Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-27 / 23. szám

IBOED, SserkeMUMAo: Somogyi ncca J2„i.cra. Telefon: 23-33.. Kiadóhivatal kölcíönWlnyviar 6* Icgylroda r Aradi noca 8. Telefon : 13-00. * Nyom««« - Lilw llpdl neon 1». Telefon t IS^oft. TArlratt «« Ipvélclm t Délip«írr«ror»r*o Srrgrrt Vasárnap, 1935 Január 27. Ara ZO mier XI. évfolyam, 2.3. ELÖriZETt Ss Havonta helyben 3.2 O Vidéken «• BadapnUen 3.00. kUliOldKn 6.40 penqS> * Egye* szAm Ara hétkiSi­nap 12, vniftr- é* llnneonao ZO (111. Hlr­<let^«ek (elrMele tarlia szerint. Men'e lenllc hél'O klv»«eievel naponta regoe! Reformkor — reformok nélkül A szolnoki nagy beszéd elhangzott, a beszédhez fűzött kommentárok megjelentek s a kérdés marad ugyanaz, ami a beszéd előtt volt s ugyanaz marad a tájékozatlanság is. „Ki tud róla?" — ezzel a kérdéssel jelentek meg valamikor a lapokban fényképek az eltűnt, az ismeretlen helyen tartózkodó hozzátarto­zókról. Ki tud róla? — kérdezhetjük most a kormánypolitikát idézve, ki tudja, hova ha­lad, merre tart, milyen irányban igyekszik előre a mai kormányzat s vele a mai többség? Az egész nemzet szembekötősdit játszik. A politikai arénában bekötött szemű f ladiátorok mérkőznek újra, látjuk a vezére­et és látjuk a hadsereget, még az ellensé­get is látjuk, csak azt nem tudjuk, hogy mit akarnak, merre igyekeznek, milyen érdeke­ket vállalnak fel s az ország érdekét milyen elhatározásokkal, milyen intézkedésekkel, milyen reformokkal akarják szolgálni éle­tönknek és sorsunknak mai urai. Azt halljuk, hogy reformkorszak előtt állunk s mindenkinek hazafias köteles­sége ezeknek a reformoknak megvalósításán fáradozni. De nincs senki, aki tudná azt, hogy mit akarunk reformálni s mit aka­runk a reformokkal. Nem tudja senki, hogy ezeknek a reformoknak mi a gazdasági, kul­turális, szociális, vagy közjogi tartalma s nincs senki tisztában azzal, hogy a reformok pénzügyi vonatkozásai alatt mit kell érteni, vagy mire kell gondolni. Magyarországon egyszer-kétszer volt már reformkorszak s ha a kortársak nem is voltak egészen tisztában azzal, hogy reformkorszakban élnek, mégis egész bizonyosak lehettek, hogy a felettük élő s felettük intézkedő politikai hatalom mit akar s ha mást nem is, de azt tudták róla, hogy legalább kitől kapja az ösztönzést s kit tekint követendő mintaképnek. De mi hall­juk magasztalni a parlamentarizmust és hall­juk magasztalni a harmadik birodalmat. Kor­mányunk ünnepli az osztrák kancellárt, az olaszok ducejét és magasztalja Hitlert, — tör­ténelmi szakadékok állanak az ünnepeltek közé, kit emelhet közülük példaképül maga elé a terveiről, a reformtörekvéseiről beszélő, elé a terveiről, a reformtörekvéseiről beszélő kormányunk? Ünnepelnénk mi szivesen a reformkorsza­kot, csak látnánk már egyetlen re­formot a korszakból, csak látnánk már, hogy milyen égiíájakon, milyen irányban, milyen szellemmel s milyen törekvések szol­gálatában akarja kormányunk a reformokat. „Minden változásért és újért kiált itt", — mondjuk és jajgatjuk mi is a költővel, de ami­re a költő nem adhatott feleletet, adbat a po­litikus: mi lesz a változás és mi lesz itt az uj? A történelmi osztály tagjait arra figyelmez­tette a miniszterelnök, hogy a népies po­litikától nem kel! félniök. Mi ezzel a figyelmeztetéssel szemben a magyar kor­mányt szeretnénk figyelmeztetni arra, hogy ne féljen a népies politikától. A népies poli­tika a nemzeti demokrácia politikája s vájjon a kormány elhatározása, a kormány megvalósított tervei a népies politika köve­telményeinek megfelelnek-e? Anépies po­litika becsületes és őszintén tit­kos választóioeot követel, aki nem fél a népies politikától, annak nincs szüksége arra, hogy hónapokon keresztül . azokról a garanciákról tárgyaljon, amelyek a választójog titkosságának ellensúlyozására s a titkos választással szemben az uralom érde­keinek megvédésére alkalmasak. Nézzük meg adórendszerünket, — felismeri-e benne valaki a népies politika jellegét? Nézzük, mit tett a kormány a földbirtokpolitika terén s döntsük el, hogy a hitelezők védelmével le­hetett-e a népies politikát szolgálni? A Nem­zeti Bank valutáris és hitelpolitikájával váj­jon ugy hat-e, mint ahogy azt az őszinte né­pies politika joggal kívánhatja meg? Népies-e az a politika, amelyik az állami költségvetést a polgárság teherviselő képességével arány­bahozni nem tudja, népies politika követeli meg a karteleknek azt a védelmét, amit eb­ben az országban élvezhetnek, a népies poli­tika megnyilatkozása-e az a vámvédelmi rendszer, amelyik az elsőrendű szükségleti cikkek árait a világparitás felett tartja a ma­gyar föld népe számára? A népies politika tartalma felől lehetnek eltérőek a vélemények, de mi ugy gondoljuk, hogy a program és az élet a kijelentések és a cselekedetek között mérhetetlen tá­volságok vannak. A kormány ne mást nyugtasson meg a népies politikával szem­ben, a kormány nyugtassa meg sa­ját magát. A történelmi osztály legelfo­gultabb s — ha vannak még — középkori szellemű tagjait sem nyugtalaníthatja az a népies politika, ami — nincs. Népies refor­mok, népies választójog, az államhatalomnak segítő és cselekvő megértése minden panasz és minden sérelem előtt, amit a magyar nép sorsa szólaltat meg, lehetnek méltó felada­tai nemcsak egy kormány munkatervének, hanem egy egész reformkorszaknak is. Ujabb náci-szervezkedést fojtottak el Felsőauszíriában Linz, január 26. A felsőaunztriai közbiztonsági hivatal igazgatósága hivatalos közleményt adott ki, amely szerint uj nemzeti szocialista szervezett egységet fedeztek fel Felsőausztriában. Sike­rült meghiúsítani a rohamosztagos alakulatok fel­dllitásdra és politikai szervezetek megteremtésé­re irányuló" kísérleteket A hatóságok közbelépése rajtaütésszerű volt, ! úgyhogy a résztvevők már nem tudtak Németor­szágba menekülni. Hivatalos közlés szerint a tit­kos szervezetek sötét szervezkedő játékukkal ko­molyan meg akarták rázni az osztrák állam épü­letét annál inkább, mert az abban résztvevő embe­rek általában nem rendelkeznek a szükséges ké­pességekkel Kedden ösizeGI a képviselőház és mindjárt el Is napolják Az elíenzék tiltakozása a* elnapo'ás ellen — Érdekes ese­ményeket várnak a politikai éleiben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai helyzet nem tisztázódott és a jelek szerint egyre zavarosabbá lesz. Politikai kö­rökben érdeklődéssel tekintenek E c k h a r d t Tibor vasárnapi miskolci beszéde elé. Eck­hardt ugyanis Milotay István beszámolója alkalmából, hír szerint érdekes beszédre készül, amelyben nemcsak külpolitikai kérdésekre fog áttérni, hanem precizirozza a kisgazdapárt vi­szonyát a kormányhoz. Ebben a tekintetben a politikai helyzet meglehetősen bizonytalan ké­pet mulat. Egyesek szerint ugyanis Eckhardt és U1 a i n Ferenc között — aki tudvalevően I Efkhardt és Gömbös között a közvetítést esz- j közölte — a viszony mintha meglazult volna, sőt tudni vélik azt is, Ula-in sok vonatkozásban nem helvesli Eckhardt taktikai =ikkhu7ásait Ennek tulajdonítható, hogv Eckhardt és UJain között hizonvos tekintetben a viszonv nem olyan meleg, mint az előző hetekben volt. Éhben a tekintetben is Eckhardt beszédében bizonyos felvilágosítást várnak. Egyébként a kedden összeülő parlament, — mint a Délmagyarország már merirta, anvas hiánvában elnanolódik kö­rülbelül február közepéig, amikor elkészülnek a tárgyalásra előkészített javaslatok. Ellenzéki körökben a keddi elnapolás ellen élesen tiltakoznak. Hangsúlyozzák, a szerdai ülésre több inter­pellációt jegyeztek be. így többi között B r ó­d y Ernő az ügyvédi kamara ügyében jegyzett be interpellációt. Ugyancsak érdeklődéssel te­kintenek őrgróf Paílavícini György in­terpellációja elé, amelyben hír szerint azt a kérdést intézte volna a miniszterelnökhöz, meg­i felel-e a valóságnak az a szárnyra kelt hír, I hogy a miniszterelnök Kemál basának ko­lyafalkát ajándékozott ? A választójogi javaslat tekintetében még mindig bizonytalan a hely­zet. Ismét tartia magát az a hir, hogy Beth­len István szembeszállt azzal a törvényja­vaslattal, araelv mint a kormány javaslata lelt vaslattal, amely, mint a kormány javaslata lett szinte lehetetlennek tartják, hogy a költségve­tés tárgyalása előtt sor kerülhessen a javaslat narlamenti tárevalására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom