Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-02 / 28. szám

T935 fetntSr 2. OffMuny *«*OQ«?7*f5 Q ¿eMáJkd£ati ÁvuxLaüont a tökfilkó családfáin Ha leölünk kártyázni, szinte észre se vesszük, hogy minden „bemondás," legyen az akár alsós­ban. bridzsben, kaszinóban, lórumhan, pikében. dardliban ferbli ben, ramsliban, makaóban, mári­ásban, römmiben, tarokkban — hirtelenében nem jut eszembe több kártyajáték neve — idegenből került el hozzánk. És nincsen talán egyetlen kul­turnépe a világnak, amely ne ajándékozta volna meg — közben mindenütt gyökeret vert — szavak­kal a kártyások hataimas seregét. Tőlünk is ka­pott ilyen ajándékot a világ. Az ,.alsós," „vannak." „gyerünk" magyar kártyakifejezósek. ezeket hasz­nálják még Amerikában is azok, akik leülnék al­sóst játszani Az alsós az egye'len játék, amely nálunk szü­letett meg és a bridzsen kiviil az egyetlen, amely egyre fejlődik. Még napjainkban is születnek meg uj figurák. fis ezeket még ma is becikkelyezi a kártyajáték törvénykönyve. Még olyan kifejezések is, amelyek első pillanat­ban magyarnak látszanak, idegenből vették ere­detüket A meghitt vasárnapok csöndes játéka: a máriás a francia „mariage" — házasság —szóból ered, ez a játék egyébként, szakasztott ugy, mint a piké, annak a rendeletnek köszönheti megszü­letését, amelyet Napoleon 1806 januárjának utolsó péntekjén adott ki és amelyben szigorúan eltiltot­ta hazárdjátékokat. Az alsós — és régebben a kalabriász — kedvelt figurája a „béla" szintén nem magyar szó, hanem a „belte" — szép" magvaro­sitása. A „kalabriász" eredtére már megoszlanak vélemények. Vannak, aki a szó eredetét Chalabre lovagtól. Franciaország hires. nagy és szerencsés játékosától szármadatják, amivel szemben Por­zsolt Kálmán azt állitia, hogy ezt a játékot a Né­metországból a középkorban kiüldözött zsidók csinálták a német Schafkopf-játékból és a kifeje­zést három nemzet szavaiból állították össze. A ..kol" zsidó szó és szószerinti értelme: mindenki, az „ober" németül felsőt ielent, aminthogy a ka­labriászban a legerősebb kártya a felső, a „ja-sz" lengyelül: előkelő, hatalmas, a három összevont szó .eredeti alakfában — koloberjasz — azt jelen­telte, hogv: minden felső előkelő, hatalmas. Szim­bóluma is volt a kifejezésnek, mert ezzel akarták a lengyelzsidók a három nemzethez való tarto­zandóságukat kifejezni. Tartsunk egy pillanatra seregszemlét a kártyá­nak nálunk is használatos kifeiezésein és mind­egyiknél ki tudjuk mutatni az őst. Az „adu" kolop"-nak hivták, a kolop viszont a lengyel chlop — gyerek — szóból ered. Van aztán két szavunk, amely függetlenítette magát a kártyától ,pedig eredetileg a játék szótá­rához tartozott. Ezek egyike a házsártos kifeje­zésünk. öse Arábia pusztáin vész el. A kockát ott „az zár"-nak hivták. Ebből lett a spanyol, portu­gál „azar", ófrancia „hasart", francia ,:hazard" I és általában a „hazárd"1 kifejezés. A magvaT a „házsártost" csinálta r>e­lőle. A másik szavunk, amire egyetlen nyelvben se találunk hasonló értelmű példát, az „abcug!" Régi politikai tüntetések elmaradhatatlan kifejezése. Eredetét Jókai Mór magyarázza meg. Az „ab­cug" a makaó-játékból. — a baccarat őséből — ered. Jókai így írja ezt le: „Voltál már valaha Makaó szigetén? No hát akkor tudod, hotrv mikor a bankadó kezében tartja a pakli kártyát és egyenkint húzogatja le róla a blattot, akkor nasrv szerepet játszik az ándnna. A iátékos. anélkül, hogy a kártyát a hátsó lapjáról ismerné, az ándung által, ami egy neme a soiriMrmusnak. megszimatol­ja. hogv azzal a felső kártyával, ami követ­kezik. ö „csiszta hakala" lesz. az alább fekvő­vel ellenb<*n slágert fog csinálni. Ekkor tehát előveszi az* az alfcotmánvos josját, amit már a hetemv^rek kikötöttek Pusztaszeren a feje­delmükkel szemben, masnik és utódaik számá­ra, hotv azt kommaudirozhass^: „abeusf!" Mi­re a bankndő ar> kérdez?; .Hi fii bl^tt?" ami annvit te«z finn-n^or nveiven. hánv lapot kell lehúzni. Erre íop^han áll a látszónak art kí­vánni. ..dráie bernnen.** s akkor a hanfc­a<M köteV15 a három következő kártvalano' ..lehúzni" és félredobni Ez az igazi eMmolő­ffiáta AZ ..NVIIT" SZÓNAK . A szolid, inkább szórakoztató kártyajátékokat nálunk „kon»*n*rsz"- 'A téknak • hívíáfc Ezzel szemben a francia „íen de formrier­• «»íc »ocrfot-tA-táVT»' iptpnt. A ,,eom­meree" sző annvi. mint kereskedelem és átvitt ér­telemben jelen'i a franciáknál azokat a íótéVo&nt — bakk. smén —. ahol a banl-ár kereskedéssel. li­citálással adta el kárfváit. Ha valaki Párizsban azt »»«»wtaná. hogv szeretne kommersz-iát^l-ot iá1»­samt, nywinÍHwi elvinnék egv titkos rulettklubba.. amelyben férj és feleség köxött nlnos vita: a legolcsóbb és legtartósabb • i s elet a PÁLMA OKMA cipőtalp Magának a ,kártya"-kifejezésnek eredetét két­féleképpen magyarázzák. Az egyik értelmezés sze­rint ez a latin „charta" — lemez — szóból szár­mazik. ide vezethető vissza a magyar kártya-szó eredete is, mások szerint azonban a szó őse az ugyancsak latin „quarta", ami a négy színének megjelölésére szolgáit. Ebből lett volna a német „Karte" és a francia „Caries" is. Latin eredelü a „gusztálni" szó is. a „pászolni" viszont már fran­cia. Ez a kifejezésünk: „plüre esett" a francia „éplucher" megkoppasztani igéből született. A „maccs" szavunk, amely vesztés-t jelent, már olasz eredetű, a „marciare" — megrothadni — szó volt az őse. Ugyancsak olasz szó a „fuccs" is. a „sfugito" olasz szóból — ennek értelme: veszettül menekül — született meg. A rulett és bneearat nyelve már teljesen francia, jóllehet maga a bac­carat szó szintén Itáliában látta meg a napvilá­go'. A baccare — magyarul: bnhnnsnő — volt a szülőanyja. A kártyajátékok kivétel nélkül Keletről jöttek el hozzánk. Még a magyar alsósnak is megtalál­juk ott az ősét. Minden játék egy másikból fejlő­dött és országok szerint változott aztán a neve. Minden nép hozzátett valamit nemzjeti tempera­mentumából és nem ritkán nemzeti kulturájábó' is. Még a század elején megjelent kártyakönyvek egész csomó olyan iátéköt említenek. amely akkor erősen divatban volt, ma azonban nem játsza már őket senki. Porzsolt Kálmánnak a háború előtt megjelent kézikönyve mint „népszerű" játékokról emlékszik meg többek közölt a nasi-vasi. Lanris­nroht, halber zwölf. L'Hombre. bé*ique. ecarté-já­tékokról, holott ezeket már alig játszák Ellenben nincsen szó a könyvben a lórum, römmi, bridzs, aztán a ma annyira népszerű „snapszli"-ról. pedig ezeket Magvarország határain tul ugyancsak is­merjék. Mert a kártyajátékok között nincsen egyetlen uj sem és a XX. század, amely a kultura minden ágában hallatlan fejlődést ért el, egyetlen ui kártyajátékkal se ajándékozta meg a világot. De ha nagyon kutatunk akkor rájövünk arra. hogv még a XIX. században se születtok meg uj kártyajátékok. A whist, a briddge őse. 1880-ban született meg a spanyol L'Hombreből. Az angol Hoyl Eduárd állítja össze elsőnek a whist szabá­lyait és ez az egvetlen játék, amellyel Anglia a világot megajándékozta. A römmi története sok­sok évszázadra nyúlik vissza, még akkor is. ha ezt a játékot általában az ujabb játékok közé sze­retik sorozni. A mah-yongból ered, egy olyan ii­tékból. amit évezredekkel előbb már játszotta k francia kifejezés, az „atout" me7maavarositá<a. a tromf a latin „triumnhus" — diadal — ered, a terc, kvart, kvint a latin három. négy. öt számne­veknek a kártvaba átvitt alakia, a kontra." „re­kontra" és „suhkontra" latin eredetűek és érde­kesen alakult kí ezekből a leffmatrasabb kontrá­nak. az úgynevezett „hirschkontrának" alakja. A németek a rekontra szóból a „re" szócskát fokozni akarván, nsv értelmezték ez!, hogy a „re" néme­tül Reh-t, őzet jelent a ..Hirsch" — szarvas — en­nél erősebb és a . Reh-kontra" fokozására meg­csinálták a Hirsebkon'rát. A „poén" a latin „punc­tum," ileltve francia „point"-ra vezeti vissza ere­detét, a „pech" német "ó, erede'e a „Peehvosel"­ben — a lénen maradt madár német kifejezésé­ben — keresendő, a ..Vibic" a bibiemadár német elnevezéséből származik, a francia nem ismeri ezt a kifeíezést és a kibicek hadá'. ..srallerie"-nek — nézőközönség — hívja, a ..párti" az ansrol partv a guberálni azonban már a macvar iasz-nvelvben találta me<r bölcsőiét, ahol a miba" nénzt jelent ámbár bizonvosan ide is máshonnan iuto't »1 A „tökfilkó" szláv eredetű és a „filkó" a cseh Fű- I lőp „Filok" rövidítése. Régebben a tökfilkót „tök- 1 /FEBRUAR HAVI síáaerlmV WBB——————— "ijin mwii 1 db zsemle v. diódaráló P 2"88 1 db valódi réz kávédaráló P t"S8 Csfth icürHar Ti$*a tnios körűi 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom