Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-22 / 18. szám

DELMA6VAK0KSZAG WBOBD, SserkMstMéo: Somogyi ucca 22„i.em. Telefon: 23.33.. Kladöhlvalal k«lc(tlnKl)nyvlAr 6» légy Iroda : Aradi ucca S. Telefon : 1 J.OO. ^ Nyomda r IHw LIpAt nera IO. Telefon : 13^oO. TAirlrnft e* levélcím t Péhnaaynramaa Szeged A szegedi ipari vásár Ipari vásárt rendszeresen a vidéki városok közül legelőször Szegeden rendeztek. Nem •ftidjuk, hogy Debrecenben a szegedi szisz­témát másolták-e le. Az bizonyos, hogy az ottani rendezőség mozgékonyabbnak látszik; mint a szegedi s ez lehet az egyik magyará­zata annak, hogy kevesebb eredetiség mel­lett is messzebbre érnek. Debrecenben az ipá­in vásárt nagyon helyesen Tiszántúli ipari vásárnak hivják. Ezzel az elnevezéssel az akciójuknak a lokális jelentőségen tul emelkedő jelentőséget biztosítottak mindjárt kezdettől fogva. Van azonkívül a debreceni ipari vásároknak — különösen a fejlődés len­dülete szempontjából — még egy nagy elő­nyük a szegedi ipari vásárokkal szemben. Debrecenben ma még nem okvetlenül ra­gaszkodnak fix terminusokhoz. Tavaly pél­dául juniusban rendezték az ipari vásárt. Ak­kor, amikor az ünnepi hetet rendezték s ami­kor — Szeged nyomdokaiba lépve — először léptek az ország nyilvánossága elé szabadté­ri játékkal. A nemzeti munkahetet tavaly rendeztél« másodszor. Amikor a gondolat harminchá­romban felvetődött s az első nemzeti munka­hét előkészületeit Pesten megtették, országos felzudulás támadt, mert azt az idegenforgal­mi attrakciót, amelyet a nemzeti munkahét­nek nevénél és jelegénél fogva az egész or­szág részére kellett volna biztosítani, mint mindent Pest részére foglaltak le. A felzúdulás­sal azonban számolni voltak kénytelenek a centralizáció Iegelvakultabb szószólói is s ez az oka, hogy messzire voltunk még az első nemzeti munkahét megnyitásától, amikor a legkülönbözőbb tényezők úgyszólván nap nap után elmondották már Budapesten, hogy a nemzeti munkahétnek nem az a hivatása, hogy a vidék rovására a pesti idegenforgal­mat táplálja, a nemzeti munkahét nemzeti ideál szimbóluma, ennek minden irányban meg kell nyilvánulnia, épp azért a nemzeti munkahét rendezését megkapják a nagyobb vidéki kulturközpontok is. Mi nem bíztunk eb­ben az ígéretben. Illetékes tényezők figyelmét mégis felhívtuk a nemzeti munkahét meg­szervezésének pótolhatatlan előnyeire. Az idegenforgalmi hivatalnak persze a kisebb gondja is nagyobb volt, semhogy az ilyen csekélységgel foglalkozzon. Pesten pedig nem is olyan nagyot és merészet gondoltak, amikor azt gondolták, majd meg is mondták, hogy a második nemzeti hét rendezését ösz­szekötik Horthy Miklós kormányzó Buda­pestre való bevonulásának tizenöt éves év­fordulójával. A pestiek általában ötletekkel dolgoznak. Ebben nem egyedül állnak Európában. Az ötleteik nem mindig világmegváltók szoktak lenni. Dehát ebben sem állnak egyedül. El kell ismerni, hogy a második nemzeti mun­kahétnek Budapest számára való biztosítása rrdekében jobb ötlettel, mint a kormányzói bevonulással, nem állhattak elő. Szegednek lehetett esetleg némi jogcíme. Sokan mond­ják, hogy a pestinél erősebb jogcíme. Dehát a pestiek, ugy látszik, jól ismerik a szegedie­ket. Ki áll itt elő ilyen jogcímmel? Ki fogja ezen a címen a második nemzeti munkahetet S/rgednek követelni? Az ipari vásár vezetősége mégis jól tenné, ha eddigi érdemeit azzal tetőzné, hoey tanú­Kedd, 1935 Január 22. Ara 12 fillér XI. érfolyam, 18. sz. lékonynak mutatkoznék. Nem kellene-e meg­fontolni, hogy ne változtassák-e meg az ipari vásár elnevezését? Azután helyes dolog-e megmaradni a kitaposott uton s nem kelle­ne-e valamilyen eszme, évforduló vagy ese­mény bekapcsolásával az érdeklődést fokoz­ni? Nem akarunk összehasonlitást tenni a tavalyi debreceni és a tavalyi szegedi vásár között. A méretekben éles különbségek vol­tak. Igaz, hogy a szegedi vásár a szegedi ipar seregszemléje — de olykor el lehetne te­kinteni ennek a helyes elvnek k i z á r ó 1 a ­Genf, január 20. Á népszövetségi tanács hét­fődélutáni ülésén megvitatta a saarvidéki me­nekültekre vonatkozó francia emlékiratot. A Tanács meghízta a menekültügyi kérdések elő­adóját, hogy dolgozzon ki ebben a kérdésben javaslatot, amelyet a legközelebbi ülésszakon vitatnak meg. Tevfik Rüsdi Arras Törökország képviselője nyitotta meg az ülést. A saarvidéki menekül­tek ügyében előadták, hogy Franciaország nem zárja el határait a Saar-vídékről menekültek elől és a kérdésben emberiességi szempontok vezetik, de a menekültek elhelyezése nem Franciaország, hanem a Népszövetség ügye, miért is az ezzel kapcsolatos teendők is a Nép­szövetségre hárulnak. A v e n o 1 főtitkár megjegyezte, hogy a Nemzetek Szövetsége ilyen célra nem rendel­kezik anvagi eszközökkel. Az elnök indítványozta, hogy Mezicó képvi­(Budapest, január 21. A kormányzó hétfőn több legfelsőbb kéziratot bocsájtott ki, amelyek összefüggésben vannak a honvédség vezetésé­ben történt változásokkal. A kormányzó rendkívül meleg hangú kéz­iratot intézett Kárpáthv Kamíllóhoz, akit külön dicsérő elismerés mellett ment fel a fő­parancsnoki tisztség alól kizárólag egészség­ügvi okokból. A második kézirat R ö d e r gya­logsági tábornok felmentéséről és kitüntetésé­ről szól. Vogt gyalogsági tábornokot felmen­tésével egyidejűleg az elsőosztályu érdemke­reszttel tüntette ki. CLÖFIZETtS: Havonta helyben 3.20 Vld«lcen M Badapesten 3.AO,kUUOIdtin 0.-*0 peaqA. ^ Egyes sxAm Ara hélkHz­nan 12, vaMr- «s Unnepntp 20 (111. Hlr­delMek felvétele tarlia szerint. Mente­lenit t»etlö klvéleltvel naDontaj^ggel, gosságától —, mig a debreceni vásár in­kább a nagyipar országos, mint a kisipar he­lyi vagy ti s zá n t u 1 i felvonulása volt. Mindakettőhöz hozzá lehet szólni ugy város­politikai, mint idegenforgalmi vagy ipari szempontból. Az azonban már most meggon­dolandó és eldöntendő, hogy szabad-e az ipa­ri vásár telepét a mostani helyén tovább fej­leszteni, vagy gondoskodni kell-e olyan ui helyről, ahol a fejlődésnek a mostaninál je­lentékenyen nagyobb lehetőségei vannak meg. selőjét, mint a menekültügyek előadóját, bíz­zák meg a kérdés tanulmányozásával abban az értelemben, hogy indítványát a legközelebbi tanácsülés elé terjessze be. A napirend következő pontja a svájci állam­polgárokat a háború alatt ért kárösszeg megté­rítésének kérdé.se volt, utolsó pontja pedig az iraki—perzsa-viszály. Tevfik Rüsdi Arras ezután a népszövetségi tanács 84. ülésszakát bezárta. 8 ezer menekült Páris, január 20. Az Intransigeant saarbrü­ckeni jelentése szerint a mult hét folyamán a francia konzulátuson 8 ezer saarvidéki kért francia területre szóló beutazási engedélyt. A Saar-vidékről a menekültek beözönlése tovább folyik. A beutazási engedélyt kérők száma azonban az utóbbi napokban csőkkent. Shvoy Isíván gyalogsági tábornok: a honvédség főparancsnoka Megjelentek a kormányzó! kéziratok A további kéziratok az ni kinevezésekről I szólnak. A kormányzó vitéz Shvoy István altábornagyot a honvédség főparancsnokává és soronkivül gyalogsági tábornokká nevezte ki. Vitéz Somkuthy tábornok lett a hon­védség vezérkari főnöke és soronkivül altábor­naggyá nevezte ki a kormányzó. Vitéz S i p o s Árpád altábornagyot nevezte ki a kormányzó főparancsnokhelyettesnek, R á c z Jenő altábornagy lett a vezérkari főnök helyettese, — Somkuthv tábornok helyébe, a kormányzó katonai iroda iának élére Keresz­t e s-F i s c h e r Lajos tábornok került. Politikai körökben frűeMdűftsel várták Bethlen akdófát az egységes párt elnöki tanácsának keddi ülésén (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') 1 az elnöki tanács összetétele is érdekes. Az el­Hosszas huza-vona után keddre összehívták az nöki tanácsnak ugyanis Bethlen István volt egységes párt elnöki tanácsát. Politikai körök- miniszterelnökön Icivül a tagjai: Ma ver Já­ben érdeklődéssel vár iák a tanácskozást. Már I nos. volt földművelésügyi miniszter, Pesthy A saarvidéki menekültek Ugye a Népszövetség előtt Döníés a legközelebbi ölésszakon — Héttőn véget ért a tanács tárgyalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom