Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-24 / 46. szám

TW február 24. f> # í VJkGYARORS ZAf: o £cáAcíüt£an, AihodúÉom A hazárdjátéknak is van tudománya Molnár Ferenc uj darabja, az Ismeretlen lány azzal kezdődik, hogy a trieszti milliomos megjelenik társaságával a kikötői '.ebujban és ott elmeséli a nagy kártyacsata lefolyását. Hatalmas őszszeget nyert, mert „bevágott ötre..." A pik négyest húzta és a pointör nyolcával szemben — •kilence volt. Megnyerte a tétet... Történetesen tudom, hogy ez a kártyacsata valóban megtörtént Triesztben, aminthogy az Ismeretlen lány históriája nem az iró agyában kitermelt história Szegény Annának — az életben Monianelll Lyanak hivták ezt a lápvirágot. — azért kellett meghalnia, mert a kegyelmes ur ötre bevágott.. Ha nem vág be: a füstös levegőjű csapszék pillangója sohasem kerül a finom osztrák szanatóriumba, nem vágyódik vidéki kastély levendula illatú, kékre festett hálószobájába ós — életben marad ... ...És vájjon hányan maradtak volna életben, ba kaszinók és külvárosi tripok baccasztalai mellett nem merül fel lépten-nyomon az ötös bevágás problémája... * Mik voltak a kártya őskorában a hazárdjátékok? Igazán nem tudom. Nyomuknak kell lenni, de nem kutattam utánuk A mult század hires hazárdjátékai volt a ferbli, huszonegyes, nasi-vasi, vagy fáraó, játszották a „halber zwölf"-et, a viritös, nyilt ferblit, a „csöndes"-t, kedvelt játék volt a bésiqué, .,Rubicon"-alakjában is, utánuk következett a toti — erősen divatban most is Erdélybon —, de aztán mindent elsöpört a makaó, baccarat. chemin de fer, póker, rulett és a trente et quarante, amelyet Monté Carlo alapitója Francois Blanc kreált a mult század elején azért, hogy a mozgalmas rulett mellett higgadlabb játékosainak egy „csendesebb, egyszerűbb" csemegével is szolgál jon. A hazárdjátékok sztárjai a ruletten kivül TKDcrhulózismentcs uradalmi felel lepecsételt külön kannákban naponta házhoz szállít RCCSCQ Tibor Ütsim gazdasága. Szíves érdeklődésre megbízottunk tiszteletét teszi és pontos telvilágosilással szolgál. Gyermekek számára i» kiváló a NIVER -Cr eme NIVEA-OREME P 0.50, 1.—, 2.— nranMHBBi a baccarat és a chemin de fer. Lényegében egyforma mind a kettő. Az egyiknél licitálásra adják ki a bankot, a másiknál a banka^.ás joga balról jobbra megy. Két lapot kap a játékos és bankár egyaránt és az nyer, akinek a pontszám" közelebb van a kilenchez. Ha a játékosnak kettője, hárma vagy négye van: ,,be kell vágni", vagyis kell még egy lapot vennie Ez bakk.szabály! Ha pontjainak száma öt és a bankárnak nincsen slágere, akkor tetszésétől függ: vesz-e még lapot. A legtöbb játékos ilyenkor gondolkodik... ...Mert ez a döntő probléma . .•• Babonás já'.ékosok azt tartják, hogy az ötös bevágástól függ a további játszmák sorsa. Az ötös bevágás dönti el: a bankár oldalára kerül a szerencse, vagy pedig a poentör mellett marad. A nagy játékosokat két csoportba lehet sorozni: az egyikbe tartoznak, akik megállnak ötre, a másikba akik bevágnak. Szemere Miklós mindig bevágott. Gályi Lajos megállt. Deauvilleb-m előfordult egyszer, hogy egy já'ékos, amikor meglátta, hogy ötje van, lecsapta a lapokat és kirohant a kaszinóból. Küldöttség ment utána, de nem ment vissza. A kibicekből bizottság alakult, amely szavazás Utján döntötte el — a " eek erősen érdekelve vannak a tétnél — bevágjanak-e Bevágtak. El is vesztették a coup_t.,. * Azt mondja egy francia közr.wndás: La cagnotte mange le banquier, le banquier mangó le ponté et le ponté — ne mange rien. Magyarra leforiltva ez annyit jelent: A pinka megeszi a bankárt, a bankár megeszi a játékost és — a játékos nem eszik semmit... Gannesben, az Ambassadeurben figyeltem meg egyszer: történetesen ugyanaz a társaság játszott hajnal felé. Ritkán szokott ez előfordulni. Chemin de fer ment. Mindenki nyert és — reggel felé mán nem volt az embereknek pénzük. A számítás egyszerű, akárcsak az egyszeregy. Minden induló bankból szedi a pinka a maga percentjét ós százalékot von le a nyerésből is. Mondjuk ez a százalék „csak" öt percent. Ez azt jelenti, hogyha — elméletben — husz ember játszik, minedgyiknél tizezer frank van és a kétszázezer frank huszszoit fordul meg az asztalon — egy óra sem kell hozzá „teljes üzem" esetén — akkor husz forduld után az egész pénz már a pinka moloch-gyomrába vándorolt. A gyakorlatban ez azért nincs mindig igy, mert a já'ék alatt a játékosok serege állandóan változik, a nyerők kimennek, visszavonulnak. a vésztők letörnek, nj „erődítés" érkezik, változik minden, csak egy marad teljes birtooságban az asztalon: a pinka tartalma... * A pinka jövedelme kiszámíthatatlan. Mindenre telik belőle. Politikára éppen ugy, mint a művészietek istápolására. Ki tudná megmondani, hány választást finánsziroztak már a pinka bevételeiből. És a piflH kából fizetik azokat 3 kiváló művészeket, aki« énekelnek a kaszinók vendégei előtt. De sokszor fizették már Carusot és Jeritzát a pinkából .. A pinkából fizetik a slepperefk hadát is. Azokat az elegáns hölgyeket és urakat, akiídf gazdag külföldieknek „kedvet csinálnak" egy kiaJ játékhoz. A pinkának mindegy, hogy ki nyer <9% ki veszít, egy bizonyos: a pinka oaak nyerhet... A nagy városok telistele vannak haTsárctklubokfca'l. Chikagó kártyaharlangjaiból részesedést kap a rendőrség. Altatóban a nagy városok rendőrsége megtűri ezeket a titkos klubokat abból a szem* pontból indulva ki. hogy igy legalább együtt lá** ja az alvilágot és ha valakit keres, nem kell messzire mennie. Az első játékbarlangot Párizs* ban Madame Soisson — XIV. Lajos egyik udvar* hölgye alapította, a.ztán a játékbarlangok számai hallatlanul elszaporodott. Ma is rengeteg játékbarlang van Párizsban, de Londonban sokkal na* gyobb a számuk. Itt még ma is százezret — fontban! — cserélnek gazdát minden éjszaka. Ezeknek) a kluboknak még a politikai életben is nagy a szerepük és annak idején nyíltan beszéltek róla, hogy! VII. Eduárd — welszi herceg korában — szívesen kereste fe4 az éjszaka játékbarlangjait. A hazárdnak önrész tudománya van. Könyvtárakra rugó irodalma. Könyvek foglalkoznak az ötös bevágás problémájával. A baccara*-nak. — amelyet minden ország törvénye tilt! — valóságos törvénykönyve van. Külön paragrafusai és külön szótára. Hatalmas könyvek tárgyalják a trente et quarante esélyeit. Vita esetén a hazárd tudósai döntik el a kérdést. És ez ellen nincsen apelláta . .. * Mi a hazárdjáték* A büntető-törvény azt mondja: „Szerencsejáték az, amelyben a nyereség, vagy veszteség kizárólag a véletlentől függ .. " A Nemzeti Casino alapszabályainak második paragrafusa — nyomban Széchenyi Istvám grót emlékének megörökítése után — igy szól: „A casino helyiségeiben tilos minden szerencsejáték." Nem árulok el titkot, ha megirom, hogy a Nemze'. Casino helyiségeiben folytak le a mult század legnagyobb kártyacsatái. A bakkasztalon néha .zázezres tétek hevertek. Igaz, hogy itt a baccot nem tekintették sohasem szerencsejátéknak... Paál Jób.