Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

d e r M a g y a R o r s z g T935 január T. Tűzifa, szén, koksz, SS? Brikett Fischer fatelepenBíri <zsl,a 1, 20 és szinte tökéletes fölkészültséggel kapcsolóik most bele a várospolitikai életbe. Szerepe már eddig is volt, igen jelentő» szerepe, ha idebenn, a kőrtöJtáw belül nem is tudnak róla, ö az, aki hónapok óta kemény harcot viv a 1 toriéteMu demagógia ellen, amely a párt érdek szolgálatába kívánta vonni azt a látszólagos ellentélet, amely a városi érdek és a tanyai érdek között •— nincs. Czöndör József szent meggyőződéssel hiszi, hopy, a város érdeke azonos a tanyai üdékével, csak helyes szemszögből kell nézni a dolgokat. Azt hirdeti a homokbuckák között, hogy helyrehozhatatlan bönt követ el a város — és a város fogalmába beleérti a szegedi tanyavilág fogalmát is •— ellen, alti a járadék föld és az örök föld délibáb fával nyugtalanítja a városi bérlök társadalmát. — A legélesebb harcot kell vívni a»ok ellen — mondogatja Czöndör József —, «kik meg akarják fosztani a várost legfőbb jövedelemforrásától, a földtől. Szeged nem adhatja el a földjét soha, semilyen formában, ez nem érdeke a városnak sem, de ftcnt érdeke a la* nya népénrk sem. Lehet, hogy pillanatnyilag enyhítene a föld értékesítése a pénzügyi helyzeten, de aztán, ha elfogyna a vételár, annál szomorúbb lenne a rövid lakodalom böjtje. Más utón, más módon kell éa lehet is segíteni a bérlőtársadalom bajain és ez a segítés szintén közös érdeke tanyának, városnak. A váró« elemi érdeke, hogy a bérlők eredményesen gazdálkodhassanak, hogy legyen gyümölcse munkájuknak, hogy teljesíteni tudják fizetési kötelezettségeiket, hogy ne okozson számukra megoldhatatlan prohlémát a földbérfizetés. A segítés egyetlen módja tehát az, hojyy minden áron és minden eszközzel javítani kell a bérlök anyagi helyzetén, de nem járadékfölddel és nem földbérleszállitással, hanem ugy, hogy minél könnyebben értékesíthessék terményeiket és minél többet termelhessenek. Ma «zen a térw igen saoraoru állapotok uralkodnak. A kisvasút nem érinti Királyhalmát, de szerencsére elég közel szalad el hozzánk, osak az a baj, hogy a kisvasút állomásaihoz vezető utak gyalázatos állapotban vannak és így a vasutat a megközelíthetetlen messaeségbe távolítják el tőlünk. Ezeket az utakat kellene elsősorban rendbehozni. De le kell szállítani a kisvasút tarifáját is, mert a mostani vitMijak w-llelt a bérlők nem utazhatnak. Egy-egy piacon nem kapnak annyit eladott terményeikért, mint amennyit az utazásért kell fizetni ük. Aitán szakítani kell a háború után divatbahogott elzárkózási politikával is, amely elsorvasztója mindm közgazdasági erőnek és kiapasztója minden erőforrásnak. Ki kell ábrándulni végre abból a balhitböl, hogy a szegedi termelő csak q, szegedi piacon értékesítheti terményeit, mert ez szolgálja csak a város ügyét• Píjnoa, ez a katasztrófáiig tévedés szabta nwf hosszú éveken keresztül a vára® tanyapolitikáját, ez sii}lte meg olyannak, amilyen a keekenyvágányg tanyai vasgt. A tervezők rettegtek attól a gondolattól, hogy a kin>asut összekösse a tnnyaVilá(/ol a nagyvi'dggal, hogy kapcsolatot teremtsen a kírályhqlmi buckák és mondjuk, a hudaoesti niae közölt. Pedig kétségtelen, hogy a legfőbb érdek a termésértékesités legkönnyebb lehetőségének biztosítása a tei-melő izátnára. Fontosabb érdek, mint az, hogy a kisvasúti tarifával versenyképtelenné Ml királyhalmi bort, vagy gyümölcsöt a szegedi piaera kényszerítsék, Aztán az is közös városi és tanyai érdek, hegy a kiráiyfralmi homok ne veszítse el termőképességét. A mostoha viszonyok miatt állattenyésztés már nincs komoly formában Királyhalmán, a föld igy nem .int trágyához, Milyen fontos lenne tehát, hogy a kisvasút ide szálütsi ki a városból a fekáliát és így megakadályozza a föld termőképességének teljes kíuzsorázását. Ezek azok a. kérdések, amelyek Királyhalom elevenjébe vágnak és amelyeknek szószólója lesz az uj közgyűlésen Czöndör József. De szószólója lesz annak a bevezetőben emiitett problémáknak is, hogy miképen oldhatná meg a város a királyhalmi népsűrűség dolgát, mik éjien biztosíthatná, hogy egy-egy Wrlőc&slád legalább tiz hold földön gazaálkodhafsék. ne legyen kénytelen osztozkodni ezeken a parcellákon. (A sűrűséget fokozta az is; hogy az ország szétdaraboláaa idején a szegedi határba menekült igen sok bériőcsalád azokról a területekről, amelyek tulkerültek a trianoni határon. A szabadkai földek és a horgosi, a horgoskirályhalmi Kárász-birtok bérlőinek igen jelentékeny része költözködött át Királyhalmára és fogott ki magának a földárverések idején bérletet.) Ciöűdör József felfogása szerint áttelepítéssel lehetre az egyre jobban elhatalmasodó bajon segíteni. Az ember felesleget a szegedi tanyavilágnak a kevésbé sűrű részeibe kellene áttelepíteni Királyhalmáról és Átokházáról. Ilyenkor, télen, amikor még nem esett le a hó ós nem fedte be puha paplanával a földeket. nagyon szomorú, nagyon vigasztalan a tanyavilág képe erre, Királyhalma körül. Az alacsony, horpadtfedelü tanyaházak ijedten süppednek a sárba, a szobák sötétek, az emberarcok sápadtak, mecseitek, a homlokok gondfelhősek. Mintha kiveszett volna a fény is ebből a messzi Telefon: 18-81. világbői. Mindenütt nyirok, sár, kisszerűség. Olyan ez a vidék, mintha valami megdühödött óriás vágta volna a földhöz. De a szemekben égnek a fények és az ember szinte érzi a lába alatt a megfékezett futó homok vonaglását. Érzi, hogy a letepert földben erők lüktetnek készen, BBomjasan a főiébe kerekedett ember szolgála* tára. A párás, ködös, nyirkos levegőben pedig uj akarások, a feltápászkodás akarásának villamossága feszül. MAGYAR LÁSZLÓ. Budapest II. vételére olcsón átalakítja készülékét Kelemen Márton Kelemen ucca 11. i i i m Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottságától 364—934. közey. sz. V í.| Hirdetés Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottsága f. évi december hó 29-ik napján tartott közgyűlésében a következő közérdekű határozatokat hozta: A város 1934. évi pótköltségvetését megállapította. Ásványvizek és alkoholmentes szénsavas italok után fizetendő fogyasztási adóról szóló szabályrendeletet módosította. A Magyar Altalános Takarékpénztár rt. szegedi fiókjának kérelmére a város váltókölesénének meghosszabbítását elfogadta. Ezen közgyűlési véghatározat ellen a kihirdetés megjelenését követő naptól számított 15 nap alatt a polgármesteri hivatal utján a m. kir. belügyminiszter úrhoz Írásban benyújtandó jogorvoslatnak van helye. Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottsága 1934. december 29. Dr. Tóth Béla h. polgármester. MEIUNO SZJU1MI BUDAPEST. IV., Bécsi ucca 2. Négyemeletes, újjáépített pa ota a Belváros legszebb helyén. K5zp ont! ffltéa Hideg-meleg folyóvíz. Fürdőszobás és telefonos szobák. Lift. Udvari szobák P 4 —, uccai szobák P 6.—tói. Étterem házi kezelésben. Diétás konyha. BALOGH JÓZSBP a Borllnl-Mron SZ. volt Marin szálloda tulajdonosa SZEGEDI KERESKEDELMI ÉS Alohoil 1967. ewöcn IPARBANK Szeged, Klauzálttr 2.» salát ház Aláhull 1867. évben Salát tőkék 1,200.000 pengő Takarékbetétek a legelőnyösebben kamatoztatnak. Váltóleszámítolás. Lombardkölcsönök. Folyószámlák. Átutalások a világ minden részébe. Páncéltermünkben sate-fülkék bérelhetők