Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-10 / 8. szám

1035 fanuár 10. jmmm^mmmm^mm Qt \ MAGYAPOUSZAG 5 •ma Háci-helörésrü készültek az osztrák légionáriusok a Saar-vidéki szavazás napján Bécs, Január 0. Katonasággal megrakott ötven tehergépkocsi robogott át Al$óausztriából és az Ausztriához csatolt nyugatmagyarországi részek­ből Linz városán. A katonaságot a bajor határ iránijába szállították tovább. Hatóságoktól szerzett értesülés szerint az osztrák határ biztosítása cél­jából vezényelték ki a csapatokat, mert az osztrák szövetségi hatóságoknak tudomására jutott, hogy osztrák legionáriusok a saarvidéki népszavazás napján betörésre készülnek Ausztria területére. Felsőausztria egyik városában, amelynek nevét, a nyomozás érdekében egyelőre még titokban tartják, a rendőrség igen jól feUzerelt titkos nem­zeti szocialista nyomdára bukkant A házkutatás 6orán sok okmányt, körtük a juniusi puccsra vo­natkozó okiratot foglaltak le. A rendőrség több embert letartóztatott Éjszakai béosi jelentés szerint ai osztrák—ba­- (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt évben „Magyarország keletkezése" cimmel történel­mi munka jelent meg Vásárhelyen. A tanulmány szerzője Csollán Pál vásárhelyi református tanító és népművelési titkár, aki ellen a könyv egyes kité­telei miatt az ügyészség vádiratot adott ki a ma­gyar nemzet megbecsülése elleni vétség cimén. Az ügyészi vádirat a könyvnek különösen ezeket a ki­tételeit inkriminálta: — »Ahonnan elindultak (már tudniillik Árpád ve­zér ék) se nem szoroztak se nem osztottak, senkik, semmik voltak. Árpád és deli társai nem magyarok voltak, nem magyar neylven beszéltek. Az az állí­tás. mintha Arpádék az egész Kárpátoktól koszo­rúzott hazát elfoglalták volna, csupán középkori dajkamese, üres fecsegés. Árpád és társai soha­nem voltak komoly kenyérkereső, alkotó munkásnép, itt is a könnyebb végét fogták a dolognak A békés természetű őslakosságra ráterpeszkedtek, urnák? Igen tanulságos azonban, hogy az ősi földünk vi­zünk, levegőnk, a mi ősi lakosságunk szelleme meg­fogta és béklyóba verte a világkalandorokat. Hasz­nosat, nagyot maradandót alkotni itt a hun-avar, Arpád-jövevények egyike sem tudott Két-három em­beröltő multával kiélték magukat sajnálatosan, vég­leg, sőt ugy rémlik, Árpád fegyveresei sem voltak képesek sem testileg, sem szellemileg a magyar főidbe belegyökerezni. Elsorvadtak, kipusztultak idő­nap előtt és ma már egyetlen élő család sincs, amelyről igazolható volna, hogy fajtiszta Árpád­ivadék. Hazánknak a Kárpátoktól koszorúzott egész tertlete felett nem is uralkodtak sohasem... 1. Ist­vánnak idegen nő volt a felesége és ő maga már ' csak neveltetésénél fogva sem értette meg az Árpá­dok egykori nyelvét Az meg kétségtelen, hogy nem is beszélte, de nem is becsülte a magyar föld, a dunántúli őslakosságnak nyelvét... Képes volt a jó magyar Koppányt és társait lemészároltatni. Meg­döbbentő tény, hogy a magyar nyelv és a magyar lelkiség méltó ápolás céljából soha, egyetlen magyar király sem tett semmit. Sajnos, az uralkodó kirá­lyok sohasem törekedtek a magyar nyelvnek meg­felelő poziciót biztosítani és ebben a kérdésken nem kivétel Nagy Lajos, Mátyás király sem..." A szegedi törvényszék vonta felelősségre az 56 íves tanitót. A főtárgyaláson Csollán Pál egész sereg forrásmunkával jelent meg és ezekből ter­jesztette elő védekezését. Kijelentette hogy nem érzi maaát Jhünösnek Művében klektetett aondo­jor határon történt csapatkivezényléssel kapcso­latban illetékes katonai részről jelentik, hogy nem csapatösszevonásról van szó, hanem az ott szol­gálatot teljesítő fáradt katonák leváltásáról an­nál is inkább, mert ezek különféle határincidens, nek voltak kitéve. Beavatott helyen kijelentik, hogy nem a bajor légiók erőszakos akciójára gon­dolnak, hanem inkább osztrák nemzeti szocialista akcióra, amelyet esetleg németországi utasításra — külföldi németek szövetségéről beszélnek — szervezhetnének és feladatuk nem abból állna, bogv felkelést idézzenek elő, hanem egye« terror­akciókat hajtsanak végre (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből Jelentik: A rendőrség a XIV. kerületben egy vendéglőben razziát tartott és a vendéglőt bezá­ratta, mert titkos náeift*«>ejoveteleket tartottak. A vendéglőst letartóztatták. latokat komoly forrásmunkák alapján fejtegette. Előszedte ezeket a munkákat: Hómann Bálint Lukiuich Imre, Eckhardt Sándor, Marczali Henrik, Vámbéry Ármin, Acsády Ignác könyveit és külön­böző, szerinte idevágó passzusokat olvasott fel, de amelyekről az elnök megállapította, hogy nem fe­dik a vádlott könyvének tartalmát. A tanító kijelentette, hogy ezeknek a könyveknek ósszszelleméből merítette munkáját és a magyarság érdekét akarta szolgálni. Elmondotta, hogy a ma­gyarság 5—6000 év óta lakik a mostani Magyaror­szág területén, Árpád és társai jövevények voltak, nem magyarok, nem magyarul beszéltek és csak később sajátitották el a nyelvet Anonymus, Kézai Simon krónikája, amelyekből Szent István és a ve­zérek korabeli történelmet a mai történetírók me­rítették, csupa mende-monda — mondotta —, a magyarok igazi eredetét csak most fogják a tör­ténetírók felkutatni, éppen ezért a történetkutatást egészen uj alapokra kell fektetni. Az ujabb törté­nettudomány szerint 1301-ig nem volt magyar ál­lampolgár, csak törzsek éltek, a magyarok nem finn-ugor, hanem tőrök eredetűek. Kijelentelte végül, hogy müvét elküldőtte több egyetemi tanárnak, magának a kultuszminiszter­nek is, de nincs feljogosítva annak a közlésére, hogy kiktől kapott érte dicséretet A bíróság Csollán Pált egyhónpai fogházra ítélte, de az Íté­let végrehajtásit felfüggesztette. Fellebbezés folytán szerdán került az ügy a szegedi ítélőtábla Hubuy-tnnácsa elé, amely az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta. Az ítélet indoko­lása szerint a tanító müvével túllépte a kritika határait és tudományos felkészültség nélkül a Ma­gyarország által elfogadott történelmi tényeket egyoldalú kiszinezéssel, sértő módon állította be, ami által kimerítette a nemzetgyalázás kritériumát. A tanitó az Ítélet ellen semmiségi panaszt Je­lentett be a Kúriához. Spanyol f—Hocskai 7:4 (3:Q) Madrid, január 9. A Bocskai vándorcsapata szerdán a spanyol válogatott csapatai mérkő­zött. A spanyol együttes 7:4 (3:0) arányban győzött. AZ A D O Adófelszólam'ás januárban Azok az adózók, akiknek a terhére az 1934. évre jogerősen megállapított kereseti és jöve­delmi adóalap 10.000 P-t, a vagyonadóalap pe­dig 200.000 P-t nem haladta meg, úgynevezett rögzített adót fizetnek s ez okból adóbevallást sem kötelesek adni Az adórögzités célja az, hogy egyrészt a kisadózók ne legyenek kitéve minden évben az adóbevallással es kivetéssel járó számszerű munkálatok elkészítésének, másrészt a kincstári tisztviselőknek is több ide­jük maradjon a nagyobb adófizetők jövedel­meinek megállapítására. A törvény ugyania feltételezi, hogy a kisebb jövedelmek kevesebb ingadozásnak vannak kitéve s így állandóbbak, mint a több tényezőtől függő nagyobb jövedel­mek. Sajnos a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása a kisebb jövedelmek állandósulását épp oly problematikussá tette s ezért az adó­felmondások kérdése mind nagyobb jelentő­séget követel magának, mert hiszen minden évb en igen nagy számban mondják fel rögzí­tett adóikat a kis jövedelemmel rendelkező adófizetők. A felmondást szabályszerű adóbevallás csa­tolása mellett az illetékes kir. adóhivatalhoz benyújtandó bélyegtelen Írásbeli kérvényben kell kérni és pedig legkésőbb január hónap vé­géig. Az adóhivatal a kérelmet nem utasíthat­ja vissza csak abban az esetben, ha az adózó nem csatolt számszerű bevallást. Az ilyen kérelmeket ugyanis nem lehet ér­demleges tárgyalás alá venni. Kivételt képez­nek ebből a szempontból a hiteles kereskedel­mi könyveket vezető adófizetők, ha bevallásu­kat mérleg és eredmény számla alap ián kíván­ták elkészíteni, mert ezek Írásbeli kérelem alapion a bevallás beadására február végéig j haladékot kaphatnak. A felmondás iránti ké­relmeket azonban ebben az esetben is január hónapban kell benyújtani. Január hó elmultá­val az adózó nem kérheti már a rögzítés fel­oldását. Az adó felmondása előtt azonban célszerű behatóan megvizsgálni az 1934. év eredményét, mert csak akkor szabad azt felmondani, ha ténvleg knm.nlv és legfőkénpen pedig bizonyít­ható a jövedelem csökkenése. Ellenkező eset­ben ugyanis könnyen éppen az ellenkezőjét eredményezheti a felmondás annak, arait az sdóró remél. Felmondás e<etén az adót az 1934 évi üzleti eredménv alan'án az előző kivetéstől teljesen függetlenül állaoitiák meg, tehát elvileg sem­mi akadálva sem lehet annak, hogv az adót akár leszállítsák, akár változatlanul hagyják, akár fel is emeliék Ez utóbbi elég gyakran elő 5s szokott fordulni olvsn adózókkal, akik meg­felelő bizonvitékok nélkül kísérleteznek az adó leszállítása iránvában. A nontos könyveket vezető adózók ehelyütt is előnvben vannak, részben, mert az ered­ménvszámla még a felmondás előtt nontos ké­pet nvuit számukra az 1934. év üzleti eredmé­nvéről, részben, mert ezt szükség esetén akár könvvv;T««álat utián is képesek beigazolni. A rö*7hé«t a kinestár is joffositot» megszün­tetni olvnnformán. hnrry az adófizetőt bevallás beadá-*ra b-'via fel Ez esetben az adózó köte­j»dóK°v!>llást adni és adóiát az előbb ismer­tetett elvek szerint állnnitiák meg. A kincstár mírphis vérré'» mondhat fel, azontúl az adózó rögzítve marad. Hofbauer Artúr. {HiitraiAkns ^nweiéseVet' feldolgoznak mér'popf, (ArsM pIsz^moManknt el­készítenek felülvlwiftliiftk, — b«nyvvíi!SijSlaí esetén mint ellen szaUéríőb érdekeit leerjobban védjük me<?. IIQFBSIIIER TESTVÉREK adó és könyvszakértők jfV»nt>P?S>, iy. t 7 TB'-8P—757. Ka panasza, reklamációja van, Jordul/or Uöxvetlenlll a KiadóQlvatal­öox. levelezőlap vaqry telefon utján Öszl és téli rheumakiiráh Sít Gellert GQúgQtürdö es Szállftban BUDAPESTEN A szil'őbw heti telje* pensie lakáé, res-geli, ebéd, vaesera) 100 pengő. A győgTtényesők árából a • sállá lak ói n ak jelentős áreatredmáay. FelvflA'resftAst ké«K«*<r?el «*«1sr*l nx fcracatósár Budaiéit XI. K«l«n**4i«nH ut 4. n»m. Nemzetgya!ázásért env hónaira itélCék a „lörléne'.íudós" tanitót

Next

/
Oldalképek
Tartalom