Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-17 / 40. szám

8 rrrmmm öfl. MACWARORSZÁG 1035 február 17. 1CUKORBBJ csak eliSvigyáznlos diéta meilett ártal­matlan betogsés-. De melyik cukorba­jos nom kövot el e^yster-másszor tu­datosan is étrendi hibát, enpedvo sryomra vágyának ? H<it még monnyi híba siármszik tévedésből, vagy meg­téve»« lesből ? Minden tflétaMba kizárás«­val, rendszeres jóllakás t csak a ( sz énhydrát mentes TRE5» FARIN tápszerek biztosítanak. Az Aranygaluskától • a Zsem yéig min­den ételnemű otthon is elkéatithető a TRESFARIN lisstböl. A szén­hydrátmentes TRESFARIN kenyér a konyhaművészet csúcsteljesítménye. 200 gr.-oa cipó ára 80 fillér. Kérjen ingyen receptkOnyvet. r.( DIÉTÁS TÁPSZEREK Buda­peat, V., Or. Tiaza latvia-u. 7. Sze geden is állaodóau kanhatók a TRES­FARIN készítmények • MARXUS NENSIK fűszer 6» csemegeüaletábon, Kígyó ucoa I. gitás miatt történt, ma már azonban, mikor ezen korlátozás nem ál fent, merem állitani, hogy a kereskedők 95 százalék szavazás esetén 6 óra záróra fenntartása mellett szavazna, tehát a gya­korlatban 100 százalékig bevált rendszer. Miért ee válna be Szegeden is, ha még a többség is akarja azt. Kiváló tisztelettel; K. G. kereskedő. Az OTI-épflkezés és a M4Bl-fogok Igen tiwtel« Szerkesztőségi Tavasszal valóra válnak az Ígéretek és hozzákezdenek az OTI uj székházának épitcséhez. Régen befejezett do­log, hogy az uj székház építése miért vált szükségessé, illetőleg mindenki tudja, hogy an­nak megépítése még ha a mult év tavaszán történt volna is, már akkor is késő lett volna. Tudjuk és érezzük, hogy mit jelent ez a keze­lésre szoruló tagok, a kezelést végző orvosok és az adminisztrációt intéző tisztviselők érde­kében. Nem is akarunk most ezen meggyőző és illetékeseket már meggyőzött okokkal újra foglalkozni, csupán még valamire szeretnénk az illetékesek figyelmét felhivní. Szegetlen egész tömege él a tisztviselőknek (magánalkalmazottaknak), akiknek igényük és loguk volna, mint a MABI-tagoknak olyan el­látásban részesülni, mint a budapesti MABI­tagoknak. Most, mielőtt az építkezések meg­indulnak, az ország második városának tiszt­viselői könnyen teliesithető kívánsággal bátor­kodnak előállni: különMABI-helviségeket ké­rünk, külön orvosi kezelést ugy az intézetben, mint a kezelőorvosok lakásán, de ha külön helviségeket nem is lehetne kapni, legalább külön orvosi rendelést. Semmi wra indokolja most már továbbra is, hogy e fejlődő város gerincének egyik alkotórészét képező tisztvi­selői és niagá «alkalmazottai ugyanazokkal a terhekkel és kötelezettségekkel háttérbe szo­ruljanak a budapesti MABI-tagokkal saemben. Budapesten a MABI-tagok ujjy a régi Fe­renc József kereskedelmi kórhazban, mint az uj MABI-székházban már régen elhelyezkedé­sükkel és befizetett járulékaikkal egyenértékű bánásmódot élveznek. Senkirenérve sem lehet közömbös, hogy a város egvík kulturéletet élő, városi jelleget reprezentáló rétegének, a ma­gántisztviselőknek egészségét hogyan gondoz­zák. fcppen ezért ez nemcsak a tisztviselők ügye, hanem erre fel kell figyelni mindazok­nak, akiknek érdeke és kötelessége a városban élő magántisztviselők ügyének felkarolása. Nem minden esztendőben építenek OTI-szék­hárat és todjuk, hogv nem minden idő alkal­mas az igények teljesítéséhez, de ezt a kínál­kozó alkalmat iwm szabad elszalasztani. Szeged magántisztviselői most azzal a ké­réssel fordulnak ugy az OTI, illetője a MABI. mint pedig a véros vezetőségéhez, hassanak oda, hogy a magántisztviselőknek ez a jogos Jvivánságá teljesüljön. Itt még csak arra szeretném tísztviselőtársa­Im figyelmét felhívni, hogv talán érdemes vol­na összegyűjtött aláirásokkal memorandumot küldeni, vagy deputácíót meneszteni az OTI— MABI vezetőségéhez, mert az elérhető ered­mény minden fáradságot megérdemel. Tisztelettel: R. J. tisztviselőié. Amíg egy telep eljut odáig... (Aigner telepi levél) A legrégibb telepek egyike a városban az „Aigner-telep", ahol többnyire nyugdíjas vasuta­sok, textilgyári, kendprgyári és kefegyári munká­sok laknak. A közel 1000 lakosú telep, mint ma­gántulajdon van elkönyvelve a mostoha anyavá­ros könyves polcai... és vjilóban, mint az anyaváros mostoha gyermeke várja-várva aao­kat a jogokat, amik öt ic megilletik ugy, mint a többi telep testvéreit... akik mögött ő az első­szülött, — a .mostoha gyermek" messze elmaradt, illetve elmarasztaltatott... Mert kétségte'-n, hogy a telepek közül a legrégibb keletű ac Aigner-te­lep... ¿6 mégis... mindenben a legelmaradot­tabb. A telepet valamikor még Czukor bíró adta ho­zományba Csáoyi Sándor gyapjunagykereskedö­nek, majd idők folyamán Alth Lajos vette át, aki 1910-ben föiparoellázta. így született meg a telep, amely a nemrégiben elhunyt dr. Aigner Károly főispán nevét viseli. A szerencsétlen telep lakosságának, a szó leg­szorosabb értelmét véve ni no» egyáltalán artézi vizei, A lakosság kénytelen vödrfzoi az egész­ségtelen salétromos talajvizet és abból táplálni a fejlődő generáció amúgy is gyönge szervezetét, ha azonban kóstolót akar a zamatos édes vizből, ugy legjobb esetben, hol osontfagyasztó hidegben, hol térdig érő sárban legkevesebb másfél kiló­métert kénytelen gyalogolni a telepen lévő egyet­len ártézi kifolyóhoz, amely a telep legdélibb vé­gén van. De nemcsak erről, hanem még sok más­ról is panaszkodik az Aigner-telepi Polgári Kör, amely a báboru óta mindhiába kérte, koldulta a legszükségesebb tennivalókat a telep arányos fej­lődése érdekében.. mindhiába... — A vasút teljesen elzárta utunkat — mond­ják. — Nines semmi közvetlen kapcsolódás a várossal. Régen kérjük már a vasút áthidalását a Szatymaz-uccánál, hogy ne kellene kilométere­ket kerülni a dorozsmai átjáró hidig. Hiába akar­zoljük, a dorozsmai országúttal való kövezett összekapcsolódást és annak előnyeit. Hiába akar­juk megértetni, hogy az ut, ami az Aig-cr-telepen keresztül összekötné „Szeged éléskamráját," a Nagyfekete földeket a d<*"°zsmai országúttal, mi­lyen lendületes előnyéne válna a szegedkömyéki termények betakarítására. És mint már any­nyiszor, nem rothadna el a termény a termelő hambárjában, aki nem bírja értékesíteni a gyor­«an romló céklát, vagy más egyebet, mert lehe­tetlen as átkelés as Aigner-telepi sártengeren. A kövezett ot tűzbiztonsági szempeeból is na­gyon fontos volna. Megtörtént már az is, hogy egy égést alkalommal a tűzoltóság kocsija el­akadt a sárban... és kénytelenek voltak a tűzol­tók a tartályból a vizet kicsapolni, csak igy kö­zelíthették meg a tűz fészkét. És például egy hir­telen vakbélmegbetegedésnél, ahol a legsürgő­sebb beavatkozásra van szükség, hiába a modern orvostudomány, ha nincs nt, ahol a beteget a mentők a kórháziba vigyék. Mert a mentőautó képtelen megközelíteni a telepe*. Még telefon sincs a telepen, ami esetleges szerencsétlenségnél a leg­elemibb szűkség. Visszatérve as ártézi vízre, kitűnik, hogy a vlz vitás kérdése már igen régi keletű. 1919-ben vol­tak az első lépések arra vonatkozólag, hogy a te­lep lakossága kutat kapjon A város ígéretet is tett, de az igéret csak ígéret maradt. L«guóbb a mult év őszén küldöttségileg kérik az újonnan megválasztott polgármestert, hogy kárpótolja az elmulasztottakat... A polgármester ur elismerés­sel nyilatkozott a jogos követeléssel szemben és a küldöttség óhaja felől érdeklődött, mire a kül­döttség rövid szavakkal esek ennyit kért: „Mél­tóságod fáradjon ki egy leendő alkalommal a te­lepre és nésien ott körül../' „Én, mist a város első polgára" — mondotta akkor a polgármester — ...mostoha telepet nem ismerek, sőt nem is szabad ilyennek lenni... És megígérte, hogy ren­dezni fogja a vízügyet... ami abban állna, hogy a déli fekvésű kifolyót a telep közepéig meghosz­szabbitanák 800 méterrel. Ma pedig, dacára an­nak, hogy a telep már magas vízdíjat fizet, ami azt a látszatot kelti, mintha már a kut megvol­na, ismét csak ugy. unial már résen. be kell érni azzal, hogy magántulajdon nem tartozik a város kebelébe és mint ilyen, külön bánásmódban ré­szesül­Az Aigner-telep fázik a nincstelenség rideg va­lóságában, minden támasz és megértés nélkül. Reménykedve éli tovább mártíréletét, $40 család­jával, 1000 főnyi lakosságával és türelmetlenül várja: mikor figyelnek fel már erre a mostoha sorsra. T. 1 Látogatás egy modern középiskolában (A Délmagyarország munkatársátél.) Sze­ged egyik legmodernebb szellemű iskolája a Vásárhelyi-sugáruton lévő Tunyogi-féle reál­gimnázium. Ez az iskola, amely négy évvel ezelőtt egész szerény keretek között indult el a Rudolf-téren, évről-évre rohamosan fejlő-» dött és az akkori nyolc növendékkel szembea ma 183 diák tanul a falai kőzött. A fiatal is­kola számottevő tényezője lett a köznevelés­nek. Mindez azt bizonyítja, hogy megalakul lására szükség volt és hogy eddigi működése alatt dicsérettel megállta helyét. Az iskola si­kerének a titka az a rendkivüli munka, ame­lyet a fiatal tanári kar végez a legújabb peda-i gógiai elvek szerint. Látogatást tettünk az intézetben. Mingyárt meglepi a látogatót az intézet szerény, de rendkívül célszerű berendezése. Ezeket magule a tanárok és növendékek készítették az Intézet műhelyében, azzal az elgondolással, hogy a magakészitette pad nem lehet soha sem gyű-' lőlt a növendék előtt... A látogatás során megismerkedtünk az egész intézet nagvszerü szervezetével. Túlesve a kez­deti nehézségeken, gyorsan gvarapodott az in­tézet. Tanárai ma már tagjai a nem állam! tanszemélyzet országos nyugdí jintézetének. Az iskola nemcsak nevelői, de egyúttal kulturte­vékenységet is folytat az éwégi értesítőiéhez csatolt kiadványaiban. A mult esztendőben Szeged templomairól jelent meg egy tanul-­mány, amely a szakkörök dicséretét érdemelte ki. Á vezető művészeti szaklapok, mint a Tér és forma, a Képzőművészet és a többlek a leg­nagyobb elismeréssel emlegették és Ismertet­ték a tanulmánvt. amelv "gvuttal Szegednek ís hasznos szolgállatot tett. A fejlődő iskolának megértéssel siettek se­gítségére a magasabbrendfl kultúrintézmények is. Igv a szegedi egyetem intézetei szertári anvaggal támogatták, a Magyar Tudományos Akadémia pedig kiadványainak megküldésé­vel a tanári kőnwtár alapjait vetette meg Az intézet leffniabban azzal a tervvel fog­lalkozik. hogv iövőre megoldja a szülői társa­dalom legégetőbb problémáját, a tankönyv kérdését. A növendékek számára — kivéteT nélkül — tankönyvet ad jövőre a saját se­gélvkönyvtárából. Egész újszerű jflenség az iskolák életében az a jelenség, amelyet itt ta­lálunk. Nevezetesen a szülőknek az Iskolához való ragaszkodása. Erre az intézet mindig nagy sulvt fektetett és éppen ezért megalakí­totta az ugvnevezett szülői-bizottságot, amely­nek az elnöke jelenleg dr. Bartók Gvörgy pro­fesszor. Az iskola tanári karának alapvető el­ve az, hogv a nevelés egységes tevékenység és ezzel a tevékenvséggel egyformán fejlesztik a növendékek tudását, erkölcsi érzékét és testét. Ez bizonyos tekintetben tel lesen uj hangot je­lent a nevelés terén. Ennek az elgondolásnak az eredménye az, hogv a növendékekkel még akkor ís tisztes eredménvt ér el, ha nehézsé­gekkel kell is megküzdenie. Az intézet munkája vidéki vonatkozásban is figvelmet érdemel, amit egyre feilődő ínter­nátwa bizonyít a legiohban. Általában a kö­zönig nagy rokonszenvvel fígveli az Iskola működé'ét és a szeged? köznevelésen bizonyos egyensúlyozó tevékenységet tulajdonit neki. Ma már » pedngógu'ok részéről sem éri anv­nvi támadás a kor«zerü intézetet, mint azelőtt, sőt az intéwt által a nevelő társadalom szer­vezésére indított mozga'omba több neves szak­ember is belekapcsolódott. Ezzel elismerték azt. hogv sz intézet által kezdeménvezett utak­ra a magvar nevelés egvségessége érdekében mielőbb rá kell térni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom