Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-05 / 29. szám

4 D É í M A r, y A R O R S / i—iniiiiiii mii ihi vnnnr OHMHMB 1935 február 5: amelyet a rendeletet kibocsátó Kállay minisztertől kaptak és amely szerint a többség nem tartja bevésnek a rendeletet, azt visszavonja. A zárolás fenntartását Bokor Pál is szükségesnek tartotta. Az tlnökló államtitkár kijelentette, hogy a népszavazást semmi esetre sem helyeselné és nem is javasolja a miniszternek. Fzulfin dr. Széchényi István éles támariást intézjett — a liberális párt ellen, mert szerinte „a liberális párt vitte bele a törvényhatósági választások alkalmával a papriknkérdést a tanyavilág életébe pártérdekből". Tagadta, hogy a gazdák mozgalmat Indítottak volna a szövetkezet ellen, szerinte a nagy többség teljes mértékben meg van elégedve ugv a rendelettel, mint a szövetkezet működésével és a jendelet változtatás rémüli fenntartását kívánja. Vaja Béla, a mezőgazdasági kamara képviseletében a szövetkezet fenntartása mellett fotrlnlt állást, de azt a kfvánsásot. amelv az adminisztrációs kiadások az állam részéről való átvállalására vonatkozik, leliesitendőnek tartja. Hasonló értelemben sjótalt fel T é % 1 á s s y Béla országgyűlési képviselő is, majd a kalocsaiak nyilatkoztak". Elsősorban Szabó k'v Jenő képviselő, .iki bejelentette hnr<~ -> rend^Mtel és ^ «-TÖvetkwt miikÖdésévrl Vr' icsalaV meg ,i. rJóaedve. Nagy f-n-.'.'mro'iást kVltoft gazdakörökben az a hir, hogy néhány budapesti kereskedő vagy tiz vagon paprikát vásárolt össze a Jugoszláviához csatolt Horgoson és ezt tranzité áruként Budapestre szállították, ahol „szegedi paprikaként" adták el. A kalocsaiak a rendelet fenntartása mellett foglaltak állást, de az értékesítés kérdésének megoldását szintén sürgették. Klein Antal országgyűlési képviselő is fennlartandónak minősítette a rendeletet, amely ellen az a legfőbb kifogása, hogy a gazdákra uj terheket háritott. Ezután mégegyszer dr. Pálfy József polgármester szólalt fel. Az elégedetlenséget csak ugy lehetne levezetni, ha a miniszter bizottságot küldene Szegedre a felmerült panaszok belvszini kivizsgálása céljából. Végül Maver államtitkár összefoglalva az elhangzottakat, megállapította, hogy a kaloe-saiak egyhangúlag a rendelet és a szövetkezet fenntartása mellett foglaltak állást, szege, diek véleménye azonban nem egyöntetű, éppen ezért azt fogja javasolni a földművelésügyi miniszternek, hngv a polgármester javaslata alapján küldjön Szegedre e?rv bizottságot. amely a helvszinen tanulmányozhatja a kérdést és megteheti a szükséges előterjesztéseket a rendelet esetleges módosítására. Javarolni foffia a miniszternek ozt is. hoev az állam vállalta mására a szövetkezet adminisztrációs költségeit Back Károlv inditvánva é^Mméhen és condoskod jék íz értékesítési lehetősé« h?ztosI!8sírót H ' T PP9APESTI fibőremHj uaz^as és HIÜDEIIBURG BdMQiistsz«!»? s.-f? H. Taieton: 19—5«. Éjszakai razzia a péhmOhslyekben Fe!|eleníések a korábbi kezdés miaít (A Délmagyarország munkatársátó.) Az i>lőljáró«ági hivatal megbizotlai most sűrűbben ellenőrzik a pékeket, hogy az éjszakai munkaszünetet betartják-e. A legutóbbi ellenőrzésből kifolyólag két pékmestert jelentettek fel az éjszakai munkaszünet be nem tartása miatt. A feljelentéi szerint péntekre virradó éjszakán volt az ellenőrzés. Dr. Temesváry László tb. fogalmazó vezetésével a bizottság hajnali 2 és 4 óra között sorra látogatott több pékmübelyt. Az egyik belvárosi pékmester házánál is megjelent a bizottság, csengettek, sőt döröml öltek is a kapun, de seokisem nyitotta azt ki. A bizottság negyedóráig várakozott a ház előtt, de nem tudott a műhelybe bejutni, ellenben hallották, hogy az udvarban nagy sürgés-forfíás van, feltételezhető tehát, hogy a pékmühelyhen dolgoztak és ezért nem akartak ajtót nyitni a bizottságnak. Miután ez is kihágásnak számit, az elől járósági hivatal feljelentést tett | a pékmester ellen. Egy alsóvárosi pékmühelybe csak hosszas csengetés után engedték be a bizottság tagjait. A műhelyben rend volt és az ellenőrző bizottság tagjai már éppen távozni akartak azzal, hogy nem találtak semmi kifogásolni valót. Dr. Temesváry fogalmazó ekkor az egyik asztal alatt kisütetlen kiflit talált. Megvolt tehát a tárgyi bizonyíték a korai munkakezdés mellett. Tüzetesebben felülvizsgálták a kifliszaggató gépet, megállapította a bizotság, hogy az kovászos. Az alsóvárosi pékmestert ezért feljelentették korai munkakezdés cimén. Egy másik belvárosi pékmühelyben is vizitelt a bizottság. Itt ugyan nem szegték meg az éjszakai munkatilalmat, de rendellenséget találtak a műhelyben. A bizottság utasította a pékmestert, hogy a műhelyét 24 órán belül hozza rendbe. Az éjszakai munkaszünet betartását ezentúl szigorúbban ellenőrzik, hetenkint lesznek razziák a pékmühelyekben. Mélységes fájdalommal és szomorúsággal jelentjük, hogy a legdrágább férj, apa, após ós nagyapa Kis Géza mészórosmesler folyó hó 3-án, d. e. */* 12 órakor áldott lelkét visszaadta teremtőjének. Földi maradványait folyó hó 5-én, kedden délután 3 órakor a zsidó temető halottas házából helyezzük örök nyugalomra. Rózsa Arpöd Qzv. Kis Gézáné neje Pleskó András Rózsa Arpádné *z. Kis Rózsi Beke József Pleskő Andr^n« *«. Kis K'Ari ; Beke Jézsefné SE. Kis Magda n. LTL , Kto '»re ^ermekei Pleské Pisla unokája és az egé<z rokonság. Délutiln 3 órakor kflifto villamoskocsi a Dugonics-térről indul. Részvé 116 togat&sok mellőzéséi kérjük ¡iif.fi; A-i $1 Üli IGfiZI LATSZERESZE: OK^lftRIUM KELLtíKH MARTON, Áárász u. 3. Olcsá ói»í:.ol a <*q obb minttár. 0« * I — - n^osabS munk*. Ahol 4 kilométerre fárnak a gyermekek iskolába (A Délmagyarország munkatársától.) A mult héten több napon át Szegeden tartózkodott dr. Simon László, a kultuszminiszter megbízottja, aki JBrefnovies Vilmos műszaki tanácsos kalauzolásával a tanyai iskolákat vizsgálta meg. A tanyán a legtöbb iskolaépület meglehetősen rossz állapotban van, nemrégiben a város hatósága az államtó1 kérte az iskolaépületek kijavítását. A kultuszminiszter megbízottjának szegedi szemleutja a város szempontjából eredményes volt, a miniszteri kiküldött hozzájárult ahhoz, hogy a megrongált állapotban lévő tanyai iskolákat kijavíttassa a város az állam költségére. Megállapították, hogy a javítás költsége 16.000 pengőt tesznek ld, viszont 8—10.000 pengőből uj iskolát épittet a város Alsótanyán, a Cserengér-erdő közelében. A szemle során azt tapasztalták, hogy ezen a helyen elhanyagoltak az iskolaviszonyok, a vágójárásban négy kilométeres körzetben nincs iskola, holott itt 80 tanköteles gyermeket irtak össze. Ezek a tanyai kisgyermekek négy kilométernyire járnak a legközelebbi iskolába, a hófúvásban legutóbb többen súlyosan megbetegedtek. A kultuszminiszter megbízottja hozzájárult ahhoz, hogy a vágójárásban egy tantermes iskola felépülhessen. Később az épületet egy tanteremmel kibővitik. A kultuszminiszter kiküldötte a szegedi tapasztalatairól jelentést tett Hóman miniszternek, pár napon belül kiutalják az építkezésekhez szüksége« 25.000 pengőt. Az épületek kijavításához c-t: ífocu a tavasszal hozzákezdenek. Csanádmegye uí SiissyüléséneK első ülése (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Hétfőn délelőtt Fáy főispán elnökletével ülést tarttott Csanád vármegye kisgyülése. Behatóan foglalkozott a kisgyűlés a Vármegyei Gyümólcsészeti Egylet évekre visszamenően 1300 pengőre felszaporodott kölcsön ének ügyével, amelynek viszszafizetését az alispán hasztalan követelte s amelyet az egyesület igazgatója most havi 15 pengős részletekben kiván visszafizetni. A felszólalások megállapították, hogy az egyesület közérdekű munkát végez, azonban a kapott közpénzek viszszafizetésében nem tanúsítja a kívánt pontosságot. A kisgyűlés kimondotta, hogy az egyesület számadásait felülvizsgáltatja, a vagyonleltárt a kamarával ellenőrizteti s tudomásul veszi, hogy az egyesület által létesített faiskola jövedelméből rövidesen megtéríthető lesz a vármegye kölcsöne. Csanádpalota és az ottani római katolikus egyház között a házhelyrendezéssel kapcsolatos csereföldek vitáját tárgyalta ezután a kisgyűlés. Ez a tiz éve húzódó vita azzal nyert most elintézést, hogy a község köteles az egyház részére az OFB által igénybevett iskolaföldeknek megfelelő terűletet cserébe juttatni anélkül, hogy ezt a birtokcserét az egyház és a község között fennálló egyéb függőkérdéseket kapcsolatba hoznák. A vármegye 1928-ban szerződést kötött Káplán Gábor mérnökkel, aki a vármegyei utak törzskönyvezését végezte kilométerení<imt ">30 pengő ellenében. Minthogy a kereskedelemügyi minisztérium az uttőrzskönyvezési munkák további folytatásához hozzájárulását nem biztosithatja, az alispán aziránt tesz előterjesztést, hogy Káplán Gábor alkalmaztatását és munkáját más alapon biztosítsák. Hosszas vita után kimondották, hogy havi 250 pengővel és esetenkénti kiszállási dijakkal alkalmazzák ez év végéig Káplánt, aki uttőrzskönyvezési és egyéb mérnöki munkákat fog végezni. A makói gazdasági iskola főzőtanfolyama részére 100 pengő segélyt szavaztak meg. "a STOSz részére 80 pengőt és a Gyöngyösi István irodalmi társaság részére 50 pengőt.