Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-10 / 8. szám

1035 fanuár 10. jmmm^mmmm^mm Qt \ MAGYAPOUSZAG 5 •ma Háci-helörésrü készültek az osztrák légionáriusok a Saar-vidéki szavazás napján Bécs, Január 0. Katonasággal megrakott ötven tehergépkocsi robogott át Al$óausztriából és az Ausztriához csatolt nyugatmagyarországi részekből Linz városán. A katonaságot a bajor határ iránijába szállították tovább. Hatóságoktól szerzett értesülés szerint az osztrák határ biztosítása céljából vezényelték ki a csapatokat, mert az osztrák szövetségi hatóságoknak tudomására jutott, hogy osztrák legionáriusok a saarvidéki népszavazás napján betörésre készülnek Ausztria területére. Felsőausztria egyik városában, amelynek nevét, a nyomozás érdekében egyelőre még titokban tartják, a rendőrség igen jól feUzerelt titkos nemzeti szocialista nyomdára bukkant A házkutatás 6orán sok okmányt, körtük a juniusi puccsra vonatkozó okiratot foglaltak le. A rendőrség több embert letartóztatott Éjszakai béosi jelentés szerint ai osztrák—ba- (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt évben „Magyarország keletkezése" cimmel történelmi munka jelent meg Vásárhelyen. A tanulmány szerzője Csollán Pál vásárhelyi református tanító és népművelési titkár, aki ellen a könyv egyes kitételei miatt az ügyészség vádiratot adott ki a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség cimén. Az ügyészi vádirat a könyvnek különösen ezeket a kitételeit inkriminálta: — »Ahonnan elindultak (már tudniillik Árpád vezér ék) se nem szoroztak se nem osztottak, senkik, semmik voltak. Árpád és deli társai nem magyarok voltak, nem magyar neylven beszéltek. Az az állítás. mintha Arpádék az egész Kárpátoktól koszorúzott hazát elfoglalták volna, csupán középkori dajkamese, üres fecsegés. Árpád és társai sohanem voltak komoly kenyérkereső, alkotó munkásnép, itt is a könnyebb végét fogták a dolognak A békés természetű őslakosságra ráterpeszkedtek, urnák? Igen tanulságos azonban, hogy az ősi földünk vizünk, levegőnk, a mi ősi lakosságunk szelleme megfogta és béklyóba verte a világkalandorokat. Hasznosat, nagyot maradandót alkotni itt a hun-avar, Arpád-jövevények egyike sem tudott Két-három emberöltő multával kiélték magukat sajnálatosan, végleg, sőt ugy rémlik, Árpád fegyveresei sem voltak képesek sem testileg, sem szellemileg a magyar főidbe belegyökerezni. Elsorvadtak, kipusztultak időnap előtt és ma már egyetlen élő család sincs, amelyről igazolható volna, hogy fajtiszta Árpádivadék. Hazánknak a Kárpátoktól koszorúzott egész tertlete felett nem is uralkodtak sohasem... 1. Istvánnak idegen nő volt a felesége és ő maga már ' csak neveltetésénél fogva sem értette meg az Árpádok egykori nyelvét Az meg kétségtelen, hogy nem is beszélte, de nem is becsülte a magyar föld, a dunántúli őslakosságnak nyelvét... Képes volt a jó magyar Koppányt és társait lemészároltatni. Megdöbbentő tény, hogy a magyar nyelv és a magyar lelkiség méltó ápolás céljából soha, egyetlen magyar király sem tett semmit. Sajnos, az uralkodó királyok sohasem törekedtek a magyar nyelvnek megfelelő poziciót biztosítani és ebben a kérdésken nem kivétel Nagy Lajos, Mátyás király sem..." A szegedi törvényszék vonta felelősségre az 56 íves tanitót. A főtárgyaláson Csollán Pál egész sereg forrásmunkával jelent meg és ezekből terjesztette elő védekezését. Kijelentette hogy nem érzi maaát Jhünösnek Művében klektetett aondojor határon történt csapatkivezényléssel kapcsolatban illetékes katonai részről jelentik, hogy nem csapatösszevonásról van szó, hanem az ott szolgálatot teljesítő fáradt katonák leváltásáról annál is inkább, mert ezek különféle határincidens, nek voltak kitéve. Beavatott helyen kijelentik, hogy nem a bajor légiók erőszakos akciójára gondolnak, hanem inkább osztrák nemzeti szocialista akcióra, amelyet esetleg németországi utasításra — külföldi németek szövetségéről beszélnek — szervezhetnének és feladatuk nem abból állna, bogv felkelést idézzenek elő, hanem egye« terrorakciókat hajtsanak végre (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből Jelentik: A rendőrség a XIV. kerületben egy vendéglőben razziát tartott és a vendéglőt bezáratta, mert titkos náeift*«>ejoveteleket tartottak. A vendéglőst letartóztatták. latokat komoly forrásmunkák alapján fejtegette. Előszedte ezeket a munkákat: Hómann Bálint Lukiuich Imre, Eckhardt Sándor, Marczali Henrik, Vámbéry Ármin, Acsády Ignác könyveit és különböző, szerinte idevágó passzusokat olvasott fel, de amelyekről az elnök megállapította, hogy nem fedik a vádlott könyvének tartalmát. A tanító kijelentette, hogy ezeknek a könyveknek ósszszelleméből merítette munkáját és a magyarság érdekét akarta szolgálni. Elmondotta, hogy a magyarság 5—6000 év óta lakik a mostani Magyarország területén, Árpád és társai jövevények voltak, nem magyarok, nem magyarul beszéltek és csak később sajátitották el a nyelvet Anonymus, Kézai Simon krónikája, amelyekből Szent István és a vezérek korabeli történelmet a mai történetírók merítették, csupa mende-monda — mondotta —, a magyarok igazi eredetét csak most fogják a történetírók felkutatni, éppen ezért a történetkutatást egészen uj alapokra kell fektetni. Az ujabb történettudomány szerint 1301-ig nem volt magyar állampolgár, csak törzsek éltek, a magyarok nem finn-ugor, hanem tőrök eredetűek. Kijelentelte végül, hogy müvét elküldőtte több egyetemi tanárnak, magának a kultuszminiszternek is, de nincs feljogosítva annak a közlésére, hogy kiktől kapott érte dicséretet A bíróság Csollán Pált egyhónpai fogházra ítélte, de az Ítélet végrehajtásit felfüggesztette. Fellebbezés folytán szerdán került az ügy a szegedi ítélőtábla Hubuy-tnnácsa elé, amely az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a tanító müvével túllépte a kritika határait és tudományos felkészültség nélkül a Magyarország által elfogadott történelmi tényeket egyoldalú kiszinezéssel, sértő módon állította be, ami által kimerítette a nemzetgyalázás kritériumát. A tanitó az Ítélet ellen semmiségi panaszt Jelentett be a Kúriához. Spanyol f—Hocskai 7:4 (3:Q) Madrid, január 9. A Bocskai vándorcsapata szerdán a spanyol válogatott csapatai mérkőzött. A spanyol együttes 7:4 (3:0) arányban győzött. AZ A D O Adófelszólam'ás januárban Azok az adózók, akiknek a terhére az 1934. évre jogerősen megállapított kereseti és jövedelmi adóalap 10.000 P-t, a vagyonadóalap pedig 200.000 P-t nem haladta meg, úgynevezett rögzített adót fizetnek s ez okból adóbevallást sem kötelesek adni Az adórögzités célja az, hogy egyrészt a kisadózók ne legyenek kitéve minden évben az adóbevallással es kivetéssel járó számszerű munkálatok elkészítésének, másrészt a kincstári tisztviselőknek is több idejük maradjon a nagyobb adófizetők jövedelmeinek megállapítására. A törvény ugyania feltételezi, hogy a kisebb jövedelmek kevesebb ingadozásnak vannak kitéve s így állandóbbak, mint a több tényezőtől függő nagyobb jövedelmek. Sajnos a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása a kisebb jövedelmek állandósulását épp oly problematikussá tette s ezért az adófelmondások kérdése mind nagyobb jelentőséget követel magának, mert hiszen minden évb en igen nagy számban mondják fel rögzített adóikat a kis jövedelemmel rendelkező adófizetők. A felmondást szabályszerű adóbevallás csatolása mellett az illetékes kir. adóhivatalhoz benyújtandó bélyegtelen Írásbeli kérvényben kell kérni és pedig legkésőbb január hónap végéig. Az adóhivatal a kérelmet nem utasíthatja vissza csak abban az esetben, ha az adózó nem csatolt számszerű bevallást. Az ilyen kérelmeket ugyanis nem lehet érdemleges tárgyalás alá venni. Kivételt képeznek ebből a szempontból a hiteles kereskedelmi könyveket vezető adófizetők, ha bevallásukat mérleg és eredmény számla alap ián kívánták elkészíteni, mert ezek Írásbeli kérelem alapion a bevallás beadására február végéig j haladékot kaphatnak. A felmondás iránti kérelmeket azonban ebben az esetben is január hónapban kell benyújtani. Január hó elmultával az adózó nem kérheti már a rögzítés feloldását. Az adó felmondása előtt azonban célszerű behatóan megvizsgálni az 1934. év eredményét, mert csak akkor szabad azt felmondani, ha ténvleg knm.nlv és legfőkénpen pedig bizonyítható a jövedelem csökkenése. Ellenkező esetben ugyanis könnyen éppen az ellenkezőjét eredményezheti a felmondás annak, arait az sdóró remél. Felmondás e<etén az adót az 1934 évi üzleti eredménv alan'án az előző kivetéstől teljesen függetlenül állaoitiák meg, tehát elvileg semmi akadálva sem lehet annak, hogv az adót akár leszállítsák, akár változatlanul hagyják, akár fel is emeliék Ez utóbbi elég gyakran elő 5s szokott fordulni olvsn adózókkal, akik megfelelő bizonvitékok nélkül kísérleteznek az adó leszállítása iránvában. A nontos könyveket vezető adózók ehelyütt is előnvben vannak, részben, mert az eredménvszámla még a felmondás előtt nontos képet nvuit számukra az 1934. év üzleti eredménvéről, részben, mert ezt szükség esetén akár könvvv;T««álat utián is képesek beigazolni. A rö*7hé«t a kinestár is joffositot» megszüntetni olvnnformán. hnrry az adófizetőt bevallás beadá-*ra b-'via fel Ez esetben az adózó kötej»dóK°v!>llást adni és adóiát az előbb ismertetett elvek szerint állnnitiák meg. A kincstár mírphis vérré'» mondhat fel, azontúl az adózó rögzítve marad. Hofbauer Artúr. {HiitraiAkns ^nweiéseVet' feldolgoznak mér'popf, (ArsM pIsz^moManknt elkészítenek felülvlwiftliiftk, — b«nyvvíi!SijSlaí esetén mint ellen szaUéríőb érdekeit leerjobban védjük me<?. IIQFBSIIIER TESTVÉREK adó és könyvszakértők jfV»nt>P?S>, iy. t 7 TB'-8P—757. Ka panasza, reklamációja van, Jordul/or Uöxvetlenlll a KiadóQlvatalöox. levelezőlap vaqry telefon utján Öszl és téli rheumakiiráh Sít Gellert GQúgQtürdö es Szállftban BUDAPESTEN A szil'őbw heti telje* pensie lakáé, res-geli, ebéd, vaesera) 100 pengő. A győgTtényesők árából a • sállá lak ói n ak jelentős áreatredmáay. FelvflA'resftAst ké«K«*<r?el «*«1sr*l nx fcracatósár Budaiéit XI. K«l«n**4i«nH ut 4. n»m. Nemzetgya!ázásért env hónaira itélCék a „lörléne'.íudós" tanitót