Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-10 / 8. szám

OflMAnyARORS7\G TO35 innirfr TO. HÓCIPŐT Kórász ucca 3. vegyen GRÁCIÁNÁL Tefeton 32-76 oldali politikusok véleménye szerint, hogy Ma­gvaror^zágról ezúttal megfeledkeztek. Genf A magyar kormány a marseillei királygyil­kossággal kapcsolatos kérdésekben — mint is­meretes —, a jelentést elküldte és azt már most a Népszövetség elé ter jeszti. Tel jesen bizonyta­lan ennek a sorsa, bár Kánya Kálmán kül­ügyminiszter — értesülésünk szerint —, éppen azért utazott Genfbe, hogy lehe^leg napirendre tűzesse a jelentés tudomásul vételét. A tudo­másulvételnek különösebb konzekvenciái nem khetnek. mert a magyar kormány mindenben eleget tett annak a kérésnek, hogy a vizsgálatot lefolytatja és erről a jelentést a Nénszövetség bizottságának megteszi II kormányrekoüsfrukcfé Annál bizonytalanabbnak látszik ellenzéki Í olitikusok szerint a belpolitikai helyzet. A ormánypártban hangsúlyozták, hogy I m r é­dv Béla pénzügyminiszter és Kájlav Miklós földművelésügyi miniszter távozásával, illetve Darányi Kálmánnak földművelésügyi mi­niszterré történt kinevezésével a részleges kor­mányválság ügve t«'jesen befejezést nvert és egyelőre ezen a helyzeten a miniszterelnök nem «bajt változtatni. Ellenzéki körökben azonban Budapest, január 9. EckKardt Tibor fő­tnegbizott után szerdán délben Kánya Kál­mán külügyminiszter is utrakelt Genf felé. A külügyminiszter fél 2 órakor a bécs—párisi gyorsvonattal Tahv László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. Magvarország berni követe, Máriássy Zoltán követségi taná­csos, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Mengele Ferenc követségi tanácsos, külügy­minisztériumi sajtófőnök kíséretében utazott el. A külügyminiszter elutazása előtt kijelen­tette, hogy Magyarország benvuitia jelentését a marseillei merénylettel kapcsolatban a Ma­gyarországon lefolytatott vizsgálatról és készen áll az ügy tárgyalására. A külügyminiszter Genfben Eekbardt Tibor főmegbizottal egyült képviselni fogja a magyar álláspontot. A Budapesti Értesítő jelenti: A magyar poli­tikai köröket élénken foglalkoztatja a most hí. vatalosan közzétett francia—olasz megállapo­dásnak különösen az a része, amely szerint a megkötendő benemavatkozásí szerződést alá­író hatalmak kötelezik magukat arra, hogy nem tárnokainak semmiféle olyan mozgalmat, amely az aláíró államok területi integritásának erőszakos megtámadását tözi ki céljául. Rá­mutatnak arra, bogv az egyezmény teljes össz­hangban áll Magyarország törekvéseivel, mert Magyarország mindig elitélő álláspontot fog­lalt el a határok erőszakos megváltoztatásával szemben és az elmúlt másfél évtized alatt foly­ton hangsúlyozta, hogy a békeszerződések re­vízióját és határainak kiigazítását békés uton az igazság és meggyőzés fegyvereivel és nem erőszakos eszközök alkalmazásával akarja el­TÓTH JÓZSEF cmsrnüMn Sz*. ls!v*R-!*r 8. S^cip-n A legkényesebb igényeket kielégítő csizmftk. Javítások és készcipök a Jesjjutinyosabb áron. ugy tudják, hogy számolni kell Keresztes-Físcber bel­ügyminiszter távozásával Is. Azt is feltűnőnek találják, hogy a kormányzás körébe olyan politikai férfiak kerülnek, akik egyrészről Kánya Kálmán külügyminiszter hí­vei közé tartoznak, másrészről Eckhardt Tibornak, illetve politikai barátainak is egyre nagyobb szerep jut a politikai helyzet kiala­kulásában. A miniszterelnök hír szerint el van szánva arra, hogy az idén letárgvaltatja úgynevezett reformjavaslatait és azután nem várva be a képviselőház mandátumának lejártát. legkésőbb 1936 januárjában felosz. latja a képviselőházat és elrendeli az oj választásokat. a választójog kérdésében szerdán érdekes in­formációkat kantunk. Beavatott helyen hatá­rozottan állították, hogy a miniszterelnök a vá­lasztójog kérdéséhen egyedül ahhoz ragaszko­dik, hogy a választás az egész országban és valamennyi kerületben titkos legven. A minisz. terelnök — informátorunk szerint —, hajlan­dó honorálni minden olyan eszmét, amely a „szükséges korrektivumokat" lehetővé teszi. A titkosság ügye már nem kérdés, csak — a kor­reklivumok várnak megoldásra. A magyar kormány által lefolytatott vizsgá­latról, amelvet a belügyminiszter heteken át vezetett, Kereszt«s-F iscber belügymi­niszter a következő nyilatkozatot tette: — A magvar kormány által foganatosított in­tézkedésekről mindaddig nem adhatok részle­tes felvilágosítást, amíg az emlékirat, amelyet a kormány a Népszövetség elé terjesztett, be­nyújtva nincs. Mihelyt azonban az átadás meg­történt, készséggel tájékoztatni fogíuk a közvé­leményt mindarról, amit a vizsgálat megálla­pított, hogy a magvar közvélemény telíesers tisztán lássa ezt a kérdést is. Ez a táiékoztatás előre láthatólag romokon belül megtörténik. A kormány emlékiratát a Népszövetség ta­nácsülésének megnyitása előtti napokban nyújtják át a Népszövetség főtitkárának. érni. A római megállapodást egvébként keret­rendelkezésnek tekintik, amelynek lényege az, hogy az érdekelt államoknak különleges és a részletekre kiterjedő megállapodások megkö­tését ajánlja. Ez az ajánlat magábin foglalja azt a javaslatot, hogv az érdekelt államok ta­nácskozásra üljenek össze. E tanácskozások során Magyarország majd törekedni fog kíván­ságainak érvényesítésére. Laval Parisban Paris, január 9. Laval külügyminiszter szer­dán délelőtt visszaérkezett Párisba. A külügy­miniszter megérkezése után a saitó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: — Teljes mege'égedéssel térek vissza Rómá­ból. Azt hiszem, hogy szolgálatokat tettem ha­zámnak és a béke ügyének. Igen tartós és biztos alapokra helyezve megpecsételtem a francia— olasz barátságot. Laval délután F1 a n d i n miniszterelnökkel, majd Lebrun köztársasági elnökkel ismer­tette a római tanácskozások eredményét. Csü­törtökön az államtanács előtt ismerteti a római tárgyalások lefolyását és az egyezményt, este pedig Genfbe indul. Tevfik ROsili belgrádi tanácskozásai Belgrád, január 9. Nagy késéssel érkezett meg Tevfik Rüsdi bej török külügyminiszter Belgrádba, mert az uton nagy hófúvás dühön­gött. Délelőtt a tőrök külügyminiszter hossza­san tanácskozott J e f t i c s miniszterelnökkel, azután villásreggeli volt a külügyminisztérium­ban, délután pedig folytatták a tanácskozáso­kat A tárgyalások, megbízható hirek szerint, a római megállapodások körül forogtak, amelyek Középeurópában u.j helyzetet teremtettek. A ju­goszláv kormány azt kivánia, hogy Olaszor­szág és Franciaország Törökországot is vonja be az osztrák függetlenséget biztosító szerződés aláiró államai közé. miután Törökország kész a szerződéshez csatlakozni. Hivatalos részről semmit sem közölnek ar­ról. hogy milyen álláspontot foglal el^ a jugo­szláv kormány a római egyezmény tárgyiban s a hallgatásnak azt a magyarázatát ad'ák, hogy a kisantant állásfoglalását a három kül­ügyminiszter legközelebhi tanácskozásán fog­ják meghatározni, amelv a Népszövetség ta­nácsülésének idején Genfben lesz. kl OH IBfiZI LifSZEIÉSZE: i fi'lfcWÜM KELLNER MÁRTON, Kárász u. . jDlctó ára': a! o !«qrobb minisé« 6s a !«qoon<Josabb mun 'o. Biiftanest alpolgármestere: Lamotte Károly Budapest, január 9. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága szerda délután töl­tötte be Szendy Károly polgármesterré történt megválasztásával megüresedett alpolgármeste­ri széket. A törvényhatósági bizottság La mot­t e Károly dr. eddigi pénzügyi tanácsnokot vá­lasztotta meg 153 szótöbbséggel alpolgármester­ré. Kiosztották a Grequss-érmet Budapest, január 9. A Kísfaludy-Társaság szerdán ülést tartott, amelyen kiadta a Greguss­dijat. Heckler Antal jelentése után Ber­zeviczy Albert átadta az érmet a két kitün­tetett szobrásznak: Medgyessy Ferencnek és Zala Györgynek. Ezután két uj tagot vá­lasztottak a társaságba: Kodály Zoltánt és Bartók Bélát, a ket világhírű magyar zene* szerzőt. SKiirnyii családi dráma Az anya karbidoldatot itatott két év«* k ifiaval, elvágta ereit, majd öngyilkosságot kivetett «1 Miskolc, január 9. Királd községben M i h »­1 i k Adolf 25 éves bányamunkás hazatérve, la­kását zárva találta. Mivel a zörgetésre senki sem válaszolt, betörte az ajtót. A hálószobában az ágyon nagy vértócsában holtan találta kél éves kisfiát. A csendőrség megindította a nyo­mozást és ennek eredmenyeként a háztól 200 méternyire az erdőben átvágott erekkel egy szál ingben eszméletlen állapotban találtak rá a bányász feleségére. Az asszonyt reménytelen állapotban szállítottak kórházba. A nyomozás során megállapították, hogf Mi­halikné előbb karbidoldatot itatott kisfiával, majd elvária kisgyermeke nyakát és kezén az ütőérét. Elekor ingre vetkőzött és leöntötte ma. fát hidegvízzel, kiszaladt az erdőbe és ott kar­ján felvágta az ereket. Mihalíkné a nyomozás megállapítása szerint azért követte el szörnyű tettét, mert férie az ulóbbi időben iszákos volt A kormány marseillei vizsgálata a Népszövetség előli Kónya és Eckhardt Genfben A magyar kormány álláspontja a római egyezményről ,Az egyezmény íeljes Összhangban ÓH Magyarország törekvéseivel"

Next

/
Oldalképek
Tartalom