Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-22 / 18. szám

4 ö e r: m a r, y a r o r s i k ci TQ-51 január 22. Amikor a kisteleki „doktor ur" a fongal együtt kiszakít egy darabot az áikapocsMI is (A Délmagyarország munkatársától.) Egy kiste­leki fogtechnikus - akit Kisteleken „doktor urnák" szólítanak — került hétfőn a szegedi törvényszék Vorfay-tanácsa elé kétrendbeli súlyos testisértéssel vádolva. Seidl Ottmár, a fogtechnikus fogakat hú­zott és ebből kifolyólag tőrtént, hogy a paciensei súlyoson megbetegedtek. Kurth Mihálynénak ls fogat húzott és a foggal »gytitt az állkapocsból is kiszakított*egy darabot. Felkereste egyízben Vigh Hermina is, akinek szin­tén a foga fájt. Seidl nekilátott a fog kihúzásának, de oly ügyetlenül, hogy a fog koronája letört, a fogából is letört egy darab. Hetekig beteg volt, fe­küdnie kellett, mert infekció történt és szdjzár lépett fel. Seidl kihallgatása során tagadta, hogy bárkinek is fogat húzott volna. Kijelentette, hogy jól tudja mit szabad tennie egy technikusnak és mit nem. A lakása ajtajára nagy betűkkel fel van irva, hogy fogat nem huz. Kihallgattak egy sereg tanút, akik terhelő vallo­mást tettek Seidlre. Volt olyan tanú, aki a sikoltá­sokra lett fegyelpnes és igy érdeklődött. Neki azt mondotta Seidl, hogy a beteg nem engedi a fogát kihúzni, ezért sikoltozott. Az egyik tanú arról val­lott, hogy Seidl 1, 2, 3 pengőt kért a foghúzásért, Seidl a szembesítések után is megmaradt vallo­mása mellett Dr. Ács Sándor orvosszakértő szerint Vig Hermi­na esetében nagyfokú tudatlanság és gondatlanság látszik. A biróság dr. Olasz Béla védő kérelmére elrendelte a védelem tanúinak kihallgatását. A védő szerint nincs kizárva, hogy Seidl volt segédje végezte ezeket a húzásokat és a sértettek csak az­után keresték fel Seidlt. A biróság a tárgyalást el­napolta. A paprfkakérdés közigazgatási bizottság előtt A elmúlt évben 178 ezer pennfível kevesebb adót fizettek be, mini 1935-ban (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A közigaz­gatási bizottság hétfőn délután négy órakor tartotta meg dr. Pálfy József polgármester elnökletével ja­nuári ülését. A polgármesteri jelentés ismertetése után kimondotta a bizottság, hogy ülését ebben az évben is minden hónap 15-én tartja. Megalakították a közigazgatási bizottság albizott­ságait. A fegyelmi albizottságba az államiak részéről dr. Szepessy Aladárt és Kiss Károly rendes, Köllő Zol­tánt póttagul, a városiak részéről dr. Széli Gyulát és dr. Szivessy Lehelt rendes, dr. Pap Róbertet póttagul választották. A gyámügyi küldöttségbe dr. Pap Róbertet és dr. Széli Gyulát rendes, dr. Hu­nyadi-Vass Gergelyt póttaggá választották. A gaz­dasági albizottságba Kiss Ferencet, Wagner Gyu­lát, Dobó Imrét, Wagner Adolfot és dr. Hunyadi­Vas Gergelyt, a fogházfelügyelő bizottságba dr. Dobay Gyulát és dr. Pap Róbertet, az adóügyi bi­zottságba Back Bernátot, dr. Biedl Samut, dr. Dobay Gyulát, dr. Hunyadi-Vas Gergelyt rendes, dr. Pap Róbertet és dr. Tóth Imrét póttaggá, a népoktatási albizottságba dr. Biedl Samut. dr. Széli Gyulát és dr. Tóth Imrét, az útügyi albizottságba dr. Dobay Gyulát és dr. Széchényi Istvánt, a ki­sajátitási albizottságba dr. Pap Róbertet és dr. Széli Gyulát, a telepítési albizottságba dr. vitéz Shvoy Kálmánt és dr. Hunyadi-Vas Gergelyt, a közegészségügyi albizottságba Back Bernátot, dr. Pap Róbertet és dr. Széchenyi Istvánt választották meg. A főorvos jelentése szerint decemberben 31-gyel növekedett a szegedi lakosság lélekszáma. Az egészségügyi frontról érdekesebb jelentenivalója nem volt a főorvosnak. Az árvaszék jelentését Hegedűs Antal mutatta be. Jelentése szerint az árvaszék minden hozzá­került ügydarabot szabályszerűen elintézett. Dr. Buócz Béla főkapítányhelyettes jelentését lapunk más helyén ismertetjük. Dr. Szepessy Aladár pénzügyigazgató jelentése szerint Szegeden 1931-ben 3,226.035 pengő adót fizettek be, 17 8.7 43 pengővel kevesebbet, mint 1933-ban. A hát­ralék 1,538.367 pengő, a kivetett adók 43.7 száza­léka. Dr. Balázs Sándor az ügyészség jelentését terjesztette a bizottság elé. A jelentés szerint a Csillagbörtönben 207 jogerősen elitélt férfit és 50 nőt tartottak őrizetben. Kiss Károly tanfelügyelő jelentése szerint a ta­nítás zavarlulnnul folyt a szegedi iskolákban, a zsidó Iskolábiin járványszünet volt* Bejelentette a tanfelügyelő, hogy a nemrégen kiadott kultusz­miniszteri rendelet értelmében a külföldi elemi is­kolák bizonyítványait egyenértékűnek kell tekinteni a magyar elemi iskolák bizonyítványaival és igy átlratkozás esetén a tanulókkal semmiféle külön­A Szegedi Kenderlonógljár R. T. Igazgatósága, felügyelő­bizottsága és tisztikara mélyen megrendülve ludat,a, hogy a vállalat felügyelőbizottságának tagja Mm BCla váratlanul elhunyt. Az elhunytban érdemes munkatársunkat gyászoljuk, aki oda­adással munkálkodott a vállalat érdekében. Emlékét mindenkor hálás kegyelettel őrizzük meg. bözeti vizsgát nem kell letétetni. Bejelentette ez­után, hogy a téli időben a belvárosi iskolában be­vezette a 9 órai iskolakezdést. Dr. Pap Róbert az iránt érdeklődött, hogy miért nem vezette ezt be a többi iskolában is. A tanfel­ügyelő válaszában kijelentette, hogy a többi is­kolában a szülők tiltakozása miatt tartják fenn télen is a 8 órai iskolakezdést, mert a szülők korán mennek munkába, hivatalba és őrülnek, hogy ngvanakkor gyermekeik és elmehetnek az isko­lába. Tarnóy István főmérnök az államépitészeti Je­lentést mutatta be, majd Sera Gyula gazdasági felügyelő ismertette jelentését. A jelentéssel kapcsolatban dr. Hunyadi-Vas Ger­gely a vetőmag-tengeri akcióval kapcsolatos kifogásokat ismertette. A leg­nagyobb baj az, hogy a kiosztott magok csiraké­pessége nem kielégítő. Kérte a gazdasági felügye­lőt, hogy az uj akció lebonyolítása előtt gondos­kodjék ennek a kérdésnek a tisztázásáról. Dr. Pap Róbert a paprikakérdést tette szóvá. A paprikaszövetkezet ellen megnyilat­kozó ellenszenv a szövetség vezetőségét is foglal­KOztatja. Kérdezte, van-e valami magyarázata a paprikaárak kalasztrófdlis esésének? Igaz-e, hogy az exportlehetőségek teljesen megszűntek és ha igaz, mi ennek az oka? Séra Gyula válaszában elmondta, hogy az ár­esést a spanyol paprika veszedelmes konkurren­ciája okozza. A szövetség ellen a gazdasági fel­ügyelőséghez eddig panasz nem érkezett. A vető­mag-tengeri ellen elhangzott kifogásokat a gazda­sási felügyelőség kivizsgálja. A jövőben csak meg­felelő csiraképességü magot osztanak ki­Dr. Pálfy József polgármester is hozzászólt a paprikakérdéshez. Nem tudja, hogy a szövetség hívei vannak-e többségben a gazdák körében, vagy a szövetség ellenfelei. A földmüvelésügyi miniszter már kétszer vissza akarta vonni a szövetséget életrekeltő rendeletét mondotta a polgármester — és én voltam az, aki ezt megakadályozta, mert az a meggyőződésem, hogy a rendelet a termelők érdekeit szolgálja. Bejelentette ezután a polgár­mester, hogy dr. Széchényi István indítványt nyúj­tott be hozzá ebben az ügyben. Indítványában azt kéri, hogy a hatóság a kérdést a legbehatóbban tanulmányozza. A hatóság meg is kezdte a tájéko­zódást és a legközelebbi ülésen a vizsgálat ered­ményéről jelentést tesz a város hatósága. Gergely József állategészségügyi felügyelő jelen­tésével zárult a közic37catá«i bizottság "léce El domaszéki gazdik a paprikaszövetség ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A Domaszék —Zákányi Gazdakör vasárnap tartotta meg közgyű­lését, amelyen közel 250 gazda jelent .meg. A jelen­tések felolvasása után a közgyűlés egyhangúlag elnökévé választotta Kispéter Pált, alelnökké Katona Kálmánt és Bozókt Jánost. A tisztújítás után bega­vári Back Károly, az egyesület diszelnöke emelke­dett szólásra és nagy helyeslés mellett az össze­fogás szükségességét hangoztatta. Kitért a törvény­hatósági választásokra és beszédében ezzel kapcso­latban bírálta az egységes párt szereplését, majd arról beszélt, hogy a gazdák óvakodjanak azoktól, akik csak a választások idején fedezik lel a tanyát. Beszélt ezután a törvényhatósági bizott­ság albizottságainak választásáról és a dr. Balogh István által fejtegetett álláspontot teljes egészé­ben magáévá tette. Részletesen foglalkozott a pap­rikakérdéssel és megállapította, hogy a szövetség mai formájában szükségtelen és céltalan, mert a gazdákra csak felesleges terheket ró anélkül, hogy o termelést rentábilissá tenné. A szövetség admi­nisztrációja tvldrága, mert a többi gazdaegyesüle­tekkel ellentétben például ügyészi tiszteletdíjakat •is fizet. Ezután beszélt Bárányi főispánról és Pálfy polgármesterről, akik mindenkor a gazdatársada­lom mellett állottak. Kispéter Pál elnök ezután javasolta, hogy a közgyűlés Back Károly és Palócz Sándor által a szövetséghez beadott indítványt tegye a magáévá. A közgyűlés igy határozott és utasította a helyi bizottság elnökét, hogy az indítvány mellett sza­vazzon, egyúttal elhatározták, hogy hasonló állás­foglalás végett megkeresik a többi gazdaköröket is. Fodor János elnök a Belsó-domaszéki Gazdasági Egyesület csatlakozását jelentette be a paprika­szövetség elleni akcióhoz. A közgyűlés ezután a jugoszláv menekültek részére 50, az árvagyerme­kek részére 10 pengőt szavazott meg. A közgyüléj a késő «sti órákban ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom