Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-24 / 46. szám

[935 február 24. DfTMAGyARORS74G !•••! I11UB W 1» 'BT I .H.I1—.UI 3 Szentes a szegedi orvoskamara ellen Az Orvoeszöveíség beadványa a főispánhoz (A Délmagyarország munkatársától.) Szentes ismét rivalizálni kiván Szegeddel. Most, hogy az orvosi kamarák felállítására vonatkozó törvény.' javaslat a parlament bizottságai előtt fekszik, Szenles megint sietve jelentkezett, hogy a délvidék orvosi kamaráját, amelynek székhelye minden józan elgondolás szerint csak Szeged lehet, a maga számára szerezze meg. Ez a kívánság már határozott formában is felbukkant, még pedig Szentes közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén. A szentesi határozatról értesült az Orvosszövctség szegedi fiókjának vezetősége, amely az ügyben a következő levelet intézte Bárányi Tibor főispánhoz: „A Magyar Országos Orvosszövetség szegedi fiókjának elnöksége megütközéssel vette a hirt, hogy Szentes város közigazgatási bizottságában az orvosi kamarák közeli megvalósításával kapcsolatban olyan értelmű határozat hozatott, hogy az orvosi kamara székhelye ne Szegeden, hanem Szentesen állittassék fel. Minden valószínűség szerint ugyanis a délvidéket egy kamarában egyesitik és ennek székhelye nem is lehet más, mint Szeged. Mint hírlik, a határozat azon megállapításokra hivatkozik, hogy Szentes megyei székhely és központiasabb fekvésű, mint Szeged. Bár fiókszövetségünk meg van győződve arról, hogy a kamarai székhely csakis Szeged lehet, mégis szükségesnek tartjuk hangoztatni, hogy a fenti megállapítások közül azon tény, hogy Szentes megyei székhely, nem lehet érv amellett, hogy a kamara ott állittassék fel. Szeged, mint a kulturális életnek gócpontja, jobban megközelíthető minden oldalról, mint Szentes. Hivatkozunk arra, hogy Szeged egyetemi város lévén, az egyetemben rejlő tudományos értékek és erkölcsi erők is feltétlenül Szeged javára billentik a mérleget. Megemlítjük azon körülményt is, hogy Szegeden az orvosok száma többszörösen felülmúlja a szentesi orvosok számát. Fenti körülmények mérlegelésével tfiókszövetségünk elnöksége azon tiszteletteljes kéréssel járul Méltóságodhoz, hogy a felállítandó orvosi kamara ügyében hivatali áljása teljes súlyával a kormányhatóságnál eljárni szíveskedjék. Szükségesnek tartaná fiókszövetségünk elnöksége megkeresni Szeged város országgyűlési képviselőit is ez ügyben, továbbá, ha Szeged város törvényhatósága sürgősen állást foglalna Szeged elvitathatatlan joga mellett. Fiókszövetségünknek ezen kérelmét, mely elsősorban városunknak az érdeke is. Méltóságodnak hathatós támogatásába ajánlva, hazafias tisztelettel vagyunk dr. Dilrói Gábor e. ny. r. tanár, fiókszövetségi elnök. dr. Beretzk Péter fiókszövet, ségi titkár." Anüg a szentesiek ítélőképességét annyira meg2?várják a kicsinyes, lokális szempontok. Békés vármegye példátmutató okosságot tanusit ebben az ügyben. A megye hivatalos véleményét tükrözi vissza az a levél, amelyet egy ismert békési orvos, dr. Gáli Géza közölt a „Békés" cirnü lap vezető helyén. „Olyan orvosi kamarára gondolok — írja többek között —, amelynek Békés vármegye 227 orvosán kivül Csanád 104. Csongrád (vármegye) 154 és Szeged 217 orvosa, azaz kereken 700 orvos lenne a tagja, Szegeddel, mint természetes köz. ponttal Gyula, sajnos, földrajzi és vasutvonali helyzete miatt alig jöhet számba, mint egy nagy kamara székhelye. De a szegedi kamarának az az előnye is meg lenne, hogy benne a vezetés természetszerűleg a szegedi egyetem kiváló, európai hirü, tudós tanárait illetné meg, akikhez a választmányba társakként az egyes megyéik nemes versengéssel olyanokat küldenének, akik ethika és tudás s hosszú gyakorlati tapasztalat révén abban a kitűnő testületben is megállnák a helyüket . . . Én, az egyszerű vidéki orvos, a nagy, a jobb sorsra érdemes magyar orvosi rend érdekeit kell, hogy elsősorban nézzem és csak azután a — heljji szempontokat''. AO világítását, TUNG DUPLASPIRÁLLÁMPA DEKALUMEN 50R0ZATBAN kevesebb , OKnal „egtakarílés lonlcslJ ^ a lened. A -ef°;;k égek jelzik, lámpán Dekalumen-egy A GYEMÁNT-FOGSOR Irta TONELLI SÁNDOR Hosszú esztendőkkel ezelőtt mikor a mostani angol király még trónörökös volt és én is sokkal fiatalabb voltam, mint mostanában, a pesti angol főkonzulátus egyik előkelő tisztviselőjének ajánlólevelével az én pes'i ismerősöm nagybátyjáná, egy igen gazdag, gyajukereskedőnek szólt, akinek a Lombard Streeten volt az irodája. Kicsiny, régi, százötven esztendős iroda volt, de az üzleti tradíciók patinája fűződött hozzá. Az üzlet méreteiről elég annyit mondani, hogy a tulajdonost saját közlése szerint vaggontételek nem érdekelték, ő csak egész hajórakományokat vásárolt Mindenesetre nagyon szívesen fogadott, sok mindenben, ami érdekelt, kezemre járt, hogy megliáthassaim; egyebek közöllt pedig egy este meginvitált a páholyába, hogy nézzek meg egy operai díszelőadást. Az előadás igen szép volt Bizetnek egy nálunk kevéssé ismert operáját, a Gyöngyhalászokat játszották. Tetrazzinivel és Sanmarcoval a főszerepben. Emlékszem^ hogy1 akkoriban, nagyon fiatal fővel, két dolgon csodálkoztam. A kicsiny és kövérkés Tetrazzini. aki az indiai gyöngj-halászok főnökének lányát játszotta, mezítlábas szerepében is magas sarkú szandált viselt, aminőt valószínűleg még sohasem láttak Indiában és igen tiszteletreméltó nagyságú butonok lóglak a fülében, ami szintén nélkülözte a helyzeti valószínűséget. A másik dolog, ami kiváltotta a csodálkozásomat, az első emelet páholysora volt. Annyi szikrázó ékszert, gyémántot sem azelőtt, sem azóta nem láttam egy rakáson, helyesebben egy sorban. Az volt az érzéfem, hogy azok az asszonyok, akik az e'ső emeleti páholyoknak az első sorában ülnek, nem a Bizet muzsikáját hallgatják. hanem a gyémántjaikat mutogatják. A vendéglátó gazdámtól tudtam meg, hogy Londonban ezt az első emeleti páholysort gyé_ mántfogsor néven szokták emlegetni. Minden páholy megfelelt egy-egy fognak és a fogak gyémántokkal vannak kiplombálva. Feltűnt ellenben, hogy egy ilyen fényes előadáson, amelyen jelen volt a trónörököstől és feleségétől lefelé Londonnak egész színe-java, — ami pedig elég nagy szó—, a gyémántoktól szikrázó páholysorban négy-öt páholy üresen maradt. Mikor az okáról kérdezősködtem, vendéglátó gaz_ dám megnyugtatott, hogy várjak türelemmel, majd a felvonásközben szolgál magyarázattal. Az első felvonás után levitt magával az el=Ö emeleti páholyok folyosójára. Mindegyik páholy ajtaján keretben olvasható volt a bérlő neve. A névsorban képviselve volt az angol születési és pénzarisztokrácia legjava. A legérdekesebbek voltak ellenben az üres páholyok. Az egyik a Morganoké, a másik a Vaderbilteké, a harmadik é» negyedik hasonló jónevü amerikai multimilliomosoké, akik páholyt béreltek a londoni operában, hogy arra az esetre, ha valamelyik családtag véletlenül átjön Európába, mindenesetre biztosítva legyen a helye. Ha senki nincs közülök Londonbai1 a páholy üresen marad, a gyémánt fogsor hiányos. Ez a kis tapasztalat akkor ötlött az emlékezetembe, mikor' olvastam, hogy á'liólag egy iondoni kémikus feltalálta a mesterséges gyémántot és ennek a hirnek a nyomán nagy zuhanás állott be az amsterdami és antwerpeni gyémánttőzsclén és izgalom fogta el a világnak valamennyi nagy ékszerészét. Abban a sajtókampányban, amely ennek a hirnek a nyomán megindult, nem minden ok nélkül véltem felfedezni a gyémántérdekeltség kezét Részben önmagukat biztatgatták az érdekeltek, hogy a hir nem igaz, részben a kívülállókat igyekeztek meggyőzni, hogy nyugodtan vásárolhatnak gyémántot, mert a mesterséges gyémánt előálitása nem olyan egyszerit dolog, mint aminőnek a hirek feltüntetik és még sok viz fog lefolyni a Temzén, mire olyan mügyémántokat állítanak elő, amelyek keménység, fény és szikrázás tekinteteben a valóságos gyémántokkal vetekedhetnek. Nem tudom, hogy mi igaz a mügyémánt híréből, azonban őszintén megvallva az egész dolog engem egy szemernyit sem izgatott. Annyit tudok, hogy a gyémánt nem is unokatestvére, hanem édeslestvére a grafitnak és szénnek, kémiailag semmi eltérés nincs közöttük, csak a fizikai megjelenésűk formája más. Azt is tudom, hogy már évtizedek óta kísérleteznek a mesterséges gyémánt előállításával és tudomásom szerint nagy hő mellett, nagy nyomás alatt sikerült is egészen apró szcmecskéket produkálni, — nem látom tehát semmi elfogadható okát, hogy valamelyik szerencsés LSPCSEI TAVASZI VASAS 1935 Kezdődik március 3-án 60 o/o utazási kedvezmény a németbirodalmi vonalakon. Mindennemű felvilágosítást nyújt a tiszteletbe i képviselő : Ouhrauer Oltó mérnök Budapest. Ter z-körut 46 Telefon: 23-9-81 ás a LEIPZIGER MESSAMT, LF.PZIG A Magyarország és Németország között létrejött utazási egyez í 'ny minden Némator»»ágba utalónak lehetővé teszi 500 márkának megszerzését csakk stb. alakjában.