Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-19 / 16. szám

r r » M^rv&DOpv? * n T935 iarntár 19. bejárásokat rendeznek, hetekig tárgyalnak egy-egy bódé felállíts-a körül. Pénteken három bódéQgy is napirendre került Az IBUSz a Szécbenvi-téren, a Kárá<7-uccai bejárat jobboldalán lévő parktűkör sarkán egy díszesebb ujságárusttó bódét kíván felállítani. A terveket bemutatta a városházán, a bédé vasból betonból, márványból készülne, felső falai üvegből lennének. Pénteken délelőtt tartották meg a helyszíni szemlét, amelyen résztvett az IBUSz, a rendőrség, a kertészet képviselője, a város mérnöki hivatalát Pálfy-Budinszky Endre főmérnök, a közigazgatási hatóságot dr. Mihályfíy László th. fogalma?ó lépvlselte. A bbo^ság alaposan megvizsgálta a ter >cke», a helyszint és egyhangúlag elhatározta,hogv javaslatot terjeszt a januári kisgyűlés elé a bódé felállításához szükséges köztérhasználati engedély megadására. Megállapította a bizottság, hogy az üvegbódé egész nagyvárosias sarkot varázsol a Széchenyi-térre, különösen azzal, hogy késő estig kivilágítják. Az IBUSz évi 150 pengő' köztérhasználati dijat ajánlott fel a városnak az engedély megadása esetére és bejelentette, hogy mihelyt megkapja az engedélyt, megkezdi a bódé énitését. ——————— Julius Caesarnak azt a mondását „a kocka el van vetve..." ismeri az egész világ. Ha elgondolkozunk egy pillanatra, rá kell jönnünk, hogy abban az időben, amikor a kockavetésről beszéltek, már ttz'.ék is a kockajátékot. Valóban igv is van. Már jóval Julius Caesar előtt hatalmába kerítette a római birodalmat a játékszenvedély. Augusztus császárról tudjuk, hogy nagy já'ékos volt és Néróról feljegyzi a história, hogy kockajátékban egyetlen dobásra 400 000 szeszterciust tet' fel. Cato már a forumon prédikált a játékszenvedély ellen és Tacitus megemlíti, hogy a germánoknál annyira ment a játék, hogy amikor már eljátszották mindenüket, a szabadságukat tették fel a kockára... De ismerték a kockajátékot és a játéknak más — ma nem is sejtett faitáit — a régi görögök is. Homérosz is ir a táborban elharapódzott íáték szenvedélyről. De visszamehetünk messzibbre is. Egyiptomi királysírokban papiruszra írott regénvt tilátlfik. amelv teljes egészében a Iá'ékról szól. Egy ember minden vágya, hogv miráénak mondhasson etrv csodálatos ereiü varázsVÖnvvpt és ezt c«ak játékban tudja elnyerni..." Krisztus előtt 1200 hói fenn maradt egv hieroglifa. amelv cimesAij tix Ramses meghitt játszmáit az udvarhölgyeivel. De már a Kriaztna előtti negyedik ériedben javában Játszottak ar erriptomlak Tphát még abb-m nt Időben, amikor a faraók birodalma nem Ismerte a tiz csnnás réms*<»pit .. Az ősember állntok cson'Mval lótszott. KSrénAzsin nomédiai mé<r ma i* kedve'««* p<*v 1á'*Vot — asik oiunu enn-ek a neve —, am^lvher fM*mk kulcscsontialt h-'szTiá'Mák fel A szláv ..kostka" szó csontot iolrnf. p*>ből származik a nnervar „kocka", köz^fokvő tpfc*» a M>vés, hogy a kockajáték á'vp'tp ->7 «<¡1 léték nevét A kártvában és a kock'iátékban sok a közös votiác A récrj Voric*v»1 Mt«TO't»k. ezek mindegyikének h*t oid»la volt és »* «Mslok körül cs<iV r>*"v voH mcif'plölva az 1., 3., 4. és 6 számokkal. A lp"iobb dobást — amikor a számok egvmésn'án követV®T»j>V <r>rha mint a ferbMnél a glritrárl, vagv romínéi -i rovsl flei — a görögök Apfroditenek. a rómnink Vénusznak hívják. A legrosszabb dobást kyon-nak, illetve a latinok caoisA Bádió és Telefonhírmondó B.-társaság villanyórákat kíván felállítani Szegeden, még pedig ugy, hogy az óra központja a Hungária-szállóban lenne és ehhez a központhoz egyelőre öt-hat mellékórát kapcsolnának A mellékórákat üzletek portáléjára szerelnék fel, vagy pedig a hirdeté/i oszlopok tetejére. A villanyórák természetesen nem önzetlenül mutatnák a pontos időt, hanem reklámcélokat szolgálnának. A bizottság megvizsgálta ezt a kérdést is és megállapította, hogy a terv megvalósítása nem sérti a város érdekeit. Ugyancsak a rádió vállalkozna arra, hogy a villamosmegállókat modernizálja, még pedig olyan formán, hogy a megállóhelyeken háromoldalú üveg- és betonoszlopokat állítana fel, az oszlopok oldalára jelzőtáblákat szerelne, amelyek tájékoztatnák a közönséget, hogy mikor indul az első és utolsó kocsi. A villamosvasút vállalná az oszlopok megvilágítását, a rádiótársaság pedig az oszlop szabadon maradó oldalait reklámcélokra használná fel. A bizottságnak ez a gondolat is tetszett, mert a modern villamosmegállók szintén hozzátartoznak — a nagyváros külső képéhez. Az ügyek a kisgyűlés elé kerülnek. nak hívták. Mind a két szó kutyát Jelent. Még ma is mondják a peches játékosok, hogy „kutyául megy a lap." A rómaiak pénze az as volt Ebbe ment a játék. Innen a magyarul „disznónak" nevezett „ász" neve Azok a kifejezéseink: „Kockára tette mindenét!", „Vakot vet a kocka," „Kockán fordul meg minden!" abból az időből származnak, amikor őseink javában vetették a kockát. Prága ostroma alatt Mátyás király 10.000 aranyforintot nyert a főuraktól és ebből fizette ki a katonák zsoldját. A Nemzeti Muzeumban Budapesten ma is láthatjuk Zsigmond király ezüst iátékkockáját E'zel a kockával vesztette el Zsigmond 1412ben Lubló várában Kázmér lennel királlyal szemben a tizenhárom szenesi várost. Felesége, Cillev leánya — ugv hivták őt- ekebontó Borbála — kibicelt a partinál. Szemző Gynszlról az utolsó idők legnagyobb játékosáról sokan tudják, hogy külön titkárt tartott, aki helyette keverte a kártyákat. Ámde Szemző Gyuszi főúri gesztusa nem uj- Horatius szatíráiban emlit egy Voloverius nevű iá'ékost, aki rabszolgát tartott és az dobálta helyette a kockát... A kártya lapjainak feilődése szoros kapcsolatban áll a népek kulturáiával. Minden korszak rányomta a magi bélyegét a harminckét-, vagv ötvenkétlevelü bibliára Minden kártvakif«iezésnek és minden kártvaftgnrának meg van a mtiTa érdekes históriája. Az, hogy az ászokon a lelek a királyok felett vannak: szimbólum, jolentése: aí ás* — a — m*<r a királyok hatalmánál la nagvobb... Az első ^árfvőkon a királvok: Dávid, Caesar, Nfí^ Károiv és S^n^or. Csamtalk élén állanak és eroVre kell ie<riohSan vípváznl. Az első királvnőV ppf.in?t. Anion Máriát. TCArolv hitvesét és kedvesét, Sorel A«n<»st Ábrázolták. A baboknak is me» volt a i>iortő^ém"ik. A népv szín a kasriokat A ,.T>i<me" a lándzsának, vafnr o r>iV*n*V a he«v». srlmKopríH* a nemesek rendet, a . eoeur," a srivpt viszi a Vírtyára. vele p"m"tt a keTes n*r>okat. a ,*'reffle" — lóhere, ielVéoezi a földműveseket, akikből >é«*bb a város? rolgár került ki és a ..c.arreau" vol'akéonen nvilherrv, amelv a legalsó nénos^tálvt. a sr1njholÍ7.ál1a. Ugyanilyen á német kártyák szinének je'entése. A XIII. századig csörgős ruhában jártak a királyok. Ilyen ruhában ábrázolják az egykori metszetek még IV Ottót is ,-Schelle" — szószerint csörgő, ebből lett a magyar „tök"-szin — a királyok jelképe, akárcsak a „pique" a nemeseké, a „Herz" a papoké, a „Grün" a zöld levél a földmiveseké és az „Eichel" a makk a disznópásztorok, tehát a legalsóbb néposztály szimbóluma. A keleti kártyák színei megegyeznek a francia és német kártyák színeivel. A magyar kártyában az ászok nevel: tavasz, tél, nyá^ és ősz ősalakjukat megtalálják a mah-yongban, amely évezredes kinai játék. A német „csörgőből" azért lett tők, hogv párja legyen a makknak. Szakasztott tiffv, mint ahogyan a „Herz" nálunk azért változott „pirossá," hogy a „zöldnek" is meg legyen a párja. Hozzánk Németországból jutott el a kártva. amelyet a svájci szabadsághősök képeivel díszítettek. Ma már mindenki tudja, hogy Teli Vilmos. Geszler, Melcbtal, a stüszi vadász, a póznára kötött kalap — a fantázia szülöttei, fis jóllehet. Uri kanton 1760-ban hóhérral égette el azt a francia könyvet, amelvben Freudenberger olyant állitott, hogy a Teli-monda dán eredetű, később Kopp svájci történettudós bizonyította be, hogy a Teli-monda egyetlen figurája sem élt másutt, csak a kártya lapjain.., A világtörténelem figurái is helyet kaptak azért itt és a kártyamuzeumokban őrzött egyes kártyák a humornak, a politikai karrikaturának, de gyakran a művészetnek olyan tökélyét érték el, különösen a XV. és XVI. században, amire a művészetek más ágában példa sem volt A miniatűr festésnek, a szinek tobzódásának és dus pompájának példa nélkül álló remekei húzódnak nv»<J a kártyalapok között A világtörténelem nagyjai kevés kivétellel nagy kártyások voltak. Talán csak a Habsburgok nem hódoltak a játékszenvedélynek. Róluk nincsen irott feljegyzés. Mária Terézia férjéről, Ferenc császárról — ő azonban még lotharingiai volt — jegyzik fel az annalesek, hogy egyszer tízezer forintot vesztett faraójátékon és erre Mária Terézia szigorú rendeletet adott ki a kártyázás ellen. Medici Mária még egy kis hamisjátéktól sem riadt vissza és Medici Katalin külön udvari embereket tartott, akik arra vigyáztak, hogy az apródok ne vigyék túlzásba a hazárdjátékot IV. Henrik francia király a legkülönbözőbb ürügyekkel csalta ki pénzügyminiszterétől kártyaveszteségeire a pénzt, XV. Lajos mindenkivel, aki állandóan nyitva tartott játéktermeibe eljött, szivesen ült le játszani, II. Katalin orosz cárnő, amikor egy este minden pénzét elveszte'te, gyémántját tette fel a „blattra" és el I is vesztette a brilliánsokat, amiket hetvenezer i rubelért váltott vissza. Madame de Montespan PáI risban egy este négymillió frankot vesztett eL Basett-ot játszott, ez tulajdonképpen a faraónak. vagy nasi-vasinak felel meg. Hiresek voltak a murányi kártyacsaták és Széchy Mária, a „murányi Vénusz" asztalánál hatalmas összegek cseréltek gazdát. Brandenburgi Katalinról feljegyzik, hogy „alig győzik kártyával". Saját kártvafestője dolgozott a mur^rivi várb?n. Szenvedélyes játékos volt Báthory István. Lengyelország királya és Erdély fejedelmei Heisler és Doria labanc tábornokokról elárulja a bécsi titkos levéltár, hogy Thököly kártyázás közben lepte meg őket és verte széjjel seregeiket. Apafi Mihály is tartott udvarában egy „képírót", aki a kártyákat festette. Az első „kártyavár" Franciaországban épült. ChaJnbre ur faraónyereségéből csinos kastélyt •rittetott és ezt nevezték el „kártyavárnak." Pr»tnciaorszá"ból kaptuk a játékbarlangokat IsrrtOtmcTj asszony inasa, egyidőben Gévres hercepcel — XV. Lajos engedelmével — nyitott kártyabarlangot. Emitt a főurak, amott az alsóbb néposztály tagjai tolongtak. A kártya azonban ekkor már közönséges, olcsó kivitelű „szerszám" volt Csak a játék fejlődött, a kártyalapok művészt fejlődése — ugy látszik örökre — megállt... Padi Jób. la ámpárott A _ • i _ minden •• g ZS ?? mennyiségben I U III U darabonkint W fillérért kaphatő. Hűtőház, Ilona u. £táAatúé&xfr AihodaSom A pikk-dáma meséi