Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-11 / 9. szám

YflKORSZAG SSROED, SüMkessUMég - Somopvl nere ZZ..l,em, Telelőn: 23.33.. KladAhlvatal k»lc»«nHHnyvtéf Jegyiroda t Aradi iirca 8. Telefon t 13-«». ^ Nyomda : L«w I Ip6l ucea l'». Telefon : 13^0«. TAvIrnft levélcím - Délmegyaronzag Sieaed Péntek, 1935 január II. Ara U (Ulér XI. évfolyam, 9. sz. ClOritETÉS: Havonta helyben 3.20 Wdélcen «• Bodapeden i.«0,kUIi»ld«n 8.40 pántod. # Egye« tzAffl Ara nap ÍZ, va*ar- és Unnepnan ZO (111. Iftr•letések feltétele tar!»« izrrlnt. »>eo»p. leni(c héllö klvélelével nanonta retgel A szegedi muzeum sorsa Közvetlenül Móra Ferenc halála után egy vasárnapi cikkemben már foglalkoztam a szeged muzeum sorsával. Ebben a cikkemben elmondottam, hogy Móra Ferenc volt az utolsó ¿.tizedek legszerencsésebb kezű magyar ásatója. Nem volt récí sz, aki tiz-tizenöt esztendő alatt a lelőhelyeknek, településeknek, temetőknek olyan sorát tárta volna fel, mint 6. Szinte csodálatos volt a megérzése, liogy merre kell keresni: mindenütt gazdag jazig-szarmata, gepida és ősmagyar leletekre bukkant. Leletei közül egyesek, mint a nagyszéksósi aranykincs. amely szerencsésen azon az uton van, hogy elveszítsük, a kunágotai sírok és a fehértói temető a nemzetközi tudományos világ érdeklődését is felkeltették. Pusztán a, szegedi muzeum anyaga alapján rekonstruálni lehetne a Duna—Tisza medencéjének egész knlturhístóriáját, az ujabb kökorszaktól kezdve a népvándorlás korának befejeztéig. Olyan kincsek vannak a szegedi muzeum régészeti osztályában felhalmozva, melyről a szegedi közönség legnagyobb részének, sőt — bocsánat ezért a feltételezésért, — •alán még 8 hivatalos városnak is sejtelme sincs. Elmondottam azonban akkori cikkemben azt is, hogy .igen nagy bajok vannak a muzeum körül. A kultúrpalota iskolapéldája annak a millenáris építkezésnek, amely csak a szemnek épült, de rendeltetésének egyáltalán nem megfelelő. Irtózatos helypazarlás, csupa ablak, falfelületek nélkül, szóval muzeális célokra a legkevésbé alkalmas. De hát abban az időben, mikor épült, senki se hitte a torony alatt, hogy a muzeum komoly valami is lehet. A muzeum afféle kulturális névjegy, ami csak arra való, hogy olyan is legyen. Nem osoda, hí ez a különben is szűk és célszerűtlen épület hamarosan megtelt. A magas földszintjét elfoglalta a képtár és a nagy olvasóterem, az emeletét a könyvtár és a természetrajzi tár, a szuterrénjét a néprajzi gyűjtemény, amely mellett néhány kis szobácskát lehetett szorítani a régészetnek és a kultnrhistóriának. Az ujabb ásatások anyagának már csak elenyészően csekély töredékét lehetett kiállítani. A legnagyobb rész megszámozva, dátumozva, de ládákban eltemetve várja az ujabb feltámadási Akkoriban, mikor ezt a cikkemet megírtam, kezdtek Szegeden nagyobb mértékben diskurálni az idegenforgalomról. Kisütötték, hogy Szeged fürdőváros, mert van egy gőzfürdője és mert véletlenüí előtte folyik el a Tisza. Elfeledkeztek azonban arról, hogy a fürdő\árosi jelleghez nem elég a cim, ahhoz megfelelő intézmények is kellenek. Pusztán a fürdőváros címmel nem lehet idegenforgalmat csinálni. A komoly, számottevő idegenforgalomhoz attrakciók kellenek, amelyeket érdemes megnézni s amelyekel más nyújtani nem tud. Ilyen attrakció Szegeden kettő lehetséges. Az egyik a szabadtéri játékok nagy arányokban való megszervezése, a má.iik a muzeum régészeti anyagának megfelelő keretben való bemutatás«. Az utóbbira vonatkozó javaslatom kettős volt. Helyet teremteni a ládákban elzárt anyag bemutatásához: ez volna az első tennivaló. A másik javaslatomban rámutattam, hogy Hóman Bálint »zwcélyében olvan kultuszminisztere van az or- ! Teljes a bizonytalanság a belpolitikában Az egységes párf tiltakozásra készül Eckhardt támadásai ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A részleges kormányválság kérdése a jelek szerint nem nyert teljes elintézést és beavatott politikai körökben hangoztatják, hogy Imrédy és K á 11 a y távozásaval nem ért véget a rekonstrukciós folyamat, a közeli jövőben a kabinet több tagja távozik helyéről és uj nevek kerülnek felszínre. Politikai körökben meglepetést keltett az a hír. — amelyet egyébként csaknem félhivatalos jelleggel terjesztettek —, hogy a jelenlegi rekonstrukció a Gömbös-kormány teljes jobboldali orientációját jelenti. Politikai körökben értetlenül állanak e hir előtt, mert hiszen Magyarországon több mint másfél évtized óta jobboldali kormányzás van, tehát, ha most a jobboldali orientációi hangoztatják, az csak annyit jelenthet, hogy szélső jobboldali kormányzás következik, amely teljesen uj irányt szabna a politikai életnek. Személyi kombinációk is keletkeznek, de ezek egvelőre tulfantasztikusan hangzanak és a nevek bedobása ma a kormány részéről cáfolatban részesülne, jóllehet a kombinációk jól informált helvről erednek. Az Egységes Pártban is komoly mozgolódás észlelhető. Hibáztat iák Bethlent, aki passzivitásával lehetővé te'tc a mai kaotikus állapotot. Munkatársunk elölt hangoztatták, hogy ma már ezen az alapon a kérdést megoldani nem lehet, a helyzetet ugy ítélik meg. hogy Bethlen Gömbössel szemben elvesztette a iátszmát. Az egységes párt tagíai értekezleten akarnak tiltakozni Eckhardt támadásai ellen. Payr Hugó és társai értesülésünk szerint levélben kérték Sztranvavszkv Sándortól a pártértekezlet összehívását, de egvelőre kétséges, hogv ez megtörténik-e. Ha nem hívnák össze az értekezletet. egve«ek el vannak szánva arra is, hogv nvilt levél forrná iában utasítsák vissza Eckhardt támadását- Akc'óiukkal azonban egvelőre megváríák a genfi eseménveket. Ha ott végleges fordulat történik, akkor ősszehivíák mindkét Ház külüevi bizottságát és ezzel egvideinleg lennek nviltan uorondri. Ha a genfi ügy halasztást szenved, akkor is megteszik a szükséges lépéseket még azesetben is, ha ki kell lépniök a pártból. A kormány éppen ezekre az ügyekre való tekintettel, komolyan foglalkozik a választás kérdésével és nem lehetetlen, hogy az egységes képviselők palotaforradalma a terminust erősen előrehozza, esetleg kora ősszel már választhatimk is. Az ellenzék lábhoz tett fegyverrel szemléli az eseményeket, az a terv, hogy a 22-én kezdődő ülésszakban erős attakokkal igyekszik kiforszirozni a kormánytól a tiszta helyzetet. Unial István: jászberényi káüvísel^eSölt A Budapesti Értesítő jelenti: Dr. Friedwalszky Ferenc jászberényi polgármester és dr. Kelle István jászberényi prelátus-plébrnos csütörtökön délelőtt felkereste hivatalában dr. Antal István miniszteri tanácsost, a miniszterelnökségi sa jtóosztálv vezetőjét és felkérték, hogy a jászberényi kerület képviselőjelöltségét fogadja el. Egy budapesti jelentés arról számol bc. hogv Antal István sajtófőnöknek az igazságügyminisztérium politikai államtitkárává való kinevezése a jászberényi választás után történik meg. Ebben a minőségében Anlal István megmarad a miniszterelnökségi sajtóosz'álv élén. 81 külügyi bizottság ülése Budapest, január 10. A kormány elhatározta, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter Genfbőt való visszatérése után felkéri az országgyűlés két háza külügyi bizottságáinak elnökét, hogv a külügyi bizottságot azonnal hivják össze, hogy a külügyminiszternek módjában legyen tá jékoztatni a bizottságot az utolsó ülés óta történt külpolitikai eseményekről és az általános európai helyzetről. szagnak, aki a nemzeti muzeum igazgatói állásából került a minisztérium élére, ex asse ismeri a muzeumok ügyeit s akinél számítani lehet arra, hogy Móra Ferenc emlékének hozott kollégiális áldozat címén is segítségére megy a városnak a muzeum kérdésében. Az ő közbenjárását kellene igénybe venni, hogy a szegedi muzeum akár törvényileg, akár rendeletileg országos népvándorláskori muzenmmá nyilváníttassák. Ifogv milyen jelentősége volna ennek az intézkedésnek, arra elég annyit mondani, hogy ez esetben nem lehetne vitássá tenni, hogy az olyan kincsek, mint a nagyszéksósi aranylelet, Szegeden maradjanak. Mert legyünk vele tisztában, Szeged csak Móra, Ferenc nevének és ásatói reputációjának köszönhette, hogy a nagyszéksósi arany egy darabig itt maradt. Mihelyt Móra Ferenc meghalt, nyomban jelentkezett a nemzeti muzeum, hogy erre ím értékes leletre rátegye a kezét. Nem vehetem rossz néven a várostól, hogy ez a Vettős javaslatom nem talált visszhangra. Somogyi Szilveszter polgármester halála, az interregnum, majd pedic a közsvülés újjáalakítása és az ezzel kapcsolatos izgalmak elterelték a figyelmet az olyan elvontnak tetsző kérdésekről, mint a muzeum problémájának megoldása. Most azonban mégis újból foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, ha a muzeumot nemcsak kulturális tehertételnek tekintjük és ha komolyan vesszük az idegenforgalmat, nem pedig üres jelszónak, amelyről elegendő, ha hébe-hóba szép szavakat mondanak. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, mikor Bárányi Tibor főispánnal felkértük a plakátkiállitás diszelnökségének elvállalására, minthogy akadályozva volt a megjelenésben, Tormay Géza államtitkárt bizta meg, hogy őt képviselje » kiállítás megnyitásán. Hogy a miniszter éppen Tormay államtitkárt kérte fel erre a feladatra, annak magyarázata, hogy a plakát az idegenforgalomnak egyik tényezője, a kereskedelemügyi minisztériumban pedig Tormay államtitkár az idegenforgalmi ügyek legfőbb intézője és irányítója. Tormay Gézát a kiállítás megnyitása után meginvitáltam a muzeum régészeti ós néprajzi osztályának megtekintésére. A polgármester társaságában jártuk végig a muzeum helyiségeit. Sebestyén Károly bemutatott neki mindent, amit lehetett, de beszámolt egyúttal arról is, hogy amit lát, az csak jelentéktelen töredék, a nagyobbik rész el van