Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-22 / 18. szám
DELMA6VAK0KSZAG WBOBD, SserkMstMéo: Somogyi ucca 22„i.em. Telefon: 23.33.. Kladöhlvalal k«lc(tlnKl)nyvlAr 6» légy Iroda : Aradi ucca S. Telefon : 1 J.OO. ^ Nyomda r IHw LIpAt nera IO. Telefon : 13^oO. TAirlrnft e* levélcím t Péhnaaynramaa Szeged A szegedi ipari vásár Ipari vásárt rendszeresen a vidéki városok közül legelőször Szegeden rendeztek. Nem •ftidjuk, hogy Debrecenben a szegedi szisztémát másolták-e le. Az bizonyos, hogy az ottani rendezőség mozgékonyabbnak látszik; mint a szegedi s ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy kevesebb eredetiség mellett is messzebbre érnek. Debrecenben az ipáin vásárt nagyon helyesen Tiszántúli ipari vásárnak hivják. Ezzel az elnevezéssel az akciójuknak a lokális jelentőségen tul emelkedő jelentőséget biztosítottak mindjárt kezdettől fogva. Van azonkívül a debreceni ipari vásároknak — különösen a fejlődés lendülete szempontjából — még egy nagy előnyük a szegedi ipari vásárokkal szemben. Debrecenben ma még nem okvetlenül ragaszkodnak fix terminusokhoz. Tavaly például juniusban rendezték az ipari vásárt. Akkor, amikor az ünnepi hetet rendezték s amikor — Szeged nyomdokaiba lépve — először léptek az ország nyilvánossága elé szabadtéri játékkal. A nemzeti munkahetet tavaly rendeztél« másodszor. Amikor a gondolat harmincháromban felvetődött s az első nemzeti munkahét előkészületeit Pesten megtették, országos felzudulás támadt, mert azt az idegenforgalmi attrakciót, amelyet a nemzeti munkahétnek nevénél és jelegénél fogva az egész ország részére kellett volna biztosítani, mint mindent Pest részére foglaltak le. A felzúdulással azonban számolni voltak kénytelenek a centralizáció Iegelvakultabb szószólói is s ez az oka, hogy messzire voltunk még az első nemzeti munkahét megnyitásától, amikor a legkülönbözőbb tényezők úgyszólván nap nap után elmondották már Budapesten, hogy a nemzeti munkahétnek nem az a hivatása, hogy a vidék rovására a pesti idegenforgalmat táplálja, a nemzeti munkahét nemzeti ideál szimbóluma, ennek minden irányban meg kell nyilvánulnia, épp azért a nemzeti munkahét rendezését megkapják a nagyobb vidéki kulturközpontok is. Mi nem bíztunk ebben az ígéretben. Illetékes tényezők figyelmét mégis felhívtuk a nemzeti munkahét megszervezésének pótolhatatlan előnyeire. Az idegenforgalmi hivatalnak persze a kisebb gondja is nagyobb volt, semhogy az ilyen csekélységgel foglalkozzon. Pesten pedig nem is olyan nagyot és merészet gondoltak, amikor azt gondolták, majd meg is mondták, hogy a második nemzeti hét rendezését öszszekötik Horthy Miklós kormányzó Budapestre való bevonulásának tizenöt éves évfordulójával. A pestiek általában ötletekkel dolgoznak. Ebben nem egyedül állnak Európában. Az ötleteik nem mindig világmegváltók szoktak lenni. Dehát ebben sem állnak egyedül. El kell ismerni, hogy a második nemzeti munkahétnek Budapest számára való biztosítása rrdekében jobb ötlettel, mint a kormányzói bevonulással, nem állhattak elő. Szegednek lehetett esetleg némi jogcíme. Sokan mondják, hogy a pestinél erősebb jogcíme. Dehát a pestiek, ugy látszik, jól ismerik a szegedieket. Ki áll itt elő ilyen jogcímmel? Ki fogja ezen a címen a második nemzeti munkahetet S/rgednek követelni? Az ipari vásár vezetősége mégis jól tenné, ha eddigi érdemeit azzal tetőzné, hoey tanúKedd, 1935 Január 22. Ara 12 fillér XI. érfolyam, 18. sz. lékonynak mutatkoznék. Nem kellene-e megfontolni, hogy ne változtassák-e meg az ipari vásár elnevezését? Azután helyes dolog-e megmaradni a kitaposott uton s nem kellene-e valamilyen eszme, évforduló vagy esemény bekapcsolásával az érdeklődést fokozni? Nem akarunk összehasonlitást tenni a tavalyi debreceni és a tavalyi szegedi vásár között. A méretekben éles különbségek voltak. Igaz, hogy a szegedi vásár a szegedi ipar seregszemléje — de olykor el lehetne tekinteni ennek a helyes elvnek k i z á r ó 1 a Genf, január 20. Á népszövetségi tanács hétfődélutáni ülésén megvitatta a saarvidéki menekültekre vonatkozó francia emlékiratot. A Tanács meghízta a menekültügyi kérdések előadóját, hogy dolgozzon ki ebben a kérdésben javaslatot, amelyet a legközelebbi ülésszakon vitatnak meg. Tevfik Rüsdi Arras Törökország képviselője nyitotta meg az ülést. A saarvidéki menekültek ügyében előadták, hogy Franciaország nem zárja el határait a Saar-vídékről menekültek elől és a kérdésben emberiességi szempontok vezetik, de a menekültek elhelyezése nem Franciaország, hanem a Népszövetség ügye, miért is az ezzel kapcsolatos teendők is a Népszövetségre hárulnak. A v e n o 1 főtitkár megjegyezte, hogy a Nemzetek Szövetsége ilyen célra nem rendelkezik anvagi eszközökkel. Az elnök indítványozta, hogy Mezicó képvi(Budapest, január 21. A kormányzó hétfőn több legfelsőbb kéziratot bocsájtott ki, amelyek összefüggésben vannak a honvédség vezetésében történt változásokkal. A kormányzó rendkívül meleg hangú kéziratot intézett Kárpáthv Kamíllóhoz, akit külön dicsérő elismerés mellett ment fel a főparancsnoki tisztség alól kizárólag egészségügvi okokból. A második kézirat R ö d e r gyalogsági tábornok felmentéséről és kitüntetéséről szól. Vogt gyalogsági tábornokot felmentésével egyidejűleg az elsőosztályu érdemkereszttel tüntette ki. CLÖFIZETtS: Havonta helyben 3.20 Vld«lcen M Badapesten 3.AO,kUUOIdtin 0.-*0 peaqA. ^ Egyes sxAm Ara hélkHznan 12, vaMr- «s Unnepntp 20 (111. HlrdelMek felvétele tarlia szerint. Mentelenit t»etlö klvéleltvel naDontaj^ggel, gosságától —, mig a debreceni vásár inkább a nagyipar országos, mint a kisipar helyi vagy ti s zá n t u 1 i felvonulása volt. Mindakettőhöz hozzá lehet szólni ugy várospolitikai, mint idegenforgalmi vagy ipari szempontból. Az azonban már most meggondolandó és eldöntendő, hogy szabad-e az ipari vásár telepét a mostani helyén tovább fejleszteni, vagy gondoskodni kell-e olyan ui helyről, ahol a fejlődésnek a mostaninál jelentékenyen nagyobb lehetőségei vannak meg. selőjét, mint a menekültügyek előadóját, bízzák meg a kérdés tanulmányozásával abban az értelemben, hogy indítványát a legközelebbi tanácsülés elé terjessze be. A napirend következő pontja a svájci állampolgárokat a háború alatt ért kárösszeg megtérítésének kérdé.se volt, utolsó pontja pedig az iraki—perzsa-viszály. Tevfik Rüsdi Arras ezután a népszövetségi tanács 84. ülésszakát bezárta. 8 ezer menekült Páris, január 20. Az Intransigeant saarbrückeni jelentése szerint a mult hét folyamán a francia konzulátuson 8 ezer saarvidéki kért francia területre szóló beutazási engedélyt. A Saar-vidékről a menekültek beözönlése tovább folyik. A beutazási engedélyt kérők száma azonban az utóbbi napokban csőkkent. Shvoy Isíván gyalogsági tábornok: a honvédség főparancsnoka Megjelentek a kormányzó! kéziratok A további kéziratok az ni kinevezésekről I szólnak. A kormányzó vitéz Shvoy István altábornagyot a honvédség főparancsnokává és soronkivül gyalogsági tábornokká nevezte ki. Vitéz Somkuthy tábornok lett a honvédség vezérkari főnöke és soronkivül altábornaggyá nevezte ki a kormányzó. Vitéz S i p o s Árpád altábornagyot nevezte ki a kormányzó főparancsnokhelyettesnek, R á c z Jenő altábornagy lett a vezérkari főnök helyettese, — Somkuthv tábornok helyébe, a kormányzó katonai iroda iának élére Kereszt e s-F i s c h e r Lajos tábornok került. Politikai körökben frűeMdűftsel várták Bethlen akdófát az egységes párt elnöki tanácsának keddi ülésén (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') 1 az elnöki tanács összetétele is érdekes. Az elHosszas huza-vona után keddre összehívták az nöki tanácsnak ugyanis Bethlen István volt egységes párt elnöki tanácsát. Politikai körök- miniszterelnökön Icivül a tagjai: Ma ver Jáben érdeklődéssel vár iák a tanácskozást. Már I nos. volt földművelésügyi miniszter, Pesthy A saarvidéki menekültek Ugye a Népszövetség előtt Döníés a legközelebbi ölésszakon — Héttőn véget ért a tanács tárgyalása