Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-14 / 37. szám

II.MI I' ' IZ.COED. <iiertce»<A*eo Somogyi oeCB •2..k.em, Teleion: 2S-33.Klodóhlvolol kUlc*»nk«nyvtAr ét legylrocln i Aradi Ucrn SU I r.lclon i 13—OO. * Nyomda . Ltfw tlndt ncrx Hl. Teletöm r r»»lTi»fl leveleim : I'ílmnoyiiror«i»n •rrnrrt OESHMBHHHHHHHH^BHIHilHBHHHHHlfflii D bírói függetlenség Most nem a bíróság előtt folyik a per, fnost a magyar biróság pere folyik, ez a per, aminek célja, hivatása, kötelessége rem az igazság kiderítése, hanem a függetlenség megvédése. A politikai hatalom urai tá akarják tenni kezüket a bíróságra is nem trgy, hogy diktálhassák az Ítéleteket, de ugy, hogy diktálhassák a megfélemlítés tanácsait. Ha a javaslatból törvény lesz, — mondotta a kúria nyugalomba vonult elnöke, — akkor a birói függetlenségről csak, mint történelmi emlékről beszélhetünk. Minél szűkebb mértékkel mérik a szabadságjogokat, annál nagyobb elszántsággal, annál vehemensebb meggyőződéssel akarjuk védelmezni a magyar biró függetlenségét. Nincs értelme annak, hogy most a magyar biró apotheozisát zengjük, ennek az országnak minden polgára — friss értelmében használva az elkoptatott szavakat: — pártkülőnbség nélkül a tisztelet és nagyrabecsülés teljességével néz fel a magyar biró munkájára. Jöhettek kormányok és változhattak f

olitikai áramlatok, a magyar biró egyforma Őséggel s egvforma tisztasággal teljesítette nehéz kötelességét. Ne akarjon most senki ahhoz a foghoz nyúlni, amelyik nem is a magyar bíróé, de a magyar alkotmányé. A birói függetlenség, a birói elmozdíthatatlanság nem a birói rend előjoga, de alapvető, integráns része a magyar alkotmánynak. Birói függetlenség nélkül nince alkotmányosság s alkotmányosság nélkül jobbágyság van, de nemzet nincs. A magyar bíróság legnagyobb tekintélyei s legragyogóbb nevei vonultak fel tiltakozni az ellen a tervezet ellen, amit az igazságügyi kormányzat tárgyaltatni kiván. S amikor a magyar biró aggodalmait s a magvar polgár tiltakozását a legmagasabb tekintély tribünjéről mondotta el a kúria nyugalomba vonult elnöke, a magvar igazságügyminiszter azzal akart védekezni a pörölycsapásos argumentumok súlyával szemben, hogy a kúria nyugalomba vonult elnöke nem ismeri a helyzetet. Még ki sem hült az a hely, amit még a kúriának is díszére válva töltött be a legmagasabb bíróság vezetői székében, még fülünkben csengenek a szavak, amelyek a hódolatnak és elismerésnek babérjait záporoztok rá s most hallania kell az igazságügyminiszter vádoló védekezését, hogy nem ismeri a helyzetet. Lehet, hogy az igazságügyminiszter a helyzetet másként ismeri, mint a kúriai elnök, de ha egyikük téved s nem bizonyos, hogy a kúria elnöke a tévedő fél. A biró megszokta azt, hogy a tényállás teljes ismeretében Ítélkezzen, a politikus ahhoz szokott, hogy meggyőződése, vagy érdeke szerint lássa nieg s ismerje fel a tényeket. Ha tehát a tények tekintetében folyik vita a legfőbb politikus s a legfőbb biró között, mi hajlandók vagyunk a tények vizsgálata s a bizonyítékok mérlegelése nélkül a biró mellé állni. < . Ha a bírót át lehet helyezni, ha a bírónak az igazság keresésén tul azzal is törődnie kell, hogy ne tegye magát az áthelyezendők listájára, ha a bírónak nemcsak a joggal kell törődnie, de a hatalommal is, nemcsak az igazsággal, de az uralom érdekeivel is. ha a bírónak nemcsak >— kirónak kell lennie, de politikusnak is s nemcsak az igazságot kell szolgálnia, de a politikát is. akkor — lehat a Csütörtök, 1935 február 14. Ara 10 ililér jpf XI. évfolyam, 551 §i. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: Jugoszláv diplomáciai körökben az a hir terjedt el, hogy a kisantant államok fővárosaiban lépés történt a Habsburgrestauráció érdekében. Ezek a lépések állítólag Schuschnigg osztrák kancellár és BLÖriZETBSi Bavonta helyben 3.20 Vidéken «* Bndanetlen 3.SO, hUllMldön A.4Q nennA. * Cqyel IzAm Art* hetkttz« nap 10. ra*«r- «« llnnennan 16 (111. Hír de«««ek »elvétele larlia tzrrlnt Meo'e leni*' Kettő kivitelével nnpnntn 'eflíi'-l Berger-Waldenegg külügyminiszter küszöbön álló párisi útjával függnek össze. Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint belgrádi politikai körökben ilyen lépésekről semmit sem tudnak. Bethlen és GömbiSs ujabb tárgyalása Szfranyav«?ky Sándor távozásával Ivády Béla lesz az eoységespári emöke? - Személyi kérdések és tárgyi nehézségek - Az ellenzék megfeííe az előkészületeket a Ház összehívására (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A' poli'ikai helyzet megoldása ügyében szerdán este az egységes párt elnöki tanácsa megbeszélést folytatott, amelyen Gömbös miniszterelnökön és Bethlen Istvánon kívül jelen volt a pártvezetőség csaknem valamennyi tagja. Egyelőre nem szivárgott ki semmi a pártvezetoségi ülésről, de Mayer János kijelentése azt a látszatot kelti, mintha a tárgyi és személvi kérdések tekintetében megegyezés jött volna létre. Ellenzéki körökben ugyan egváltalán nem biznak főleg a tárgvi nehézségek elintézésében és hangsulvozzákt a személvi kérdések elintézése kétségtelenül a könynyebb munka volna, de a tárgvi nehézségek megoldása nélkül a személyi kérdé<sek nem k°rülhe'nek előtérbe. Mégis emlegetik, az egvséges párt vezetékében beálló változás körül megegyezés jött létre, Ismeretes, hogy Bethlen főleg az élharcos rendszer meg^züntetősét, a kisgazdapárttal való kapcsolatok felmondását, valamint a párt alkotmányos életének visszaállítását sürgeti. Ebből a szenwontból _ hirek szerint — Sztranvav«zkv Sándor, a ielenlegi pártelnök annál inkább akadálya volt Be'hlen szerint a kibontakozásnak. mert — mint ismeretes —. Sztranyavszky annak idején éleshangu levélben indokolta meg kilépését Bethlen miniszterelnöksége alatt a kormánypártból és kijelentette, Bethlen politikájával nem ért egyet. Természetesnek tartják, hogy Bethlen Sztranyavszkyt nem szívesen látja a pártelnöki székben és a maga részéről Ugrón Gábort szerette volna ott látni. Ugrón ellen azonban, hir szerin' Gömbösnek vollak kifogásai, igv hir szerint mindketten Ivádv Béla, voh földmüvelésügvi miniszter személyében állapodtak meg. Ezenkívül más személyi kérdések is előtérbe nyomulnak, amelyekre vonatkozólag a közeli napokhan várnak elhatározásokat. . Mindettől, függe'lenül — mint jelentettük —, az ellenzéken elérkezettnek lát'ák az időt arra. hoev a képviselőházai összehívják és a Ház plénuma előtt vessék fel a megoldásra váró kérdéseket. Ugv értesülünk; hogy ebben a 'ekintetben HZ ellenzék részé-ő' a kezdő lépések megtörténtek és máris körözik, az ivet a •képviselők között '.i Ház összehívására. A miniszterelnök rnitörtökön este fél 9 órakor tar' ja meg rádióbeszédét. Hir. szerint Fabin.vi Tihamér kereskedelmi minisztert a közeli napokban véglegesen pénzügyminiszterré nevezik ki. A kereskedel-i helyzet bármilyen s lehetnek a törvénytervezetben a leghelyesebb rendelkezések, a magyar birói függetlenségből mégis csak történelmi emlék lesz. Ha a politika nem mentesiti a bíróságot a politikai perektől s arra kényszeríti a szakbírót, hogy politikai vonatkozású kérdésekben álláspontot foglaljon el s aktuális politikai tények felett ítéletet mondjon, akkor kétszeres veszélyt rejt magában az a törekvés, amelyik a bírákat a politikai hatalom gyakorlói számára ki akarja szolgáltatni. Ezzel kezdődik a reformkorszak? Ez a haladó konzervativizmus követelése ? Talán a birói függetlenséget is az átkos liberalizmus találta ki s építette bele a magyar alkotmány fundamentumába? Milyen reformokat szabad várni, ha az első reform a birói függetlenségre fog fejszét ? A kúria elnöke hosszú éveken keresztül irányitotta a legfelsőbb magyar biróság működését s azon keresztül az egész magyar jogszolgáltatást. S most, amikor megszólal s nem az igazságügyminiszter, de a birói függetlenség mellé áll, hallania kell a legsúlyosabb vádat, amit bírói ellen fel lehet hozni, azt, hogy nem ismeri az ügyet, amelyik felett ítél. Ha az igazságügyminiszter javaslatát védelmezte volna meg, akkor a birói tisztánlátás és bölcseség ínkarnációját ünnepelnék megint szavaiban. Ez a fogadtatás világosan demonstrálja, hogy a javaslat milyen komoly támadás a birói függetlenség ellen Aktiv biró nem mondhatja meg őszintén véleményét, még ha az alkotmányt védené s a biróság intézményét oltalmazná is szava, anélkül, hogy a megtorlás, az áthelyezés veszélyének ne tegye ki magát. Milyen érdekes jelenség, hogy a birói függetlenség védelmére a nyugalomba helyezett tekintélyek, a szolgálati idejüket kitöltött birói nagyságok keltek. A javaslatot elég volt beterjeszteni, még törvény sem lett belőle s máris érezteti megfélemlítő hatását. A javaslatnak ez a hatása a legsúlyosabb bizonyíték — a javaslat ellen. A nsfcnrg-restaurácié és a Kisantant Megcáfolt belgrádi hirek