Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-13 / 36. szám

DEM aOYAKORSZAG SKEflED, ScMke*HO*«« Somooyl nee» ttNi.eai, Telrlon: 2303.--K<adöhlvatal kOiottnkOnyYlAr «* legylroda s Arndt dorn S. Telefon t IVO«. - Nyomda i Law Lliwsf nern lO, Telefon - »"'^ofl. TAr»rii« M levélcím - Díh»»wiyi»ror«íÉ«i Saeoeit Szerda, 1935 február 13. Ara IC llllér XI. évfolyam, 35. sz. CLOfizETÍS: HnTonta helyben 3.20 VldAken M Bndar>e*ten 3.00, kUlldldün 0.-40 neaqd. / Egyet llAm Ara h«<kHznao 10. Talár» él Unnomiin 18 tili. Hír dn«é»rk fel-vétele tar<«a «wrtnt. Mimfe lanlk IteiiA kl*«tr<Avai naponta rejtiel B közpénz tisztelete Nem szeretjük, nem szeretheti senki, ha a tőrvényszéki tárgyalások eseményeiből kell tanulságokat levonni a szegedi közigazgatásra vonatkozóan. Mióta a törvényhozás a közigazgatást elválasztotta a birói hatalom gyakorlásától, azóta jobb szeretjük, ha a vádlottak padjairól minél kevesebb szó esik a városi közigazgatásról s ha a birói Ítéletnek minél kevesebb módja van a szegedi közigazgatás jelenségeivel foglalkozni. Dehát — nem tőlünk függ, hogy ki üljön a vádlottak padjára s arról sem tehetünk, hogy a fegyelmi vizsgálatok mikor vetnek fel olyan adatokat, amelyeknek megbirálása meghaladja már a fegyelmi hatóságok jogkörét. Igazságosaknak kell lennünk s azzal kell kezdenünk reflexióinkat, hogy a mai városvezetést nem lehet felelőssé tenni a multakért. Sem az a szellem, sem az a személyi garnitúra, amelyik ma a város ügyeit vezeti, nem jogutóda a felelősségben elődjének. Nem egyszer hallottuk már, hogy a város Jelenlegi polgármestere a leghatározottabb szavakkal szállt szembe olyan felfogásokkal, olyan törvénymagyarázási móddal, a törvényt helyettesítő egyéni meggyőződésnek azzal a rendszerével, ami korábban a szegedi közigazgatást telitette. A szegedi közigazgatás számára a megelőző időkben a polgármesteri akarat nagyobb erő volt, mint a törvény. Voltak esetek, amikor a törvény és a polgármesteri egyéni meggyőződés versengéséből — nem törvény került ki győztesen. A polgármesteri akarat olyan erősnek hitte mapát, hogy szabályrendeleteket helyezett hatályon kívül, szabályrendeleteket módosított s voltak törvényes rendelkezések, amelyek Szegeden nem léphettek életbe akkor sem, amikor már az ország valamennyi törvényhatóságában életbeléptek. Voltak Szegeden adók, amelyeket kormányhatósági tilalom ellenére esztendőkön keresztül a végrehajtás kényszerével hajtottak be a feleken, voltak illetékek, amiket polgármesteri szóbeli utasitásra szedtek törvényes felhatalmazás és szabályrendeleti Intézkedés nélkül. Ez a szabadosság természetesen nem állhatott meg egyetlen szobában s nem lokalizálódhatott egyetlen Íróasztalra. Ez a szabadosság nyilatkozott meg abban is, hogy törvényes parancs ellenére — erre már a főtárgyalás anyaga szolgáltat adatot, — öt éven keresztül is elmulasztották azt a hivatalvizsgálatot, amit félévenkint meg kell ejteni. Ez a szellem fejleszthette ki a kedvencek és kegyeltek körét s megtörtént, hogy amig a kegvencek egyike a legsúlyosabb s büntetőtörvénykönyvbe ütköző visszaélést más ügyosztályba való helyezéssel fizetett meg, addig másnak sokkal súlytalanabb vétség miatt érezni kellett a hatalom teljes súlyát. A bíróságnak az a feladata, hogy a vádlott bűnösségének kérdését eldöntse, a köznek azonban foglalkozni kell azzal a rendszerrel is, amelyik ezt a bünügvet kitenyésztette. Ha egyszer a törvény uralma lazul, ha egyszer az egyéni felelősség lép a Jogalkotás helyébe, ha egyszer a személyes meggyőződés nagyobb hatalom lesz, mint amilyen a jogszabályalkotó közgyűlésé, akkor a meglazult fegyelem, a megereszkedett törvénytisztelet mindig produkálni fog olyan kérdéseket amelyeket a —- büntetőbíróságoknak kell majd eldönteni. A szegedi polgárság azonban nem nagy nyugalommal nézi azt, hogy szeme előtt ily módon összezavarodnak az állami főhataímak s nem a közgyűlés, de a biróság gyakorolja a kritikát a városi közigazgatás rendszere felett. A szegedi polgárság azt szeretné látni, hogy a közpénz egészen más megbecsülésben részesül a városházán, mint amilyen ebből a bünügyből kiderül s mint ami a bűnügy során nyilvánosságra került régi polgármesteri nyilatkozatból kiütközik." „Ha hiánvzik a kasszából a pénz, hát majd a tisztviselő benyúl a zsebéhe és pótolja", — hangzott el a polgármesteri nyilatkozat akkor, amikor ezt a hünügyet elindító pénztári vizsgálat eredményét a polgármesterrel közölték. A város polgárságát nem az nyugtatja meg, ha a tisztviselő a hiányzó pénzt megtéríti, sokkal megnyugtatóbb számára az, ha pénz nem is hiányzik, vagy ha pénz nem is hiányozhatik. Mi nem tudunk, de nem tud a város polgársága sem napirendre térni afelett, hogy az eltűnt, vagy az elapadt pénzt a felelős tisztviselővel megfizettetik. Ha a pénz hiányzik, azért nemcsak a pénztkezelő tisztviselő, hanem az ellenőrzés s a rendszer is felelős. Ezzel nem enyhíteni akarjuk a vétkes tisztviselő felelősségét, ellenkezőleg, a felelősség körét akarjuk hőviteni ugy, hogy mindenki beletartozzon, akinek mulasztása, lazasága, vagy indokolatlan bizalma a visszaélés elkövetését megkönnyítette. Szerencsére a város közigazgatásában egében kivételesek azok az esetek, amelyek fantető bíróságok elé kerültek. De rövid Lőn belül ez már mégis anegyedik eset. • Isiiig ha szakítottunk a rendszerrel, likvidálnunk kell annak szellemét is. A törvény uralmának minden vonatkozásában vissza kell térni a városházára, a törvény majd rendet teremt ott is, ahol a törvény végrehajtói rendet teremteni nem tudtak. Angol és francia tanácskozások az olasz mozgósítás miatt Olaszország még nem kdldStt ultimátumot Abessziniának — Mussolini 0t követelése Róma. február 12. Az olasz fővárosban cáfolják azt a hirt. hogy az olasz kormány ultimátumot intézett volna Abessziniához- Mint mondják, Olaszország nem akar háborút, csupán az abesszinai betörés ellen erősiti meg gyarmati határait. Abesszínia római ügyvivője szintén ugy nyilatkozott. hogy kormánya nem nkar háborút, de ha az országot megtámadják, harcolni fognak. Római hivatalos körök a Reuter Iroda jelentése szerint hangoztatják, hogy a mozgósítás csak óvatossági és védelmi rendszabály, de kétségtelen, hogy ha Abesszínia támad, akkor Olaszország is megindítja a hábornt. Az esti lapok jelentése szerint Mussolini a következő követeléseket támasztotta Abessziniával szemben: t. Tiszteletadás az olasz lobogónak. 2. Nagyösszegü kártérítés fizetése. 3. Bocsánatkérés a határincidensekért, ame-i lyek során olasz katonákat megöltek. 4. Vegyes bizottság kiküldése az afrikai olasa területekre és az abesszíniai közös határ meg-állapítására. 5. Az abesszíniai kormány adjon biztosítékot, hogy a jövőben tiszteletben fogja tartani a határokat. Rómából jelentik: Suvich olasz külügyi államtitkárnál ma Sir Kric Drummond római angol nagykövet tett látogatást. A megbeszélésen nyilvánvalóan az abesszíniai helyzettel foglalkoztak. De Chambrun francia nagykövet este ugyancsak megbeszélést folvtatott Suvich külügyi államtitkárral. Ma a hét végéig nem tisztázódik a he'yzet, az ellenzék összehivatja a képviselőházat Gömbös és Bethlen uiabb kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt fBudapesti tudósítónk telefon jelentése.) Még kedden sem történt meg a politikai helyzet tisztázása. A változatlanul tartó csatározások nem csökkentik az izgalmat és a várakozást. Mint megírtuk. Bethlen István nem utazott el a fővárosból és azóta is állandóan megbeszéléseket folytat pártjának tagjaival, sót komoly oldalról azt az információt kaptuk, hogy Bethlen István és Gömbös Gyula ismételten megjelent a kormány- > zó előtt, bár ezalkalommal külön-külön tájékoztatták az államfőt a politikai helyzetről. Gömbös miniszterelnök rádióbeszédének sorsa ebben a pillanatban még bizonytalan, bár ugy tudják, hogy ezen a liéten minden körülmények között beiktatja a rádió műsorába. A politikai világ többsége a helyzet nyug-^