Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-11 / 9. szám

1935 január II. 0fCMXGT**ORSZXa Választási sorozattal kezdődik az ul közgyűlés (A Défmaggararszdg munkatársától.) Az aj törv. nvi utósági bizottság alakuló közgyűlését szombat délután négy órára hivta össze Bárányi Tibor főispán. A közgyűlésre szóló meghívókat csütörtökön szétküldték a városatyáknak, akik a meghívó szövegéből megismerhetik az első közgyűlés napirendjét A tárgysorozat tizennégy pontból áll, amii Igen iSoknak tetszik, ha meggondolja az ember, hogy ennek az első, alakuló közgyűlésnek a napirendjén nem szerepelhet más, csak az, ami kapcsolatot- a megalakulással, hiszen a kisgyűlés s«ra tarthat előkészítő élést, mert annak a mandátuma is lejárt december 31-én, az uj kisgyülést pedig az alakuló közgyűlésnek kell megalakítania. A tárgysorozat végigolvasása után kiderül, hogy mind a tiziennégy pont kapcsolatos a megalakulással, mert mind a tizennégy pont polgármesteri előterjesztés valamelyik bizottság, vagy választmány tagjainak megválasztására. Az alakuló közgyűlés a napirend szerint a következő sorrendben vá'asrija meg a bizottságok és a választmányok tagjait: 1. a közigazgatási bizottságba öt tagot választ, 2. a kijelölő bizottságba két rendes és két póttagot, 3. az igazolóválasztmányba nyolc tagot, 4. a kijelölőválasztmányba hármat, V a kisgyülésbe tizennyolc rendes és ugyanenyínyi póttagot, 6. a törvényhatóság szakbizottságainak megválasztása egy cim alatt szereped, a 6. napirendi pont eime alatt, 7. a népnevelési bizottságba kilenc tagot választ a közgyűlés, a az egészségügyi bizottságba ötöt, 9. az iskolaszékbe keltöt, 10. a kegyúri bizottságba húszat, 11. a közkórházi bizottságba tizet, 12. a számonkérőszékbe kettőt, 13. az üzemi bizottságba hatot és 14 a központi választmányba hármai. A törvény szerint a szakbizottságok megalakítása névszerinti titkos szavazással történik. Lehet, hogy a törvényhatóság szakbizottságait összevont szavazással alakítják meg, de igy is tizennégyszer kell szavaznia a törvényhatósági bizottságnak. Tekintettel arra, hogy az alakuló közgyűlés iránt minden valószínűség szerint teljes lesz az érdeklődés, a törvényhatósági bizottságnak csaknem valamennyi tagja résztvesz rajta, a szavazatok leadása és összeszámolása nagyon sokáig eltart, bizottságonkint legalább egy félóráig és igy nem lehetetlen, hogy a közgyűlésnek csak éjféltájban lesz vége. Az'ülést valószínűleg az uj közgyűlés üdvözlésével nyitja meg s főispán, az is valószínű, hogy dr. Pálfy József polgármester is felszólal a napirendre tűzött választások megejtése előtt. Az elftl|áró$d$ renüktvült ütésen fürguaila az Ipartestület Költségvetését Szigorú takarékosságra van szOkség a bevételek állandó csökkenése miatt — Az érdekképvtselefl választások és az OTI hátralékok (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület elöljárósága az uj esztendőben első értekezletét tartotta csütörtökön délután. A pénztári jelenlések után az elöljáróság az 1934. évi zárszámadást targyalta. A mult év folyamán tagsági dijakban az előirányzott 18.000 pengő helyett 16.6U pengő folyt be. Beiratási dijakban bevétel volt 4361 pengő, az ipartestület házbérbevétele 8608, a nagyterem bevétele 4867 pengő. A bevétel végösszege 42 500 pengő. Ugyanilyen ősszeg körül mozgott az ipartestület kiadása isAz 1934. évi pénztári jelentési tudomásul vette flz elöljáróság és az 1935. évi költségélőirányzat tárgyalását kezdte meg. Tételről-tételre tárgyalták a költségvetést és nagyobbrészt hozzájárult az értekezlet a számvizsgáló bizottság előterjesztéseihez. Az ipartestület idei költségvetésében 42.572 pengő 92 fillért irányzott elő bevételként, a kiaddgokat erre az évre 42.557 pengő 05 fillérben irányozták elő. Beiratási dijakban 4300 pengőt irányzott elő az ipartestület, tagsági dijakban 18.500, dologi bevételt 4600, házbért 8940, a nagvterean bevételét 4600, tekeasztal, billiárd-bevételt 800 pengőben irányozták eló. Kiadási tételek a költségvetésben a következők: személyzeti járandóság 15.000, elnöki rendelkezésre 800, nagyterem karbantartás, világítás, fűtés 2000, kamatfizetésre 4690, törlesztésre 4850, ingatlan karbantartás 900, vegyes kiadások 5300, segélyezésekre 900 pengőt Kiküldetési dijakra 300 pengőt irányzott elő az elöljáróság azzal, hogy a jövöben az egyeg szakosztályok kongresszusokra csak egy tagot küldhetnek ki az ipartestület költségén. A költségvetéshez többen szóltak hozzá. Stefándel Károly, mint kulturbizottsági tag kifogásolta, hogy az ipartestület egyetlen fillért sem irányoz elő a könyvtár kibővítésére. Schwarcz Manó számvizsgáló felvilágosítása szerint nincs fedezet a könyvtár utánpótlására, a tagsági dijak felemelése nélkül erre nem is gondolhat a testület Barg Dezső és Szögi Zoltán azt kifogásolták, hogy a költségvetésben a szakosztályok kiadásaihoz való hozzájárulás cimén mindössze 200 pengő van elő.irányozva. Lakó Antal nem fogadta el a költségvetést több szempontból és arra tett javaslatot, hogy ne szakoszlályonkint hanem szakmánkint járuljon hozzá az ipartestület egyes tagoknak a kongrészszurokra való kiküldetéséhez. A legtöbb szakosztályban ugyanis több szakmát csoportosítottak. Arra tett még javaslatot, hogy a költségvetést rendkívüli ülésen tárgyalják. Berg János ugyancsak keveselte a kiküldetési dijat és a szakosztályi hozzájárulás ősszegét. Takács Ferenc, mint a számvizsgáló bizottság tagja, reflektált a felszólalásokra. Kifejtette, hogy az ipartestület nem akarja a szakosztályok működését korlátozni, de nincs fedezet arra, hogy nagyobb öszszeggel támogasga a szakosztályokat. Az előirányzott 2Q0 pengő elegendő arra, hogy az egyes szakosztályok negyedévenkint egyizben, a testület költségén összehívják a tagokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakosztályok akár hetenkint is ne tartsanak értekezletet, de a meghívásokat saját költségükön kell eszközölniük. Dr. Gyuris István titkár kijelentette, hogy a múltban az ipartestület költségvetésének gerince a dologi bevetelek voltak, ma pedig a tagsági dijak bevétele képezi a legnagyobb fedezetet .4 dologi bevétel folytonosan csökken, a tagsági dijak bevétele nem emelkedik. Ilyen körülmények között a legmesszebbmenő takarékosság indokolt. Az elnöklö Takács Béla az indokolatlan szakosztályi ülések ellen szólt és ugyancsak a takarékosság szempontjaira hivta fel az előljárósági tagok figyelmét. Az elóljáróság Lakd Antal javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a költségvetést rendkívüli ülésen részletesen tárgyalja. A rendkívüli értekezletet a napokban megtartják. Az elnöki előterjesztések során dr. Gyuris titkár bejelentette, hogy Balogh Péter javaslatára az ipartestület irodája a jövőben jogosulatlan iparűzésért nem jelenti fel azokat az iparosokat, akik tagjai a testületnek. Ha jogosulatlan iparűzés előfordul, abban az esetben a feljelentő iparosnak kell az eljárást megindittatni. Ehhez a testület irodája a jövóben nem nyújthat segítséget. Takács elnök említést tett arról, hogy az iparosasszonyok karácsony folyamán 40 szegény iparoscsaládot segélyeztek. Indítványára az elöljáróság köszönetet szavazott az iparosasszonyoknák. Az ipari vásár ügyét tárgyalta ezután az elóljáróság. Többen a vásárbizottság megalakításával kapcsolatban különböző kifogásokat tettek, de később Hodács Andor és Csehó Károly olyértelmü nyilatkozatot tett az ipartestület elnöksége előtt, hogy senkit sem akartak személyében, sem becsületében megsérteni és a kifogásokat csupán a vásárbizottság megalakításának alaki formájára és az általánosan felmerült panaszokra vonatkoztatták. Kertész József, Bary Dezső, H. Kovács Ferenc, Hodács Antal, Wirth István és Lakó Antal felszólalása után a vásárbizottság elszámolása került napirendre. A vásárbizottság elnöke, Vörös József bejelentette, hogy háromtagú bizottság már felülvizsgálta az elszámolást és azt teljesen megfelelőnek találta. Az elöljáróság ezután titkos szavazás utján Ablaka Györgyöt, vitéz Dóczy Imrét, Kertész Józsefet, Szőllössg Sándort és Wirth Istvánt választotta meg a vásárbizottság tagjainak. Vörös József felszólalásában az érdekképviseleti váló-:-.'ásókkal foglalkozott és kifogásolta, hogy az ipartestület elnöksége hivatalosan befolyt a választásokba. Ábrahám Ferenc azt mondotta, hogy az elnökség nem állított össze hivatalos listát és hivata1 n nem vett részt az érdekképviseleti választásokban. Vörös azt indítványozta, hogy az elöljáróság fejezze ki rogszaldsái az elnökség eljárása felelt, az elöljáróság többsége — nem fogadta el az indítványt. Vörös József két indítványt nyújtott be társadalombiztosítói hátralékok törléséről és az OTI késedelmi bírságok ügyében. Az első indítványában azt javasolta, hogy az ipartestület feliratilag kérje a kormánytól, hogy az adómérséklést és törlést az OTI-hátralékokra is terjessze ki. Májik indítványában tiltakozást javasott a belügyminiszter azon rendelkezése ellen, amelylvel megbírságolja azokat, akik a társada'cmbiztositói járulékokkal hátralékban vannak. Az elöljáróság mindkét javaslatot magáévá tette. Az értekezlet 8 éra után erf vr;;c*. Kisantant konferencia Laibachban Belgrádi jelentés szerint megtörtént az intézkedés, hogy a kisantant konferenciát ne Genfben, a Népszövetség tanácsának ülésezésével egyidöben, hanem Laibachban tartsák meg. A tanácskozást csak néhány órára tervezik. Bénes cseh és Titulescu román külügyminiszter legkésőbb pénteken Laibachba érkezik. Székkel ütötte agyon az anyósát Miskolc, január 10. Árka községben Halálosvégü dráma játszódott le. Artó János földműves, aki régóta rossz viszonyban volt anyósán val özv. Lengyel Sándornéval, veszekedés közben felkapott egy sziket és azzal hatalmas csapást mért anyósa fejére. Az ütés összezúzta a szerencsétlen asszony koponyáját, eszméletlenül esett össze és nemsokkal később meghalt. Ártót a csendőrség letartóztatta és beszállította a miskolci ügyészség fogházába^^^^^^ Pénteken utoljára Belvárosi Mo^l PANOPTIKUM szines grand guignol 8, 7, ». Sztthengi Mozi Meseautó Ma utoljára a 5,7, » Lffl