Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-27 / 23. szám

1935 január 27. Dff. MAGYARORSZAG 9 AZ ADO Gyakorlati tanácsok az adóbevallás elkészítéséhez Legutóbb ismertettük az adófelmondásra vo­natkozó legfontosabb tudnivalókat, most ezzel kapcsolatban az általános kereseti adóbevallás fclkészitése tekintetébein kívánunk néhány gya­korlati tanáccsal szolgálni. Az adóbevallást legcélszerűbben az erre ren­delt hivatalos nyomtatványon elkészíteni s ez al­kalommal valamennyi ott feltett kérdésre pontos és kimentő választ kell adni. A bevallásról tart­sunk vissza egy teljesen hü másolatot, mert eset­leg fellebbezésre is sor kerülhet, amikor is egy n-.ásolat megfizethetetlen szolgálatot tehet Ami a bevallás elkészítését illeti, erre vonat­kozólag általános és legfontosabb szabályként állíthatjuk fel, hogy a bevallásnak olyannak kell lennie, hogy az adókivető hatóságok előtt az öszinteseg benyomását keltse. Ennélfogva — föl­téve. hogy az adózóknak nincsen szabályszerű könyvvezetése, mely esetben a mérleg és ered­ményszámla lesz irányadó — a bevételi és ki­adási tételeket ugy kell a bevallási ivbe beállí­tani, hogy ezek tökéletes összhangban álljanak egymással. Hogy ez mennyire fontos, kitűnik az alábbiakból: Azt hisszük, felesleges különösebben hangsú­lyozni, hogy könyvelést nem vezető adófizető tényleges tiszta jövedelmét kézzelfoghatóan alig­ha képes beigazolni, már csak azért is, mert a legtöbb esetben maga sem tudja egészen pon­tosan. Már most ilyen adózó kihozhat a beval­lásában i,»dg olyan veszteséget, vagy ráfizetést is, azt ugyan az adóhatóság semmiképpen sem fogja elfogadni mert hiszen ilyenformán na­gyon könnyen ki lehetne bújni az adófizetés alól, hanem veszteség ide, veszteség oda, bizony az adókivetés nem marad el. A legtöbb adózó nem is igen számit arra, hogy ilyen veszteséget kitünte­1ő bevallást teljesen el is fogadnak, legfeljebb arra gondol, hogy igy mégis kisebb lesz az adó­ja, ha nem ismer el semmi jövedelmet. Holott az eredmény éppen a fordítottja lesz. A bevallás ugyanis ilyen esetben teljesen hitelét veszti, kü­lönösen, ha egészen valószinütlen adatokat tar­talmaz — előfordult már, hogy adófizető 100 P-t érő berendezési tárgy karbantartására 200 P-t számított fel kiadásként — s így az adóhatóság kénytelen a jövedelmet becsléssel megállapítani. Már pedig a becslés a legritkább esetben üt ki kedvezően az adózóra. Éppen ezért az adófize­tőnek legalább olyan érdeke, hogy az adóható­ság tiszta képet kapjon a valószínű jövedelmé­ről, mint a kincstárnak A tiszta jövedelem ugyanis annyi speciális. IvUöbb esetben r.z adó­zó egyéniségétől, agilitása t»>I stb. stb. olyan kö­rülménytől függ, amit a becslésnél, amely csak átlagjövedelemnek megközelítő megállapítására lehet alkalmas, — önként érthetőleg nem is le­het figyelembe venni, hogy a becsléssel kihozott jövedelem rendszerint messze van a valóságtól és pedig az esetek legnagyobb számában nem fiz adózó javára Ez elkerülendő, a bevallást a lehető legna­gyobb részletességgel kell összeállítani, sokkal részletesebben, mint a hivatalos nyomtatvány ro­vatai azt lehetővé teszik. A főbb kiadási tétele­ket tehát részletekre kell boncolni külön iveken s igy megosztva kell az adóhatóság elé tárni, mert igy sokkal nagyobb lehetőség van azok el­lenőrzésére és mód van arra, hogy az adófizető legalább valószínűsíthesse azokat. Igy például a hivatalos nyomtatványnak van egy kiadási ro­vata „az üzlet vitele, fűtés, világítás" címmel. Ha ebbe a rovatba valaki csak beleír 100, 200 vagy akármennyi pengőt ezt magábanvéve semmi va­lószínűséggel sem bír. Ellenben, ha egy külön íven részletezve beírjuk, hogy két helyiség öt hónapon át való fűtése, ennyi meg ennyi szén, fa, akkor már sokkal valószínűbben hangzik ez az adat és bárkinek módjában van ellenőrzésre, mert ugyebár két helyiség fűtéséhez nem lehet 200 pengő szenet felszámítani. Ilyen értelemben vett részletezettséggel kell a bevallást elkészí­teni s akkor minden reménye meglehet az adó­fizetőnek, hogy azt el is fogadják. Hofhauer Artúr. Szokolaf-szafámifiiszer keverékkel készítsen disznóvágáskor tartós, za­matos szalámit és kolbászokat! Üzem: Szeged, Maros ucca 27. Gyártja: a Pick szalámigyár volt keverómesler ének fia, SZOKOLAI S. A14 napos téli vás&rral is vezetünk! 'fCTTT AllT állólámpát, A 9 vasalót részletre is készpénzáron árusítjuk. — Szerelési anyagoknál villanyszerelőknek árengedmény. A legújabb sláger GRAMOFONLEMEZEKBEN nagy váaszték. METEOR CSILLÁR GYÁR R.T Kárász i. 11 . Telefon 33-76. A napközi otthonföl a sínylődök házáig Szeged népjóléti tevékenysége (A Délmagyarország munkatársától.) Bo­nyolult szervezetben zajlik le a város népjóléti tevékenysége. Érdekes, sokszor megható, oty­kor kritikára ingerlő ieietekre bukkan, aki nem restel körsétára indulni a sápadt képű nyom >< hajlékaiba, amelyeket körülfogott ugyan a város gondoskodása, de ez a gesztus n-eg nem ölelés A jószándék és igyekezet sok uj tervet indított harcvonalba, hogy a segí­tésben éreződjön a sziv dobogása és az admi­nisztrációk szürke vizein fel-fellobogjon a fénylő napsugár. A népjólét ezer ága olykor még provizórikusan függ egymáson, de látni, útban van a biztos kéz, amely egymásba fonja a szervezet széthúzó szálait. A napközi otthon Első utunk: Hunyady-tér 22. Napközi ott­hon. Itt kell a legtöbb tej, ide hozzák a leg­nagyobb népkonyhai üstöt, itt van a legtöbb gyerek, a leglöbb nincsetlen. Apróságok tipeg­nek 3 évtől 6 évig follos, de tiszta ruhácská­ikban. Kórusban zengik: — Kezcéél csóóókolom ... Nagyon halványak, de nagyon jól érzik ma­gukat. Egyik versike a másik után pereg, egyik kis lurkó kitolja a másikat helyéből: Most én— és szól a dal, virágzik az ének, a kis éhes torkok pedig boldogok; jön az ebéd. Gőzölgő lencsefőzelék kolbásszal, kenyérrel. Nem lehet velük bírni. Ahogy a nagy kanál belepuffantja finom ajándékát a kis pléhtá­nyérba, egy hanggal mindég kevesebb énekel, azután mégeggyel. Végig, végig csendesednek a hangocskák, már csak egy kis veréb csipog, azu'án nem hallszik egyéb, mint a kis kana­lak ritmusa... Fent a falon virágok között Klebclsberg Ku­nó fényképe. Az épitő akarata betelt. A szellem elszállt, de alkotása tovább él. 400 gyermek. A szomszéd szobában negyven nyugágyacska sorakozik egymás mellett apró párnácskákkal, apró takarókkal. Édes mese! Sok hófehérkével, sok törpével, akik már indulnak vidám zűr­zavarral, jóllakott tipegéssel az álom kéklő messzeségébe. Pillanatok alatt mind bebújik rendes he­lyébe. Huncut szemek villognak a takarók alól. — Már alszom is néni... — szól az egyik gis apróság, azután mind szépen lecsukja a szemét. Szöszke, fekete, barna fürtök kandi­kálnak elő. Nem kell altató. Álmodó moso­lyukban napmadarak szállnak, aranyméhek dongnak, pipacsok kacagnak. Mellettem vala­kinek könnyben úszik a szeme, — Kemenesy Tiboré. — Még ennél is jobb kosztot kell adnom a gyerekeknek, — mondja megindultan. Aki látta, amit ő, az nem is nyugodhat, amig tel­jessé nem válik a szeretet parancsa. 24.000 pengőt költ a város ez évben a napközi ottho­nokban játszó 400 apróság tiz hónapi ebédje ­ért. Még kevéssel több és gömbölyűbbek lesz­rek az arcok, kevesebb marad a tbc. martalé­ka j! és több indul el egészséges testtel és egész­ség* s lélekkel az élet viharai elé. Már nagy haladás, hogy külön konyhában, külön főznek a napközi otthonoknak és szállít ­ják az ebédet nagy ládákban, nagy üstökben 3 helyszínre. Ennek az évnek a vívmánya ez. Melegedő Délután van. Sötét folyosón baktatunk az egyik elemi iskola melegedő-szobája felé. Mé­la csönd terjeng, mintha minden lélek kiköl­tözött volna a falak közül. Hitetlenül nyitunk be a terembe. Észre se veszik jöttünket. Az asz. talok fölött magas hegyben emelkedik a gye­rekcsapat ... Borzasztóan el vannak foglalva. 40 gyerek is lehet. Melegen ég a kályhában a lüz, barátságos „gyerekszoba." A tanár ur, aki inspekciós a melegedőben, a lecke elvégzése után éppen dominózik szörnyű izgalmak kö. zött tanítványaival... Mind ki vannak piro­sodva ... — Amióta tejakció és melegedő szobánk van. — mondja a tanitó, a gyerekek szelídeb­bek, jobbak, fegyelemezettebbek. Hálásak és igyekvők. Bizony rettenetesen rászorul mind, de még ennél is többen a melegedésre. Soknak nincs egyéb ennivalója, mint a tejtizórai, de nem megy haza, mert messze lakik és fázik otthon. Kicsi lélekvesztő ez a segítség a nyo­mor tengerén, de mégis »lfelejtetí a gyerekk' i, hogy van aílozc'dás szitok, ütlegelés, türelme', len fogcsikorgatás a tehetetlen ínségben. Ez is emberséges berendezése ez év népjó­léti újításainak. A sinvlődők háza A Berlini-köruti Szeretet ház mellett uj épü­let fehérlik. A sinvlődők háza. Tűnő és elsirt életek utolsó stációja a gyógyíthatatlan bete­gek otthona. Aki ide belép, már felhagyott minden reménnyel. Kórházakban nem tartha­tók, mert elveszik a gyógyíthatók helyét, ott hon senkijük sincsen, aki ápolhatná. A legtöb­bet hideg, fagyos, elhagyatott odúkból hozták ide. élő halottakként. Rák, fekély és ki ludja még milyen szörnyűségek ... Szép, tisztít, fehér az ágvuk, meleg, szellőz­tetett a termük, diétás a koszt, hiszen enni i" alig tudnak és az ápolónővérek szeme szere­tettel simogatja a szerencsétleneket. — 85 éves, 75 éves — hangzik a valaszuk. Két. három ágynál már a halál virraszt, onnan inár nincs válasz... Emberek állnak mellei, lük és segítenek, hogy utolsó sóhajuk a meg­nyugvás legyeu. Szép intézmény, meleget ád az emberszivnek. Itt is helyesen dolgozott a népjóléti ügyosztály. Mindössze az a kívánság tóiul előtérbe, hogy ugy a sínylődök, mint az aggok házához ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom