Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-28 / 49. szám

T<>" > *e*íru8r 28. MAKÓI HIRSK Megalakult a Csanádmeicyei Történelmi és Ré­jtés-zcti Társulat. A vármegyeházán tartotta ala­kuló ülését a Csanádmegyei Történelmi és Régé­szeti Társulat. Elnökké Tarnay Ivor alispánt, alelnökké Csepregi Imrét, titkárrá Árva Jánost, jegyzővé Kerekes Vilmost, pénztárossá Nagylaki Bélát, ügyésszé dr. Tamasy Andrást, ellenőrré Nagyszentmiklósi Jánost válasatották. Az alakuló ülés F á y Iistván főispánt diszelnökké választotta. Az uj egyesületnek 5 alapitó és 125 rendes tagja van eddig. Tarnay alispán bejelentette, hogy a vármegye 1000 pengővel lép az alapitó tagok kö­zé. \ nyári hivatalos órák a városházán március ével lépnek életbe. Kulturvonat Makóról Saegedre. Vasárnap dél­mán 1 órakor kulturvonat indul Makóról Szeged­ié amely éjfél után indul vissza. A filléres vonat1 utasai délután a Ferencváros-mérkőzést, este pe­(! :; a színházban a Montmartrei ibolya díszelőadá­st kedvezményes jegyekkel tekinthetik meg s igy páratlanul érdekes, rendkívüli sport- és kulturszó­r.ikozást biztosítanak maguknak. Jegyek legké­sőbb szombatig jegyezhetők elő a Déimngyaror­<7:ig makói fiókkiadóhivatalában, Városi bér­palota. Hírek a rendőrségről. Oláh Sándor Kinizsi­uccai gazdálkodó bejelentette a rendőrségen, hogy nz elmnlt éjjel egy mázsa búzát loptak a hambár­jából. Az ismeretlen tolvaj álkulos segítségével hatolt be a zárt hambárba. — Erdei Ferenc Fiitő-uccai lakostól az éjjel 3 darab libát loptak el. — Rendkívül kellemetlen meglepetésre ébredt reggel Nacsa Miklós Zrinvi-ucca 12. szám alatti polgár, akinek mára virradóra ellopták 11 méter hosszú kerítését. A tolvajok még az oszlopokat is kiásták a földből. Rtsvolvercs tíizkőárns-üldözők. Nagy riadalmat keltett szerdán délelőtt az a hajsza, amelyet ezidő­s*erint még ismeretlen egyének, minden valószí­nűség szerint polgári ruhás pénzügyőrök re.ndez­'ok. A Kossuth-uccán levő Dégi-féle kocsmába délelőtt háromtagú társaság toppant be. nagy Bar­mi követelve egy állítólag odamenekült egyént. \ meglepődött kocsmáros méltatlankodására az egyik gazdálkodókinézésü egyén revolvert rántott s még nagyobb hangon követelődzőt! A harcias jelenet szemtanúja volt a kocsmáros lánya, aki .z izgalom'ól rosszul lett. Ugyanez a társaság LöJ>1 Simon lakatos Horthy-téri házánál is je­lentkezett. akitől a kapu azonnali kinyitássít köve­tették, hogv átjussanak a szomszéd uccába. Löbl i se-umiféle hivatalos jelleggel nem rendelkező társaság követelésének eleget tenni vonakodott, m.ijd ]>edig. amikor azok a törvény nevében kö­vetel'ék a kapunyitást, igazolásra hivta fel őket. \z egvik valamilyen igazolványt elő is szedett, mielőtt azonban azt Löbt elolvashatta volna, már revolvert szegeztek a mellének s ugy kövelelték az átjárás megnyitását. A megtámadott békés adó­fizető polgárok a rajtuk esett sérelmet elpana­szolták a rendőrségen, ahol azt a felvilágosítást k •!*fnk. hogy valószínűleg polgári ruhás pénzügy­ői'ök iártak náluk, akik talán egy elvetemüli tüz­I őrsempéiszt üldöztek, vagy kerestek. Ez a felte­vés egyéb jelekből Is valószínűnek és elfogadha­tónak látszik, ami azonban korántsem jelenti és ndja meg a minden ok és indok nélküli revolvere* köve>!elődzés és rémületkeltés magyarázatát s nem mentesíti az illető hatósági közegeket a szi­gorú felelősségrevonás alól. — Rét év ítatt — 18 gyermek. Londonból je­lentik: Fonodában egy Duhois nevü házaspárnak hét év alatt 18 gyermeke született és pedig három­szor kettő, négyszer pedig hármas ikrek, A frrf 1!>. felesége 18 éves »oltJ amikor házasságot kö­röttek. Mély fájdalommal közlöm, hogy sze­retett hitvesem, Trázer Györgyné •» zUl. Csabai Maria hosszas szenvedés után jobblétre szende­rült. A megboldogultat február 28-án d i­ntám 4 órakor kísérjük a közknrh;'/. ká­polnájából a rókusi temetőbe. TBAZER GYÖRGY. Syászolják fia: Trázer László és nővére. A KaEevafa meqleüenésének százéves fordulja A finn nép ünnepet ült 1935-ben. 100 éve je­lent meg először a Kalevala, a finn nemzeti hősköltemény. Lönnrot Éliás, az orvos és nyelvész tűzte ki magának a feladatot, hogy a nép-énekelte finn népdalokat egybegyűjti és ezekből a népdalokból kerekedett ki a Kalevala. Am a Lönnrot Éliás által egybegyűj­tött s a Kalevalát képező dalok csak egy kis­részt jelentenek a finn népköltészetben. Va. lamilven fogalmat alkothatunk a népköltészet óriási anyagáról, ha halljuk, hogy a finn nem­zet régi népdalai harminc vaskos kötetet töl­tenek meg. Erről a hatalmas népdalkincsről alig vettek tudomást Lönnrot előtt. Csak a Kavela megje­lenése után fogtak hozzá a népdalok komoly gyűjtéséhez, hogy az öregek által énekelt da­rabokat megmenthessék. így Lönnrot nemcsak azokat a népdalokat mentette meg, amelyeket maga jegyzett fel, hanem hatalmas lökést adott az egész finn nemzeti dalkincs kutatásnak is. Egy-két szóval nem lehet vázolni a Kalevala jelentőségét, de röviden lehet annyit mondani, hogy a Kalevalának döntő jelentősége volt az egész finn nemzetre. Felébresztette az öntuda­tot és ez volt a nemzeti feléledés előfeltétele, amely végeredményben az önállóság és füg­getlenség elnyerésére vezetett. Az a gondolat, hogy a távoleső nép. amely eddig csak igen csekély részben vett részt az emberiség közös teremtő munkájában, egy világirodalmi je­lentőségű époszt teremtett meg. ez a gondolat az akkori finn müveit osztályokban felélesz­tette a reményt, hogy egykor mégis lesz szebb jövője* Aki csak az akkori merev, fás finn nyelvet ismerte, mint kinyilatkoztatást pillantotta meg a sokszázados Iköltői használatban ki_ csiszolódott finn nyelvet, amely fényes fegyver, hatékony és csillogó kifejező-eszközzé vált a legfinomabb gondolatok kifejezésére is. A tu­dományos érdeklődés uj lendületet nyert. így például a hires kutató, Castrén Mátyás Sán­dor azt mondotta, hogy a Kalevalán lelkesülve határozta el. hogy életét a tudományos kuta­tásnak fogja szentelni. A képzőművészetek már a Kalevala megjelenése előtt is megkí­sérelték, hogy bizonytalan léptekkel ugyan, de megkíséreljék a Kalevala dalmotivumai­ból ihletet meríteni. Hogy milyen kimeríthe­tetlen forrása volt ez a finn népköltészet a vésővel és ecsettel dolgozó költészet részére, az eléggé ismeretes. Ennek bizonyítására csak olyan neveket kell megemlíteni, mint Gálién. Kallela Akszel, Sjöstrand Károly Aeneas. Vikström Emil, Aaltone Vainö, stb. Ugyan­úgy a zenei művészet is hevesebben do'^gtatta meg sziveket finn runómefődiákkal. uj me.ló­diákkal. melyek érzelmi alapja és hangulata ugyanaz, mint a népéé. Ez olyan jelenség, amelyet, hogy mást ine említsünk, Sibelius János zenemüveiben csodálhatunk. Ezért ter. mészetes, hogy a finn nemzet örömünnepként üli meg ezt az esztendőt. ­— Pékháboru Gyfingvöson ablakbeveréssel és véres verekedéssel. Gyöngyösről jelentik: Gyöngyösön megalakult a pékkartel. amolv egyik napról a másikra 8—12 fillérrel emelte a kenyér és 2 fillérrel a sütemény árát. A hu­szonöt pékmester közül özvegy Könyves La­josné nem lépett he a kartelb?, hanem továhh­ra is huszonnégy fillérért árusította a kenye­rei. A kartel tagjai Könyvesnét igyekeztek megfélemlíteni. Könvvesné egy napon arra éb­redt. hogy az összes alkalmazottai elhagyták, majd mikor vidékről hozatott munkásokat, másnapra ezek is eltávoztak. Könvvesné me­gint uj alkalmazottakat fogadott. Megjelent nála a karlel egyik meghízottja és felszólítot­ta, hogy lépjen be a kartelbe. mert különben másnap az üzlete szomszédságában konkur­rens üzletet nyit a karlel és 2ft filléres kenvér­rel, továbbá 3 filléres süteménnyel teszi tönk­re. Másnapra csakugv-an mcgnvilt a szomszéd­ságában a kartelüzlet. amelv 18 fillérért árusít­ja azt a kenveret. amelvct a kartól tagjai más­hol 32 fillérért adnak. Erre Könvvesné kényte­len volt az árakat leszállítani. Az elmúlt éj­szaka ismeretlen tettesek beverték Könvvesné ablakait és egy pékséged véresre verte Könv­vesné üzletvezetőjét. A rendőrség rövidesen el­fogta a merénylőt és hozzálátott annak ki nyo­mozásához is, hogy kik verték he az ablakokat. Ma megjelent a rendőrségen Könyvesné ügy­védje ós zsarolás kísérlete címén felielcntést tett a kartel egyik tagja ellen, ugyanekkor az iparhatóságnál a kartelbolt bezárását kérte azon a címen, hogy* ez az üzlet egy temetke^ zési vállalattal közös beleséében van^ K e rék párok JST tavas-' karbantartását olcsón. feleWsség mellet! vállalja JOM^flM BWJMő műszerész Vidrn-ucca 7. (Szent István-tér sarck.) 208 Ss&intfrúsz és Müivé&szetf HETI MŰSOR? Csütörtökön délután: A fenséges asszony. Ka­tonai előadás. Filléres helyárak. Csütörtökön este: A montmartrei ibolya előké­születei miatt nincs előadás. Pénteken este: A montmartrei ibolya. Bemu­tató főpróba Premierbérlet 16. Péntektől minden este: „A montmartrei ibo­lya". Péntek este: A montmartrei Ibolya. Premier­bérlet 16. Szombat délután: Dorozsmai szélmalom. Fillé­res helyárak. Szombat este: A montmartrei ibolya. Bérlet­szünet. Vasárnap délután: A montmartrei ibolya. Ren­des helvárak. Vasárnap este: A montmartrei ibolya. Bérlet­szünet. Előadás Wagner Rirhárd muzsikájáról. Hatvan­hetven kipirult arcn ifjú és diáklány ült egy ki­csiny teremben és hallgatta társát, aki nigy kö­rültekintéssel, alapos ismeretekkel fölszerelve és ifjúságának nagy lelkesedésével tartott előadást Wagner Richárd zenedrámájának fejlődéséről. A téma valóban még mindég izgalomban tartja az ifjusáteot, a probléma, bármennyire agyonnm­gvarázták ötven év alatt, még mindég tartalmaz, valamit a „forradalmi lázból". A zsenit nem me­rítették ki, ma is. mint ötven év előtt, kitüzesedő'I fülekkel és lecsukott szemekkel merengenek el a hangulatokra és szenvedélyekre fogékony lelkek a megszámlálhatatlanul sokszor hallott Walküren­ritt, Parsifal, Tristán dallamokra... A wagneri harc és a Wagnerhez való szolidaritás az ifjúság ügye volt és valóban az is maradt máig. Műi 1« r Miklós, egy fiatal jogász magyarázta ezúttal Wagnert a MIEFHOE kulturestélyéin. Az analí­zishez kísérőzenéül szolgáltak gramofonlemezek' és Gyulai László ügyes zongorajátéka. Eleven szavakkal ecsetelte a wagneri lélek, az akkori kor, az opera hatását és ha nem is tudott már ujat mondani a Wagn er-kompl ekszumról, nagyon te­hetségesen összegezte, amit máig Wagnerrel kap­csolatban feldolgoztak a világ minden táján dol­gozó esztétikusok. A szép előadásnak nagy sikere volt és percekig zúgott a taps. Az előadás előtt R r a un Imre mondott közvetlen szavakkal beve­zetőt. Az önkénles tűzoltók matinéja. A" Szegedi önkéntes Tűzoltó Testület vasárnap délelőtt 1f órakor a Belvárosi Moziban matinét rendez, amelven fellépnek: Orosz Julia, az Operaháa tagja. dr. Szedő Miklós operaénekes, dr. Gvökössv Esdre író, dr. Hosszú Zoltán, a Nemzeti Színház tagja és D o n á t K Jend karnagy. A színházi iroda hirei Az egész ország figyelme SZEGED feí8 fordul a ,.MONTMARTREI IBOLYA" premierje alkal­mából. A KALMAN-operettek királynőjef Hurei merne Péntektől minden este. „A MONTM \RTREI IBOLYA" szereplői Sz. Patkós Irma — Ibolya, Csermák Lajos — Delo­crais festőművész, Rátkai Márton — Piszkacsek végrehajtő. Major Kató — Ninon, Deréki János — Parigi, Kőrössv Zoltán — Florimond zeneszerző, Zilahy János — Rotschild. Szombaton délután a „DOROZSMAI SZJÍLMA­LOM" filléres helyárakkal. Még csak néhány jegy kapható a ,.MONTMAP­TRF.l IBOLYA" első előadásaira. Librettó! Muzsika! Előadás és kiállítás felülmúlhatatlan! Menimarírei ibilva

Next

/
Oldalképek
Tartalom