Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-20 / 17. szám

DM MAGYARORSZÁG W55 január 20. llor«7afi VliiolinlÓTot és szónfelepe Wvátfa u'nn Honvéfl-Mrház me"e«. Te*. 26-91. leqlolifi és le«io'rifl cGII Hlieilllie£Ci c«óbb fa, sz^nésicovsz zsako va fs nazlioz szóimra, ^ndeme^ a Danibansz cfisnvi ter 3. a. 'el.: 25-08 £<&AcJkúi£c& WVVWWMV ~ J&du>dc£cmt Százharmincmillió csomag kártya Az utolsó esztendőben százharmincmillió csomag kártyát készítettek el a világon Kereken két hónapig tartót, amig külföldi őszszeköttetéseim segítségével, hosszas levelezés és személyes tárgyalások utján ki tudtam hozni ezt az eredményt. Minden évben ezerháromszáz vaggon papirosból készül kártya. Ugyanakkor — a Britt és Külföldi Bibliatársaságnak előzékenyen rendelkezésemre bocsájtott adatni érint — biblia nyomtatásra nem egészen kétszázhurminc vaggon papirost használnak fel. Pedig egyedül az elmúlt évben közel tizenegy millió biblia készült és 678 nyelven nyomtatták ki az 6- és Újtestamentumot és az Apostolok Könyveit... Annyi kártya készül a világon, hogyha Európa minden lakósa — a csecsei, mőket és az aggastyánokat js beleszámítva — esry napon lefllne bridjrelnl. nemcsak hogy el tndnék látni őket ezzel a mennviséeecl. hanem még közel néprv millió csomag kártya megmaradna rezervában. Ha egymásmellé raVnók a százharmincmillió esomag tartalmát, akkor pontosan tizenhatszor tudnók veliik körfilkerekitenl az Egyenlítő táján A földet Alánul vehetjük azt, hogy a kártyagváratban minden ezer csomag kártvára jut effv munkás és !gv kőnnvü Wsrámftíínf, hogv n viláa kártnaipara srázhnrmincrrrr munkást foglalkoztat. Végeredményben azonban sok-sok rofTHő ember él a játék ina rból. Nem is lehet összeszámítani, merinvl azoknak a száma, akik a játékkaszinóidban, klubokban, kávéházak kártvaszobáiban, bridge-szalónokban, a kártvatisztitó-müheJyekben keresik kenverüket. Azután mennyi sok ember dolgozik azokban a speciális francia gyárakban — Cnronal Pártiban, Allainuél Nizzában —, ahol a rulett kellékeit gvártjftk És ki tudna statisztikát késziteni arról, hogv hányan foglalkoznak bridge-blokkok, meg efvéb, a játékhoz szükséges nvomtatvánvok előállításával. Légiókra rug azoknak a művészeknek a száma, akik megtervezik az uj kártvafigurákat. Hiszen vannak, akik nem csinálnak mást, csak zsókereket rajzolnak. Láttam <?gy anpol gyüiteményt, ahol kétszázötven zsóker vigyorgott rám. Amerikában hatalmas kártva-tröszt tartja kezében a kártyaipart, Európában az angol Waddington, a francia Grimaud, a német Altenburger és a Piatnikék vezetnek. Minden kártva-vállalatnak külön papírgyára van. És ezekben a gyárakban a legfinomabb papirost gyártják. Nem készült el még könyv, amelyet olyan finom és drága papirosra nyomtak volna, mint a zöld ászt, vagy a káró dámát. Á Wadington Ltd. egyik igazgatójának azt mondottam egyszer: „A játékok és kártyák készítése többe kerül, mint a hadiszergyártás!" Mosolyogva felelte: „De a játékasztaloknál több csatát ls nyernek, mint a hadszintereken!" És hol van még a légiója azoknak az embereknek, akiket a lóverseny, lottó és osztálysorsjáték foglalkoztat És vájjon ki tudná megmondani, hogy az államok és városok bürokratikus szervezetében mennvi v*k ezer ember húzza kisebb, vagy nagyobb fizetését azért, mert rányomja a kártyákra az adóbélyeget, elkönyveli, számfejti és ellenőrzi a bevételeket, amelyek a játékból jutnak közcélokra. Ezel- a tételek annyira el vannak szórva a költségvetésekben, hogy a legkitűnőbb statisztikus sem tudná megállapítani Éket örök rejtély marad, hogy mit jövedelmez Monté Carlo. És hiába kutattam utána, nem tudtam megállapítani, mennyi a jövedelmük az osztrák játékkaszinóknak. Csak annyi bizonyos, hogy ötszáz embert foglalkoztatnak, kórházakat szanálnak és milliók jutnak a bevételi: ' ől közcélokra. A kaszinók jövedelme messzire felülmúlja azokat a bevételeket, amelyek a kártyagyártásból ju'.ak el az állampénztárakba. Pedig ezek az összegek ls jelentősek. Wislirku W^elaw. lengvel orc-*gffvfllégf képviselő, aki előadója volt a varsói sejm-ban a kártya'örvénvnek, mesélte nekem: — Lenpvelorszáfban 1928-ban nyolcszárezer csomag kártya készült. A gyárak adóban akkor évenkint egymillió zlotvt fizettek. Aztán felemeltük a bélyegeket és behoztuk a forgalmi adót is. Erre a kártyafogyasztás csökkent, de az állem bevétele emelkedett. Most ,.csak" ötszá*"~er csomag kártya készül, de Lengyelország évi bevétele — kértvabélyege.kben és forgalmi adóban — közel négvmWó zloty. Magvarorsrágon — Piatnik Rudolf ur nvilatkozata szeriift — a mv't évben k^itm bélvegekben és luxusadóban az állam bevétele 280.000 P®"^ volt A kávésok ipartestületétől kaptam azt az adatot, hogy a székesfőváros vigalmi adóban a budapesti kávéházaktól egy évben 180.000 pengőt vesz be. De ezekből a jövedelmekből korántsem lehet megállapítani hogy voltaképpen hányan kártyáznak. Hiszen rengeteg helyen játszanak hatósági ellenőrzés nélkül. A budapesti 180 000 pe- -ő azt jelentené, hogy az emberek mindössze 720.000 pengőt adnak ki kártyapénzre — a vigalmi adő huszonöt százaléka a tényleg fizetett kártyapénznek —. hozzáértők véleménye szerint azonban egvedül Budapesten kártyapénz és "Inka-bevétel cimen évenkint legalább tízmillió nengő metjy a játékosok zsebébői a kártvnüzletek — kávéházak, klubok, kaszinók, bridge-szalónok titkos összejövetelek, vendéglők, magánházaknál rendezett kdrtvaösszejöveielek — kasszájába. És ez a tízmillió pengő — inkább több, mint kevesebb, hiszen az év napjaira elosztva, mindössze harmincezer pengő kártyapénz jönne ki egész Budapestre — csak egyetlen várost reprezentál. Belőle még csak fogalmat sem alkothatunk arról, hogy mennyi kártyapénz jön be egyetlen napon a világon. Valahogyan azonban ezt is ki lehet megközelítőleg számítani. A kártyagyárosok véleménye szerint egy csomag kártyával — feltéve hogy egy ember egyedül nem játszhatik — uj állapotában legalább négyszer és legfeljebb tízszer lehet játszani. Szaknyelven ugy hivják ezt, hogy egy csomag kártyát ennyiszer „terítenek." Aztán jön a kártya a tisztitóhoz. Tisztított állapotában (megint őt-hatszor terítik, aztán újra tisztítják. Ma általában tízszer tisztítanak egy csomag kártyát, amig a széle annyira lefogy, hogy nem lehel többé használni Ebből ki lehet számítani azt, hogy — vegyük csak alapul, hogy átlagban hárman játszanak egy csomag kártyával — minden csomagot hatvanszor terítenek és ennél a hatvan terítésnél száznyolcvan ember fizet kártyapénzt. Minimálisan számitva ez a kártyapénz átlagban halvan fillér. Egy csomag kártya tehát effektív száz pengőnél több bevételt jelent a kártyaüzemnek. Ahol úgynevezett «nosható kártyákkal játszanak — mint Amerikában, vagy akár Csehszlovákiában is —, itt ez a bevétel nagyobb, de mint minimumot elfogadhatjuk azt, hogy a százharmincmillió csomag kártya csak kártyapénzben évenkint tizenhárom milliárd pengőnél jóval nagyobb bevételt reprezentál Miután pedig a föld lakóinak száma a legutolsó népszámlálás adatai szerint megközelítőleg kétmilliárd ember, nyilvánvaló, hogy mindenki, aki a földön él, legyen az bushmann, maláji, hindu, vagy eszkimó, évenkint hat pengőnél több kártyapénzt fizeti. Hogy aztán ezen kivül mennyit nyer, vagy mennyit veszít, azt igazán senki a világon nem tudja kiszámítani... Paál Jób. Rimában megfojtotta gyermekét egy húszéves anya (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Gőmőry-tanácsa szombaton tárgyalta Marár Lázárné 20 éves vásárhelyi földmüvesasszony bűnügyét A fiatal asszonyt gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta az ügyészség, mert 10 hetes László nevü kisfiát álmában, véletlenül megfojtotta. Az anya a tárgyaláson elmondotta, hogy munkából tért haza este, holtfáradtan. A gyerek sirt enni kért, ezért maga mellé vette az ágyba. Az^ után a fáradtságtól elnyomta az álom és mikor reggel felkelt, gyerekét holtan találta maga mellett. Az orvosszakértök előadták, hogy az anya a karját alvás közben a gyerek orrára és szájára tette. A gyerek nem kapott levegőt és igy fulladt meg az édesanyja karja alatt A bíróság Marár Lázámét U napi fogházra ítélte, de az ítélet végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. javítása és töltése! „Varfa"-accumulafor, Service-műhely « Rónaalföldi e-kereskedelmi Vállatat 93. as. I II özv. Stetzler Jakabné fájdalommal tudatja, hogy férje, STETZLER JAKAB borbélymester f. hó 18-án rövid szenvedés után 50 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délután 3 órakor a belvárosi temető halottasházából lesz. Külön villamos kocsi a Dugonics-térről induL I II