Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-02 / 28. szám

TQ35 februe'r 2. Ütt ÄPOGSZXC5 Szeszfőzdét állit fel a város a tápéi réten (A Délmagyarország munkatársától.) A város hatóságának régi terve, hogy a tápéi réten szeszfőzdét létesit. Nemrégiben a polgármester feliratot intézett a pénzügyminiszterhez és engedélyt kért a szeszfőzde {elállítására. A pénzügyminiszter válasza azonban elutasító volt. Később másodszor is engedélyt kért a város, de I m r é d y pénzügyminiszter ezúttal sem adta meg az engedélyt. Most Gál Miksa javaslatára újból foglalkozik a város hatósága a szeszfőzde felállításával. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminisztérium vezetésében a közlemultban változás állott be, a polgármester ismét kéri a szeszfőzdéi engedély kiadását. Kijelentette dr. P á 1 f y Pt % ¿m «588 tab&iták, ne&ü&rz/utet&HeÁ |i (tuegJtü£é<srCe£ (• Vaéailí csak a » 'T&uyel «kereszttel (BAYER May^tgyádtHÓHy. József polgármester, hogy az engedély megszerzését fontosnak tartja, mert jövedelmezőnek találja a tápéi réten a szeszfőzde felállítását. Már az előkészületek meg is kezdődtek, tárgyalások indultak meg a város és Tápé község között a terület kisajátításáról. KOSSUTH RAPSZÓDIAJA Irta TONELLI SÁNDOR Egy éjszaka száguldtam végig Hegedűs Lóránt Kossuth-könyvén és erősen a. hajnali órák íelé járt már az idő, mikor abbahagytam az olvasást. A szürkületben belevesztek az alakok, az események és évszámok, de fel-felvillanóan cikáztak Hegedűs Lóránt mondásai, képei és gondolattársításai. És ezek a gondolattársítások vezettek rá, hogy ezt a különös, de izgatóan érdekes könyvet hova kell tulajdonképpen soroznom. Nem mintha fontosnak tartanám az osztályozást. Dante se töprengett azon, hogy minek fogják minősíteni az Isteni színjátékot és hihetőleg Goethenek se voltak álmatlan éjszakái, hogy minő lesz a Faust irodalomtudományi meghatározása. Az iró gzuverén nemcsak a tárgyak megválasztásában, hanem a formák megteremtésében is. És mégis, néha nagy a jellemző ereje, ha megtaláljuk azt az elnevezést, amely fedi a tartalmát és formát egyaránt. Hirtelenében nem tudnám megmondani, hogy a 356 oldalas kötetnek melyik oldalán, Kossuthkényvét Hegedűs Ixtránt legendás regénynek nevezi Erre utal a cim is: „Kossuth Lajos, legendák hőse." A minősítésben is, a címben is van igazság, ha csupán Kossuth Lajosra vonatkoztatjuk. De ez a könyv nemcsak Kossuth Lajosnak a könyvé, ez a könyv Hegedűs Loránté is, sőt elsősorban az övé. Ez a könyv Hegedűs leránt legszemélyesebb élménye, ez a könyv türelmetlenül, lázasan, azt beszéli nekünk, hogy Hegedűs Lóránt milyennek élte meg Kossuthot akár a történelem távlatán át, akár a késői kortárs meglátásában, akár a sárgult könyvek és Írások lapozgatása közben, akár j>edig a nyomokat kereső zarándok utján, amely Viddintől Kisázsián, Angolországon és Amerikán át Turinig vezetett. Mikor egy lüktető fejezetben arról az államfogoly Kossuthról beszél Hegedűs és annak a Kossuthnak lelkébe világit bele, aki az esti sötétségben cellájának asztalára áll s az ablak felső szük nyílásán a csillagokat vizsgálja az égen, hogy az égitesteken át belekapcsolódjék az örökkévalóHA VARRÓGÉP LEGYEN PF\FF RENDSZERŰ CSEPEL u NAPI 33 fillér RESZLET Gyári Hircndeiísgg: rrasz-u. 8., i. 3. Oéry Ede rf. K ss-ucca 3. sz. lukács János c$gFekelssas u. 20. ságba, megírja azt is, hogy a sötétben Kossuthban miként épül ki védelmének sáncrerudszere. ,,Igy készül el benne magában az az óriási jogászi fuga-szerzemény, amely a pör végére védelmi irattá fog kialakulni... Azt is mondhatnám, hogy ez a Kossuth-perirat olyan jogászati virtuózalkotás, hol törvényfutamok szédítenek, paragrafustrillák szállnak széjjel s logikai pizzicatok kápráztatnak el. Szeretném, ha ezt a periratot, mely a Nemzeti Muzeum Causa Tabulárisában megtalálható, de 1876-ban a Történelmi Lapokban is lenyomatott, jogi egyetemeink szemináriumi tanköltemény gyanánt dolgoztatják föl az ifjúság által, ki perelni és szónokolni készük" Nos, ha egy perirat lehet jogászi fuga-szerzemény, lehet szemináriumi tankölteroény, akkor Hegedűs Lóránt regényes életrajza, legendás regénye „a hitelességet idézetekkel, levéltári számokkal és forrásmüvekkel igazoló történelmi munkája is lehet rapszódia. Hegedűs Lóránt prózában irott rapszódiája Kossuth Lajosról. A Tersato felől kegyetlenül süvített a bóra... Ezernyolcszáznegyvennyolc. Szilveszter éjszakája van. Havaseső csapkodja a pest-józsefvárosi vasúti állomás sovánv-hosszu épületét. A hófoltok a márciusi napsugaraktól ugy csillogtak a domboldalon, mintha szertehajigált tükördarabok lennének, melyekről elfelejtette a fehi'r port letörölni az a láthatatlan Valaki, akire bízva voltak... A kazáni hegyek közül még utoljára a Golefu kékes &sucsa látszik, azután Tum-SzeVerinnél eltűnik az ország... Ezernyolcszázötvenkilenc junius 23-ának délesti óráján Kossuth Lajos a Superga-hegyről először nézett végig Turin felett... Mik ezek a mondatok? Ha értelmileg vizsgálom őket, kész megállapítások, befejezett tények. Formailag első, bevezető mondatai Hegedűs Lóránt könyve megannyi fejezetének. A fejezetek befejezet' tényekkel kezdődnek. A tények után jön a mese, a regény, vagy történelem, amely egy-egy befejezett tényhez elvezet. Csak a tersatoi bóra után tudjuk meg, hogy Kossuth miként jutott el Fiumébn, csak a szilveszteri menekülés után halljuk meg, hogy Kossuth lelke a forradalmat hogy vetítette ki az egész országra, csak a negyvenkilences hóolvadás után, csak a kazáni hegyek eltűnése után és csak a supergai révedezés után libben fel az idók kárpitja a megelőző napokról, hónapokról, esztendőkről. A szerzőt rapszodikus türelmetlensége viszi előre, űzi, hajtja, hogy elébe vágjon az eseményeknek. És benne van Írásában a rapszódiának minden más kelléke is- Benne van a szózat mely Jozafát népét viszi a Hálaadás völgyében, benne van Beethoven kilencedik szimfóniája és benne van a székely népballada Kőmives Kelemenje Görgey képében, akinek befalazásához hordják a követ barátok és ellenségek egyaránt. És vannak a könyvnek nagyszerű meglátásai, különösen ami a mult század három nagy magyarjának, Széchenyinek, Kossuthnak és Gftrgeynek megítélését illeti. Egy békés korszak nemzedéke, amely a biztonság hitébe ringatta bele magát, a negyvennyolc és hatvanhét szempontjai, szerint akarta elbírálni azokat, akik messze felülemelkedtek minden pártpolitika keretein. Pedig ők „a közjogi faragott keretbe épp oly kevéssé fértek bek, mini ahogy Michelangelo sixtini óriási falfestményeit nem lehet darabokra szabdalni. Széchenyi és Kossuth addig nem emelkedhetett előttünk fantasztikus emberi magasságába, míg a Világháború el nem temette az egész hatvanhetes és negyvennyolcas politikát együtt s örökre." Ha már most azt keresem, hogy miért íródott meg ez a könyv, a prédikátor Hegedűs Loránthoz megyek egy hasonlatért. A prédikátor valamelyik írásában a hegyi beszédet elemezte és az elemzés során megállapította azt, hogy az egész beszéd minden mondatával, minden gondolatával egyetlenegy végső konklúzióra irányul. Nos, ahogy én látom, Kossuth legendás regénye és az ezt megelőző Széchenyi István regénye és éjszakája egyetlenegy centrális gondolat körül forog, amelyet viszont Hegedűs Lóránt izzó magyarsága termelt ki magából: Széchenyi és Kossuth nem Jan. 27—leöp. o-ig u .ARIPEL fiS cégnél, Tisza Lajos kftrul. (Püspökbazár i Saját kötöttáru gyárunk összes dívni, modell és mintadarabjait gyári áron áruéi tjük. Kötött ruhák, kötött kabátok, Jumperek, pulóverek. HasxnAIJa ki • kadvazft alkalmat, mert llyan árakon m«g aam v*a*r© ta»tott.