Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-11 / 9. szám

YflKORSZAG SSROED, SüMkessUMég - Somopvl nere ZZ..l,em, Telelőn: 23.33.. KladAhlvatal k»lc»«nHHnyvtéf Jegyiroda t Aradi iirca 8. Telefon t 13-«». ^ Nyomda : L«w I Ip6l ucea l'». Telefon : 13^0«. TAvIrnft levélcím - Délmegyaronzag Sieaed Péntek, 1935 január II. Ara U (Ulér XI. évfolyam, 9. sz. ClOritETÉS: Havonta helyben 3.20 Wdélcen «• Bodapeden i.«0,kUIi»ld«n 8.40 pántod. # Egye« tzAffl Ara nap ÍZ, va*ar- és Unnepnan ZO (111. Iftr­•letések feltétele tar!»« izrrlnt. »>eo»p. leni(c héllö klvélelével nanonta retgel A szegedi muzeum sorsa Közvetlenül Móra Ferenc halála után egy vasár­napi cikkemben már foglalkoztam a szeged mu­zeum sorsával. Ebben a cikkemben elmondottam, hogy Móra Ferenc volt az utolsó ¿.tizedek legsze­rencsésebb kezű magyar ásatója. Nem volt récí sz, aki tiz-tizenöt esztendő alatt a lelőhelyeknek, tele­püléseknek, temetőknek olyan sorát tárta volna fel, mint 6. Szinte csodálatos volt a megérzése, liogy merre kell keresni: mindenütt gazdag jazig-szarma­ta, gepida és ősmagyar leletekre bukkant. Le­letei közül egyesek, mint a nagyszéksósi arany­kincs. amely szerencsésen azon az uton van, hogy elveszítsük, a kunágotai sírok és a fehértói temető a nemzetközi tudományos világ érdeklődését is felkeltették. Pusztán a, szegedi muzeum anyaga alap­ján rekonstruálni lehetne a Duna—Tisza medencéjének egész knlturhístóriáját, az ujabb kökorszaktól kezdve a népván­dorlás korának befejeztéig. Olyan kin­csek vannak a szegedi muzeum régésze­ti osztályában felhalmozva, melyről a szegedi közönség legnagyobb részének, sőt — bocsánat ezért a feltételezésért, — •alán még 8 hivatalos városnak is sej­telme sincs. Elmondottam azonban akkori cikkemben azt is, hogy .igen nagy bajok vannak a muzeum körül. A kultúrpalota iskolapéldája annak a millenáris épít­kezésnek, amely csak a szemnek épült, de rendel­tetésének egyáltalán nem megfelelő. Irtózatos helypazarlás, csupa ablak, falfelületek nélkül, szó­val muzeális célokra a legkevésbé alkalmas. De hát abban az időben, mikor épült, senki se hitte a torony alatt, hogy a muzeum komoly valami is lehet. A muzeum afféle kulturális névjegy, ami csak arra való, hogy olyan is legyen. Nem osoda, hí ez a különben is szűk és célszerűtlen épület ha­marosan megtelt. A magas földszintjét elfoglalta a képtár és a nagy olvasóterem, az emeletét a könyvtár és a természetrajzi tár, a szuterrénjét a néprajzi gyűjtemény, amely mellett néhány kis szobácskát lehetett szorítani a régészetnek és a kultnrhistóriának. Az ujabb ásatások anyagának már csak elenyészően csekély töredékét lehetett kiállítani. A legnagyobb rész megszámozva, dátu­mozva, de ládákban eltemetve várja az ujabb fel­támadási Akkoriban, mikor ezt a cikkemet megírtam, kezdtek Szegeden nagyobb mértékben diskurálni az idegenforgalomról. Kisütötték, hogy Szeged für­dőváros, mert van egy gőzfürdője és mert véletle­nüí előtte folyik el a Tisza. Elfeledkeztek azonban arról, hogy a fürdő\árosi jelleghez nem elég a cim, ahhoz megfelelő intézmények is kellenek. Pusztán a fürdőváros címmel nem lehet idegen­forgalmat csinálni. A komoly, számottevő idegen­forgalomhoz attrakciók kellenek, amelyeket érde­mes megnézni s amelyekel más nyújtani nem tud. Ilyen attrakció Szegeden kettő lehetséges. Az egyik a szabadtéri játékok nagy arányokban való megszervezése, a má.iik a muzeum régészeti anyagának megfelelő keretben való bemutatás«. Az utóbbira vonatkozó javaslatom kettős volt. Helyet teremteni a ládákban elzárt anyag bemu­tatásához: ez volna az első tennivaló. A másik ja­vaslatomban rámutattam, hogy Hóman Bálint »zwcélyében olvan kultuszminisztere van az or- ! Teljes a bizonytalanság a belpolitikában Az egységes párf tiltakozásra készül Eckhardt támadásai ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A részleges kormányválság kérdése a jelek sze­rint nem nyert teljes elintézést és beavatott po­litikai körökben hangoztatják, hogy Imrédy és K á 11 a y távozásaval nem ért véget a re­konstrukciós folyamat, a közeli jövőben a ka­binet több tagja távozik helyéről és uj nevek kerülnek felszínre. Politikai körökben megle­petést keltett az a hír. — amelyet egyébként csaknem félhivatalos jelleggel terjesztettek —, hogy a jelenlegi rekonstrukció a Gömbös-kor­mány teljes jobboldali orientációját jelenti. Politikai körökben értetlenül állanak e hir előtt, mert hiszen Magyarországon több mint másfél évtized óta jobboldali kormányzás van, tehát, ha most a jobboldali orientációi hangoz­tatják, az csak annyit jelenthet, hogy szélső jobboldali kormányzás következik, amely tel­jesen uj irányt szabna a politikai életnek. Sze­mélyi kombinációk is keletkeznek, de ezek egvelőre tulfantasztikusan hangzanak és a ne­vek bedobása ma a kormány részéről cáfolat­ban részesülne, jóllehet a kombinációk jól in­formált helvről erednek. Az Egységes Pártban is komoly mozgolódás észlelhető. Hibáztat iák Bethlent, aki passzivi­tásával lehetővé te'tc a mai kaotikus állapotot. Munkatársunk elölt hangoztatták, hogy ma már ezen az alapon a kérdést megoldani nem lehet, a helyzetet ugy ítélik meg. hogy Bethlen Gömbössel szemben elvesztette a iátszmát. Az egységes párt tagíai értekezleten akarnak tilta­kozni Eckhardt támadásai ellen. Payr Hugó és társai értesülésünk szerint levélben kérték Sztranvavszkv Sándortól a párt­értekezlet összehívását, de egvelőre kétséges, hogv ez megtörténik-e. Ha nem hívnák össze az értekezletet. egve«ek el vannak szánva ar­ra is, hogv nvilt levél forrná iában utasítsák vissza Eckhardt támadását- Akc'óiukkal azon­ban egvelőre megváríák a genfi eseménveket. Ha ott végleges fordulat történik, akkor őssze­hivíák mindkét Ház külüevi bizottságát és ez­zel egvideinleg lennek nviltan uorondri. Ha a genfi ügy halasztást szenved, akkor is megte­szik a szükséges lépéseket még azesetben is, ha ki kell lépniök a pártból. A kormány éppen ezekre az ügyekre való tekintettel, komolyan foglalkozik a választás kérdésével és nem lehe­tetlen, hogy az egységes képviselők palotaforra­dalma a terminust erősen előrehozza, esetleg kora ősszel már választhatimk is. Az ellenzék lábhoz tett fegyverrel szemléli az eseményeket, az a terv, hogy a 22-én kezdődő ülésszakban erős attakokkal igyekszik kifor­szirozni a kormánytól a tiszta helyzetet. Unial István: jászberényi káüvísel^eSölt A Budapesti Értesítő jelenti: Dr. Fried­walszky Ferenc jászberényi polgármester és dr. Kelle István jászberényi prelátus-plé­brnos csütörtökön délelőtt felkereste hivatalá­ban dr. Antal István miniszteri tanácsost, a miniszterelnökségi sa jtóosztálv vezetőjét és fel­kérték, hogy a jászberényi kerület képviselő­jelöltségét fogadja el. Egy budapesti jelentés arról számol bc. hogv Antal István sajtófőnöknek az igazságügy­minisztérium politikai államtitkárává való ki­nevezése a jászberényi választás után történik meg. Ebben a minőségében Anlal István meg­marad a miniszterelnökségi sajtóosz'álv élén. 81 külügyi bizottság ülése Budapest, január 10. A kormány elhatározta, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter Genfbőt való visszatérése után felkéri az országgyűlés két háza külügyi bizottságáinak elnökét, hogv a külügyi bizottságot azonnal hivják össze, hogy a külügyminiszternek módjában legyen tá jékoztatni a bizottságot az utolsó ülés óta tör­tént külpolitikai eseményekről és az általános európai helyzetről. szagnak, aki a nemzeti muzeum igazgatói állásá­ból került a minisztérium élére, ex asse ismeri a muzeumok ügyeit s akinél számítani lehet arra, hogy Móra Ferenc emlékének hozott kollégiális áldozat címén is segítségére megy a városnak a muzeum kérdésében. Az ő közbenjárását kellene igénybe venni, hogy a szegedi muzeum akár törvényileg, akár rendeletileg or­szágos népvándorláskori muzenmmá nyilváníttassák. Ifogv milyen jelentősége volna ennek az intézke­désnek, arra elég annyit mondani, hogy ez esetben nem lehetne vitássá tenni, hogy az olyan kincsek, mint a nagyszéksósi aranylelet, Szegeden marad­janak. Mert legyünk vele tisztában, Szeged csak Móra, Ferenc nevének és ásatói reputációjának kö­szönhette, hogy a nagyszéksósi arany egy darabig itt maradt. Mihelyt Móra Ferenc meghalt, nyom­ban jelentkezett a nemzeti muzeum, hogy erre ím értékes leletre rátegye a kezét. Nem vehetem rossz néven a várostól, hogy ez a Vettős javaslatom nem talált visszhangra. Somogyi Szilveszter polgármester halála, az interregnum, majd pedic a közsvülés újjáalakítása és az ezzel kapcsolatos izgalmak elterelték a figyelmet az olyan elvontnak tetsző kérdésekről, mint a mu­zeum problémájának megoldása. Most azonban mégis újból foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, ha a muzeumot nemcsak kulturális tehertételnek te­kintjük és ha komolyan vesszük az idegenforgal­mat, nem pedig üres jelszónak, amelyről elegendő, ha hébe-hóba szép szavakat mondanak. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, mikor Bárányi Tibor főispánnal felkértük a pla­kátkiállitás diszelnökségének elvállalására, mint­hogy akadályozva volt a megjelenésben, Tormay Géza államtitkárt bizta meg, hogy őt képviselje » kiállítás megnyitásán. Hogy a miniszter éppen Tormay államtitkárt kérte fel erre a feladatra, an­nak magyarázata, hogy a plakát az idegenforga­lomnak egyik tényezője, a kereskedelemügyi mi­nisztériumban pedig Tormay államtitkár az ide­genforgalmi ügyek legfőbb intézője és irányítója. Tormay Gézát a kiállítás megnyitása után meg­invitáltam a muzeum régészeti ós néprajzi osztá­lyának megtekintésére. A polgármester társaságá­ban jártuk végig a muzeum helyiségeit. Sebestyén Károly bemutatott neki mindent, amit lehetett, de beszámolt egyúttal arról is, hogy amit lát, az csak jelentéktelen töredék, a nagyobbik rész el van

Next

/
Oldalképek
Tartalom