnak és ezek tulnyomórészben egyetemet végzett, vagy legalább is érettségizett emberek. Az iskolába való felvétel feltételeihez tartoznak: be nem töltött negyven éves kor, tökéletes francia nyelvtudás, osztrák állampolgárság, fedhetetlen előélet és általános műveltség. Ezenfelül persze megfelelő protekció, mert az uj pálya iránt hallatlanul nagy az érdeklődés, amit meg is lehet érteni, ha tudjuk, azt. hogy ma rpy osztrák krupié átlagos jövedelme hnvonkint ezer shilling körül. A katalógusból megtudtam aztán, hogy a százhúsz növendék között kilenc mérnök, van, közülök négyen szerezték meg s mérnöki doktorátust, két karmester, »7. egyik Ismert zeneszerző, egy orvos, két ügyvéd, két bölcsésztanár, tizenhat kereskedő, akik körül ketten doktori elmet szereztek a kereskedelmi akadémián, tizennégy szállodaigazgató, nyolc banktisztviselő, négy tábori pilóta, két haditengerészeti akadémiát végzett fiatalember, egy festőművész, aztán több egyetemi hallgató, textlltechnikus, rádiómérnök, de akad egy krupiéJelölt, aki kitüntetéstel végezte el a mezőgazdaSági főiskolát. Az oktatás azzal kezdődik, hogy megtanítják a fiatalembereket « zsetonokkal való bánásmódra. Ott áll előttük oszlopokba rakva és csomókba szórva a sok zseton, órákon keresztül nem tesznek mást, csak eseket számolják ki maguk elé. így infljálitják el aztán azt a krupiéfogást, amit nnnyibámultunk vagy mosolyogtunk mos akár .> francia Bivíerán, akár Badembe. vagy az opotti kaszinóban. A kezük már arra van berendezve, ' hogy automatikusan megálljon egy perc századrészére, ha a számolásnál elérkeztek öt darab zsetonhoz és a következő ötöt már egy milliméterrel kisebb rakják. A többi asztalnál javában folyik a „Játék". Persze a golyó a ,,közönség" rakja a téteket, vannak, akik „halmoznak", a krupiék hosszú lapátjukkal végigszántják a mezőt, kifizetik a nyer«sépeket és délben, amikor két órai szünet következik, szépen zsákokba rakják a „nyereséget." Innen nem visz ki senki egy fillért sem. Igaz viszrn'., hogy itt senki se veszíti el a pénzét. Arról, hegy ma itt vizsga icn, nem tudnak semmit a növendékek. Itt nem kell írásban benyújtani az étiMtsfgl t'Heiek megoldását, nem kérdeznek és tiem is fe.elnek. Monsieur Bouvens, az iskola igazgatója és monsieur Xhrouet, a badeni kaszinó j.tékígazgatója csak nézik a növendékeket és egy 'szempillantás elég nekik, hogy megállapítsák: kikből válik ,tehetséges" krupié. Mi ennek a feltétele? Azt mordja monsieur Bouvens: — A krnpiér.ek jól kell számolni. Emellett azon« ban gyorfpr át kell látnia a táblát Tudnia kell pontos; n azt. hogy mi történik az asztalnak azon a részén, in:t vik hozzá tartozik. Egy jó krupiének olyannak kell lenni, mint a fotografáló lencse mögött a filmnek: kell, hogy megrögzítsen mindent, rn'hn még elentéklelennek látszó momentumot ií. Számolnia kell izzal, hogy a közönség babonás, a publikum kabaláját a krupiének tisztelnie kell. Nem szabad meglepődni soha és nem eérlfiifliettk meg akkor sem, ha akad játékos aki előtt a személye unszimpatikus. A krupié legyen olyan, mint a rulett: legyen gép. Tegye oda a tétet, ahova a játékos rendeli és ne hozza ki őt flegmájából se a nyereség, se a veszteség. A krupié legyen mindenekfelett becsületes, korrekt és adjon annak igazat, akinek igaza van. Minden vitát határozottan döntsön el, annak javára, akiről a jó és gyakorlott krupié az első pillanatban meg tudja állapitani, hogy megérdemli-e az Igazságot, avagy csalni akar. — Ismernie kell az embereket és különösen ismernie kell az asszonyokai. mert hiszen körülöttük van a legtöbb vita a kaszinókban. A krupiét a rulettasztalnál nem érdekelheti més, csak a játék. Másra nem figyelhet és másra nem gondolhat. Az ő szerszámai: a lapát, a golyó, a zseton, a váltás és amikor ott ül az asztal mellett, a szótárában nem lehetnek más szavak, csak az, hogy: „Messieurs faites vos jeuxl", „Bien ne va plust", „La boule paese'f és az eredmény kihirdetése. Négy hónapig tart a tanfolyam. Délelőtt kilenctől délig és délután kettőtől este hatig. Közben aztán megtanulják az összes krupiéfogásokat. A legnagyobb súlyt a gyorsaságra helyezik. Percek, sőt pillanatok alatt kell lebonyolódni itt mindennek. A fegyelem mintaszerű, akárcsak egy kaszárnyában. Megtanulják, hogy mikor és hogyan kell felváltaniok egymást, hogyan kell beledobni a forgó cilinderbe a golyót, — ennek is meg van a maga elegáns formája — milyen hangsúlyozással kall kihirdetni, hogy o/ize, noir, impair el manquel" és ha a közönség általában azt is hiszi. hogy a játéktermek vezényszavaiban nincsen muzsika, én mégis ugy találom, hogy a krupiék között is meg vannak a Camssok és az Armando Tokatianok. Meg kell tanulniok itt az iskolában azt, hogyha a cilinder Jobbra forog, akkor balra kell dobni a golyót, ha balra szalad a cilinder, akkor a golyó jobbra kanyarog, megtudják, mikor érkezett el az a perc. amikor felhangzik a vezényszó: senki többet és mikor áll be a helyzet, hogy a sietve még feldobott tétet könyörtelenül vissza kell utasítani. Precíz cs tökéletes ez az iskola és a tanárok legalább olyan lelkiismeretesen fogják fel mesterségüket, mint a sebészprofesszor a klinikán, vagy a műegyetem tanára műszerei kőzött. A különbség talán csak annyi, hogy innen hiányzik a lelkesedés. Az iskolábalépés első napján zsákostól öntik a hallgató elé a zsetónokat Apró kerek fémkorongokat, amiknek pár kilométernyire innen, Badenben már értékük van, itt azonban nem egyebek ezek mint egy darab réz, nikkel vagy ezüst... Megszokják őket és számukra elvesztik ezek a varázst és a valőrt... A krupié nem tud lelkesedni sohasem a zsetonért... Padi Jób. A A I I! VÁROSI GOZFURD EZMÉNYEJ ÁRU JEGYEINEK árusítását megkezdte a Délmagyarország Gőzfürdőiéi 70 fillér (A férfiosztályban csak délelőtt és hétköznap, a női osztályban egész nap és vasár- és ünnepnap is érvényes) Kád vagy hidenayégy 90 fillér (Vasár- és ünnepnap is érvényes) Iszapfürdő 1a36 (Vasár- és ünnepnap is érvényes) /zénsav-pótiegy ... 60 fillér Jegyárusítás eflsi nap. TsSefsn 13-06.