Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-05 / 4. szám

SZEGED. Szerke*ztO*eg: Somogyi ucca Z2._k.em, Telefoni 23-33.-klod6hlvi»lal kölcíifnhilnyvlAr é» tegylroda r Aradi ucca S. Telelőm 13-Oft. , Nyomdn r Ulw I IpOt urcn 1«», Telefon - 13—oA. Favlrntl é» levélcím i DélmaoynromAa Szeged A magyar film és a szegedi mozik Az egyik szegedi moziban most kora reg­geltől sorba állnak jegyekért. Késő estig nem szokott eltartani a pénztárnak ez az ostroma, de talán csak azért, mert a nézőtér kicsi és hol van a bealkonyodástól a téli nap, amikor a jegyeket szétkapkodták? A siker perspektí­váját ki lehetett tapintani már az első napon. A délutáni előadás iránt mérsékelt érdeklő­dés mutatkozott. De az esti előadás előtt, sokkal megelőzve a kilenc órai harangkon­gást, kihirdették a szük előcsarnokban, hogv minden jegy elkelt. Női hang hirdette ki. Lámpalázas női hang. Az egész olyan meg­lepetésszerűen és idegenül hangzott. Szege­den. A moziban. E sorok irója sokat fáradozott és sokat lel­kendezett szegedi kulturális kérdések miatt. A mozikat is kulturális kérdéseink közé sorolja. Sajnos, amint nincs kövezetünk, csatornánk, teljes vízvezetékünk és világitá­sunk, ugy vannak ilyen kérdéseink. A feilődés mennyivel előrehaladottabb fokán állnánk, ha például csatornánk és vízvezeté­künk lenne s ilyen kérdéseink nem lennének. Persze a mozikérdést is régen rendezni kel­lett volna, de olyan módon, hogy közállapo­tainknak e miatt a területe miatt se kelljen szégyenkezni. Mostanában kérték például a mozik a vigalmi adó további leszállítását. A polgármesternek ezzel a kérelemmel szem­ben az az álláspontja, hogv az idén jobban megy a moziknak, mint ahogy tavaly ment, megvizsgáltatja tehát a mozik ügyvitelét s esetleg — felemelteti a vigalmi adójukat. Nem akarunk mi most ebben a kérdésben véglegesen állást foglalni. Hiszen ez a kér­dés is, mint minden más kérdés, annyi oldal­ról igényel higgadt mérlegelést, körültekin­tő latolgafást és igazságos • számbavevést. Itt van a városi pénztár érdeke Mellet­te elsőrendű városfejlődési és kulturális ér­dekek vetélkednek. De hiszen az is kérdéses, hogy mikor vannak inkább kielégítve a pénztár érdekei és hogy nincs-e olvan mód, amely mellett a pénztár és a fejlődés érde­kei ebben az esetben is összeegyeztethetők? Helyes-e a vigalmi adót fölemel­ni, ha a mozi jobban megv? Hiszen ha jobban megy, esetleg az alacsonyabb kulcs mellett is nagyobb a bevétel, mint amennyi magasabb kulcs mellett abban az esetben lenne, ha rosszabbul menne. Mi te­hát a vigalmi adó kulcsát 1 e s z á 1­iitannnk ha jó! megv a mozi, any­mS-'uu13' merí föltételezni lehet, hogy adA • t ® ™üsor' anná' jobban megy. A z amVn6hat ne akkor ^gyen nagy, ál kor p/od«kát a mozi. hanem Mosi- e^,Ur nem Produkál, mozik fS? f!lm f°rditotta a szegedi ESn bü zke,- Ez a ma?yar film kuion nuszkeseg öröm és dicsőiét/ A ma­gyar filmgyártás előtt r-1 - - m T® róbb részletkérdések rnecűtélr ^M lehetnek a véleményed^fwj * t indulni hibák után' De eIvéb l- d6Z/ nyek mellett lehetetlen ^ kima*asl° hogy a világtermésben kevés ere­venni, amely a kedvesen gröteszlT' felenetTk s^az vebVeten-yeS,U -Tu* életében fel­vehetne ezzel a legújabb magyar filmmel a versenyt. Volt idő, nem is ol/n remikor Szombat, 1935 január 5. Ara ÍZ fillér XI. évfolyam. 4 «z. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2O Vidéken A* Budnpetlen 3.AO. kllimidön 6.40 penqő* / Egyes Mám Ara hétkHi­nnp 12. vMár- é* llnnepnnp 20 tlll. Hl r­detétek felvétele frtrlln szerint. Mee'e­lenlk béttA kivételével nanmita reqpel egyszerűen nem lehetett moziba menni. Jó filmet legritkábbban játszottak. Nem tartha­tó fenn az a rendszer sem, amely mellett hol játszik a mozi, hol nem. Szegeden leg­alább két-három mozinak kell na­ponkint játszani. Nincs vállalati ér­dek, amely ennek ellene volna. Ha az érde­keltek ugy vélik, hogy van, az csak — lát­szat. Jó műsorok, helyes beosztás, mérsékelt helyárak, — ezek ellen nem is lehet panasz — s fognak Szegeden mindig közönséget ta­lálni. Jó, megértő és áldozatra kész közön­séget. A mozik vigalmi adóját nem lehet leszál­lítani. De fölemelni sem. Ellenben az, hogy a leszállítást kérik, teremtse meg az alkalmai a mozikérdés gyökeres rendezésére. Szege­det emelni kell. Szegeden kötelesség re­prezentálni. És van rá mód, hogy Szegedel kulturailag központtá izmosítsuk. Laval Rómában Szombaton kezdődik a francia külügy­miniszter és Mussolini tárgyalása Magyarország helyzete és a francia-olasz közeledés Páris, január 4. Laval római útja az eu­rópai politikai élet nagy figyelemmel kisért eseménye. Az egész nyilvánosság Róma felé néz, ahol Mussolini és Laval találkozó­ja esetleg megenyhíti Középeurópa helyzetét. Arról, hogy a római tárgyalásokat hogyan Íté­li meg Európa, a következő jelentések számol­nak be: Belgrád A Times szerint a belgrádi körök nem haj­landók hozzájárulni olvan katonai biztosíték­hoz. amelyet Németország ellen irányuló szö­vetségnek lehet tekinteni. Belgrád szerint a Róma és Belgrád közötti v'szonv az adriai és a balkáni politikák megváltoztatásán fordul meg. Albánia függetlenségének szavatolásáva' a két ország kiküszöbölhetné az ellentéteket. Páris Laval t többezer főnyi tömeg búcsúztatta a pályaudvaron. A közvéleménv rendkívül nagv érdeklődéssel kisérte az utazást. A tőzs­déd viharos hossz indult meg. az árfolvamok 1000 frankkal emelkedtek csütörtök óta. Pénz­ügyi körökben általános optimizmus tapasztal­ható. A francia sajtó bizakodóan ir az útról és annak az óhaiának ad kifejezést, hogv Ró­ma és Páris között végre alakuljon ki kölcsö­nös bizalom. London Az angol sajtó vérmes remények nélkül nézi a találkozást, de általában rokonszenves han­gon ir. A lapok a látogatás erkölcsi jelentősé­gét emelik ki azzal, hogy nem lehet tudni egvelőre: aláirnak-e Rómában valamilyen ok­mányt? Róma Lavalt meleg hangon üdvözli az olasz saitő és hangoztat'ák. hogv Laval küldetése az egész világ történelmében fontos határkövet jelent, het. Genf A Svá jcban időző T i t u 1 e s c u telefonon állandóan érintkezésben van Benessel és Jefticcsel. Arról van szó. hogv szükség esetén a kisantant tanácsa rendkívüli ülést tartson. Érkezés Rómába Laval francia külügyminiszter pénteken dél­r'őtt Torinóba érkezett. Itt Mussolini nevében Cnffarelli herceg üdvözölte. A vonat 10 percig á'lt s azután folvtatta utiát Rimába. Laval délHőtt átutazott Genován, ahol me­leg ünneplésben _ részesítették. Üdvözlésére megjelentek a hatóságok képviselői, a francia kolónia tagjai és az olasz frontharcosok kép­viselői. Rómában a francia külügyminiszter fogadására a pálya­udvaron nngvszámu előkelőség ielent meg. TIét inakor érkezett meg Mussolini Suvich kül­ügyi auaujiiikár kíséretében, öt perc múlva futott be a pályaudvarra a párisi express. A szalonkocsiból, amely a királvi váróterem aj­tajával szemben állt meg. elsőnek Laval kis­asszony szállt le. majd hagvománvos fehér nyakkendőjével Laval külügyminiszter lé­pett le a kocsi lépcsőjén. Mussolini köszöntötte a külügyminisz­tert és leánvát, akinek Róma kormánvzója a város nevében orchideacsokrot nvujtott át. De Cliambrun nagvkövet sorra bemutatta a megjelenteket a külügvminiszternek, aki Mus­solini jobbján elhagvfa a pálvaudvart. Mussn. lini megvárta amíg a francia előkelőségek el­távoztak. maid Suvich államtitkár kíséretében kocsiba szállt. Lava! kfllügvminiszter este a francia nagvkövet«ég tagjainak társaságában szükkőrü ebéden vett részt. A magyar álláspont Budapest, január 4. A Magvar Távirati Iro- j-.tást kapta a magyar kormány álláspontjáról: da beavatott bébbez fóron !t. ahonnan a római .' — Hosszú vajúdások után a régóta folyó lárevalások ügyében a következő felvilágosi- ' olasz-francia tárgyalások olvan stádiumba iu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom