Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-19 / 41. szám

PELM AGYAKORSZAG ¡FCWWP*"t^mmmmmmmmmmmmm^a^rn^m^^mmmmmmmmmm^mmmm^^av HIÚIM, »BOED. ScerkeMtMC« SomtwTl «eca UnrlH 4QTC foHpilÄV IQ eLOrilETESjUaToní® helyben 3.20 U^Lem, Telefon: 2V33.. Klad6hlvatal liCUUf lcliruai 17« VMéken M Bodaneaton S.«0,kUK»ia«n k»K»i)nKDnyriftr «• legylroda: Áradt - M , i nenq«. * Eqye* »Am Arn hétkOz­aeea 8. Telelőn: tS^W.oNyomda: L»w ™ ,Iucr <41 aap lO, Táláf» «eUnneenao 1« Uli. Hlr UpMncca 1«. Telefon: O^o». Té*lra<l VI />vfnl'vj»m TtQ «gr ' «ef«»ek felvétele tnrtla ecerlnL Me«i»e I* levélcím r nemeoynranzag SeefleO iwijou«, lenlk héflA klvAlel«v«l naoonia reooel Piaci igazságok Nem mulaszthatjuk el, hogy a fölmerült ujabb adatok kapcsán újból rá ne mutassunk annak a polgármesteri intézkedésnek az el­hamarkodottságára és igazságtalanságára, amely kényszerítő szükség nélkül növelte az eddig ismert legínségesebb esztendőben kis­emberek amúgy is roskadásig görnyesztő ter­Iheit. Nem tudjuk, hogyan képzelte a terhek emelését a polgármester. Az, hogy tizen­hat fillérben a szabályrendelet mindenkire egy­formán szabja meg a helypénz folyóméte­xenkinti egységárát és az, hogy sokan évek ota nyolc fillért fizettek, nem annyira snáj­d'"g, mint meggondolt, megértő, bár jogászi, Ide azért — vagy talán épp azért — minden számba jöhető körülményt gondosan mérle­gelő megoldást igényelt volna. Igaza van a •polgármester urnák. Neki kötelessége vi­gyázni arra, hogy a szabályrendeleteket be­tartsák. De szerencsére nemcsak arra kell vi­gyáznia. Törődnie kell azzal is, hogy senkit se érjenek jogsérelmek — summum jus sum­ma injuria — és hogy megélhetésében ható­sági intézkedések méltatlanul senkit meg ne bolygassanak. Az már is tisztázva van, hogy a Tisza La­jos-köruti rövidárusok helypénz-ügyében a közérdeken nem Somogyi Szilveszter, hanem Pálfy József intézkedése ütött na­gyobb rést. Ezek a rövidárusok a Püspök­itérről jöttek ki a Tisza Lajos-körutra. A Püs­Í )ök-térre pedig ki ne emiékeznék? A Szent stván-teret kell megszemlélni. A Püspök-tér rosszabb kiadású Szent István-tér volt, bent B város szivében, mély gödör, amely rossz ¡bazaltot sem látott soha s amelynek a neve­zetességéhez tartozott az állandó bűz és sze­mét is. Az akkori hatóság — nem mérnők ál­lítani, hogy megértésből a kereskedelem Sránt — ezt a díszes helyet jelölte ki a rőfö­sök részére piacid. A rőfösök mit tehettek mást, ezt a helyet is elfoglalták, de minthogy ¡csak abból, hogy helypénzt fizettek, már ak­ikor sem lehetett megélni, körülnéztek a sze­méten, a városi szeméten s keser­¡ves tapasztalatok hamar megérlelték azt az leihatározásukat, hogy valamennyien feltöl­Itenek és rendeznek akkora darab helyet, amekkorán árusítanak. Megindultak a sa­lakszállitmányok a Püspök-tér felé. De az idilli" állapotokat a feltörekvő piaci keres­kedelem csak rövid ideig élvezhette. Jött a Püspök-tér beépítésének egészséges gondo­lata. A tervet — akármilyen csodálatos — tett követte s a .piaci rőfösök —. piac nélkül maradtak. De valahogyan róluk is kellett gondoskod­ni. Ha másért nem, hát a helypénz miatt. így kerültek ki a Tisza Lajos-körutra, ahova ak­kor még a közönség nem szokott ki, ahol te­hát kisebb jövedelem mellett kellett viselni a Püspök-téren részükre ko­rábban kijelölt, de közben elvesztett hely feltöltésének törlesztési költségét is. Ebben a szorongatott helyzetükben men­tek a rőfösök, akiknek a helyzete azóta még sanyarúbbra zuhant, Somogyi Szilveszterhez és kérték, hogy kárpótlásul a Püspök-téren a város helyett eszközölt kiadásokért, szállítsa le a felére a helypénzüket. Somogyi Szilveszter ezt a kérést épp olyan méltányosnak találta, mint amilyen igazságosnak ítélte Pálfy Jó­zsef Mars-téri árusítási helyüket saját költ­Bétrükön salakozott. de » Mars-tér rendezésű» folytán a Nagykörútra kihelyezett zsibáru­soknak azt a kérését, hogy nagykörúti árusí­tási helyüket viszont a város salakoztassa. Hol a hiba tehát? Hogy Somogyi Szilvesz­ter, aki salakozásért nem salakozást, hanem helypénzleszállitást adott, Somogyi Szilvesz­ter valamelyik referense elmulasztotta a szabályrendelet-módosítást megcsinálni s a közgyűléssel elfogadtatni. De igazság, hogy azért, amit Pálfy József közvetlen hivatali elődje, vagy valamelyik alantasa elmulasz­tott, mos* a piaci árusok bűnhődjenek ? Mert hiszen nyilvánvaló, hogy ez a mulasztás adta az ürügyet ahhoz, hogy Somogyi Szilveszter közvetlen hivatali utóda felemelje azoknak a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Eck­hardt Tibor vasárnapi beszéde, illetve éles tá­madása gróf Bethlen István volt minisz­terelnök ellen, politikai körökben mindenütt nagy feltűnést keltett. Elsősorban külpolitikai szempontból minősitik veszélyesnek Eckhardt kijelentéseit. Bizonyosnak veszik, hogy ennek a beszédnek most már kétségtelenül konzek­venciái fognak mutatkozni a belpolitikai élet­ben. Bethlen egyelöne nincsen Budapesten, ugy tudják azonban, hogy kedden visszatér a fővárosba. Valószínűnek tartják, hogy Bethlen válaszolni fog az elhang­zott támadásra. Ettől függetlenül, értesülésünk szerint ugy az egységes párt pártvezetőségi ülésén, — amely csütörtökön lesz —, mint az összehivandó pártértekezleten nemcsak a párt, de a minisz­terelnök is a legélesebb formában fogja vissza­utasítani Eckhardt támadását. Azok, akik is­merik a politikai viszonyokat, azt hiszik, ki­rohanásával az utolsó szálat is elszakította, ami Gömbös miniszterelnökhöz fűzte. Termcsz?etesen, mint ilyenkor szokás, a legfantasztikusabb politikai hí­rek keltek szárnyra, amelyek ismét válságot emlegetnek. Ezzel szemben beavatott helyről nyert értesülés sze­rint Eckhardt szereplése a kormány köreire is kinos benyomást tett és el vannak szánva arra, hogy Eckhardttal és a kisgazdapárttal végleg leszámolnak. Az ellenzéken a történtek után még inkább szükségét látják annak, hogy a parlamentet összehív ;ák. Az erre vonatkozó akciót most uuii telje; erő vei folvtatiák annál inkább inert — kanusu­píaci árusoknak a helypénzét, alcilc nyolc fil­lért fizetnek, ahelyett, hogy leszállitsa azokét, akik néma többi árusok helypénzéhez, h a­n e m a megélhetési viszonyokhoz képest fi­zetnek sokat. Tetézi a sérelmet a polgármes­ternek az a szándéka, hogy nem viszi be a márciusi közgyűlésbe a helypénzkérd és ren­dezését. Remélhetőleg nem az év végéi o akarja büntető intézkedés alatt tar­tani a büntetlen kisembereknek olyan réte­geit, amelyek küszködő életük megkönnyíté­sére ritkán lábatlankodnak a hatóságnál s akkor is abban reménykednek, ha nem £ betevő falat kenyerükért, hát az igazsá­gukért meghallgatásra találnak. lyozzák az ellenzéken —, Hyen es hasonlo ese­tek csak azért fordulhatnak elő, mert a parla­ment nyilvánosságának a hiánya teszi lehetővé az ilyen helyzetek megismétlődését. Gömbös nyilatkozata A Budapesti Értesitó jelenti: A szentesi be­széddel kapcsolatban Gömbös miniszterel­nök a kővetkező nyilatkozatot tette: — Reformpolitikát akarunk valamennyien befelé és céltudatos külpolitikát kiván a nemzet érdeke kifelé. Mindegyiknek előfeltétele a nyu­galom. A szentesi beszéd zavarja ezt a nyugal­mat, tehát nem helyeslem. A Nemzeti Egvseg Í iártjának támadása minden tárgyi okot nélkü­öz. A személyeskedést pedig mint mindig, most is sajnálatosnak tartom. Eckliaril! szentesi beszéde Szentes, február 18. Nagy feltűnést keltett az a támadás, amelyet Eckhardt Tibor a kisgazdapárt szentesi nagygyűlésén gróf Bethlen István ellen intézett. Eckhardt szerint Gömbös rádióbeszédé, ben megállapította, hogy Bethlen uralma alalt a> egységespárt súlyos válságba jutott. Azt a harcot ami az egységespártban kitört, a titkos válasiló­jog okozta. Az a meggyőződése, hogy az 1918_n« forradalomra nem került volna sor, ha előzőlep a becsületes titkos választójogot törvénybe iktat, ják. Pártja — mondotta — a legélesebben szem ben áll azzial a párttal, amely 15 éven át voll uralmon, amely korrupcióval, erőszakkal és csa. lássál szerzett magának többséget. A választása visszaéléseket megpanaszolta 1931-ben. de még mindig nem kapott választ rá. — Azt üzenem innen Szentesről Bethlennek — folytatta Eckhardt —, hogy neki nincs erkölcsi jogosultsága ebben az országban polttikát csi­nálni addig, amíg vagy az elkövetelt bűncselek, ménvek megtorlása be nem következik, vagy en­gem a biróság rágalmazásért el nem ítél. • Ma­gj-arország a földgömb legeladósodottabb orszá­ga, mert 1924-től 1929-ig több külföldi kölcsönt vett fel, mint Árpád bejövetele óta. Kötelezzék Bethlent a tízéves rendszer méltó elismeréseként hogy Vass József' mellé temetkezzék a Pantheon. ba -r mondotta Eckhardt Bethlen és Gömbös válaszát várják Eckhardt vasárnapi beszédére Az ellenzék erélyesen köveleli a parlament összehíváséi — A po­litikai élet a legújabb események hatása alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom