Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-16 / 13. szám

nfrK"fl(?YAROKSZA3 1935 Január TfJ. riiHsrssiíi sttuliazlian Minden legújabb tipusc R4dfófát BUDAPEST II. és hosszú l»u''ám vételére leaocsóbban átalakitiuk Színházi antóbnszfáratokat terveznek a köraglkbell közsígekböi nélkül, minden ecetben a hivatalból megállapított rendkívül mérsékelt áron, igényeiket teljesen kielégíts szobákat kiutalni Ezeket a szobákat a tel. merült igények szerint négy osztályba soroztuk é» áraikat is ennek megfelelően szabtuk meg. A szobák, vagy a kiszolgálás ellen hivatalunkhoz egyetlenegy esetben sem futott be panasz. — Sajnos, ktMön&sen a filléres gyorsvonatoknak hivatalból megállapított alkalmi menetrendje sok esetben, éppen e menetrend hivatalos megállapitása következtében, nem járt a városra nézve azzal az anyagi eredménnyel, amit normális körülmények kőzött, a legpesszimisztikusabb számítás alapján is joggal lehetett volna várni. Ez különösen a szabadtéri játékok hétköznapjain Szegedre érkezett filléres gyorsvonatokra vonatkozik, amelyek az átlagban este 7 óra körül érkeztek és körülbelül 30 perccel az előadás befejezése után már indultak is vissza, ugy, hogy ezieknek a vonatoknak utasai még arra sem érteik rá, hogy egy kávét sietve megígyanak Szegeden. De a rendes, reggel Szegedre érkező és az esti órákban visszainduló filléres gyorsvonatok ntasai is, — a vonatok visszainditása előtt megeltett ellenőrző körutaimk alkalmával, — szinte kivétel nélkül panaszkodtak a vonatok tulkoraí visszainditása miatt, aminek folytán lehetetlenné vált, hogy az estét a színházban, vagy vendéglőkben nyugodtan eltöltsék. Ez a körülmény indította hivatalunkat arra, hogy előterjesztésben kérje Méltósáirodát illetékes helveken való közbenjárásra a filléres vonatoknak később való vlsszaindiMsa érdekében. Bár ez az intervenció nem hozta meg a várt teljes eredményt, mégis elértük, hogy a Máv. igazgatósága ar addig előirt időnél körülbelül e*y órával később indította vissza a vonatoka', ami mégis már több lehetőséget nyújtott az uasoknak a városban való szórakozásra és a fogvasztásra. — Nagy sikerrel járt a Hivatalunk áTtal adminisztrált nagyaránvn temnlomi hangverseny is, amelyen a müncheni szimfonikus zenekar és tanítói énekkar 400 tagja, valamin* a kíséretükben levő további 300 bajor vendég vett részt. — A költségvetésbe felvett Ps ehetősen szűkre szabott anyagi lehetőségek növelésére — mondja a Jelentés —, hiva'ahink előterie^rtése folvtán Méltóságod több izben fordult a kormányzathoz » szegedi idegenforgalom állami támogatása érdekében. 'A' Wr elmek elintézésről még a mai naoit nem történt döntés. Két és fél oldalon keresztül ismerteti ezután a jelentés a „Szegedi Karácsony" elmaradásának körülményeit. Megállani*ia. hogv a mozgalom é« a propaganda megindításakor nagv volt az érdeklődés és szinte bizonvosra lehetett venni, hogv a „Szesedí Karácsonv" sikere felülmúlia a legrőzsásahb várakozásokat is. A közbeiött külpolitikai eseménvek és a ínffoszláviaí knita. sitá'ok nvomán támadt feszültség azonban elvette az emberek kedvét az utazástól. Hanffsulvozza Berzenczev főtanácsos, hogv sem a nropaganda. sem az előkészítés egyetlen fillérjébe sem került a városnak. A jelentés a következőkkel véirződik: — A hivatal jövő tervei és működési orosrramjíban szerepel effv állandó szeffedi week-enfl mozgalom rendszeresítése. Az eddiginél hathatósabb pronagandát tervezünk kifejteni a wearedi arvflmölcs érdekében. Szorgalmazzuk, a rendelkezésre álló anyagi lehetős* '"hez mérten, egv modem tiszai strandfürdő megépítését. Az Idegenforgalmi Hivatal működésének részben ellenőrzése éis iránvitása, részben pedig hathatós támogatása érdekében, Méltósásrod ezirfinvu utasításának megfelelve, előterjesztést tettünk az Idegenforgalmi bizottság megszervezése érdekében. A ielentés végén Berzenczev Domokos flrra kéri a polgármestert. ho«»v ment-e őt fel í>z Idegenforgalmi Hivatal vezetése alól. mert n mérnöki hivatal vezetése téliesen lefoglal ia minden ideiét és egészségi állapota miatt orvosai te eltiltották a tulfeszitett munkától. (A Délmagyarország munkatársától.) Még a mult évben történt, hogy a szinügyi bizottság egyik tagja javaslatot tett a bizottságnak a környékbeli községek és városokkal való intenzív színházi kapcsolat kiépítésére. A javaslatra a Délmagyarország ismeretes akciója adta meg az alapot, a Délmagyarország ugyanis nemcsak a tavalyi és tavalyelőtti szabadtéri Í

'átékokra inditott a környékbeli községekből :ülönjáratokat, de a tavalyi Kálmán-premierre, az „ördöglovas" első magyar előadására is bekapcsolta a szegedi forgalomba a környék színházlátogatóit és ezzel nagymértékben emelte a szegedi forgalmat. A Déímagyarország ismételt akciójának nagy sikere volt, a mozgalmat az egész környéken nagy örömmel fogadták. A kezdeményezés sikere után nyújtották be a javaslatot, hogy a város autóbuszüzeme indítson rendszeres színházi autóbuszjáratokat Szeged és a környékbeli közületek között. A szinügyi hizotságnak tetszett a gondolat és előterjesztést tett a polgármesterhez a terv (A Délmagyarország munkatársától.) A központi statisztikai hivatal most készült el az 1930. évi népszámlálás legfontosabb ágazatának, a foglalkozási statisztikának feldolgozásával. Ez a statisztikai összeállítás feltünteti, hogy 1930-ban kereseti ágak szerint hogy oszlott meg az ország lakossága, szembeállítva az 1920. évi adatokkal. Az összeállításban a keresők és eltartottak együtt vannak feltüntetve, vagyis a számok azt tüntetik fel, hogy az egyes nagy kereseti ágak hány embernek nyújtanak megélhetést Az egyes városokra vonatkozó részletes kimutatás adatai szerint Szegeden az 1930 december 31-én kimutatott 135.071 főnyi összlakosság megoszlása kereseti ágak szerint a következő volt: Mezőgazdaság és kertészet 49.220 (44 657), ipari és kereskedelmi foglalkozások 46.962 (46.082), közszolgálat és szabadfoglalkozások 10.913 (8579), véderő 3501 (6549), napszámosok 4709 (4703), nyugdijasok és tőkepénzesek 11.155 (5188), cseléd?]3010 (2086), egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 5601 (4821). A zárjelben közölt számok az 1920. évi adatokat tüntetik fel. Érdekes a főcsoportokon belül az ipari és kereskedelmi jellegű foglalkozások részletes megoszlása. Míg ugyanis az összes ipari és kereskedelmi foglalkozásúak létszáma alig változott, amennyiben az 1920. évi 46082-vel szemben csupán 46.962-re emelkedett, addig az élcsoportokban lényeges eltolódások történtek a következők szerint: bányászat és kohászat 3 (7), tulajdonképeni ipar 31.688 (27.979), kereskedelem és hitel 8816 (8384), közlekedés 6455 (9712). Különösen feltűnő itt a közlekedésből élők számának nagyarányú visszaesése, amit csak részben lehet a Máv.-mühelynek megszüntetésével magyarázni. Ennek a számnak visszaesése általánosságban is mutatja azt az elsorvadást, amit a határforgalom megkötése Szegeden előidézett. Ezzel szemben az a körülmény. hogy a sajátképeni iparból élők száma 27.979-ről 31.688-ra emelkedett, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Szeged iparában valami lényeges fejlődés történt volna, hanem ez csak annak a természetes szaporodásnak felel meg. ami a némegvalósitására, a polgármester pedig üzemigazgatóság elé vitte vitte a kérdést és az üzemigazgatóság az autóbuszvállalat vezetőségét bízta meg a szükséges számitások elvégzésével A tervezet most készült el és azt az üzemvezető benyújtotta a polgármesternek. A jelentés szerint a gondolat megvalósítható abban az esetben, ha az érdekelt városokban és községekben elegendő nagy érdeklődés lesz a színházi autóbuszok iránt. Az autóbuszokon átlag 28 férőhely van, ha egy-egy kocsira tizenná»y utas jelentkezik, akkor már megté. rülnek a költségek, ha több jelentkezik, akkor már haszna lesz belőle az autóbuszvállalatnak. A polgármester megállapította, hogy a város maga nem propagálhatja elvi okok miatt ezeket a szinházi autóbuszjáratokat, mivel azonban ezeknek a járatoknak a megindítása a szinház érdeke, fölhívta a színház vezetőségét, hogv végezze el a szükségesnek látszó propa-> gandát. pesség általános számában is mutatkozik. Köztudomású azonkivül az is, hogy e 10 esztendő alatt csak az egész kisexistenciák száma szaporodott, de számottevő ipari alapítás Szegeden nem történt. Az 1920. évvel szemben mutatkozó eltérések során megemlítendő még az is, hogy a véderőkhöz tartozók létszáma csaknem felére csökkent, ezzel szemben a nyugdijasok és tőkepénzesek száma 5188-ról 11.155-re emelkedett. Minthogy pedig kétségtelen az, hogy nem a tőkepénzesek szaporodtak meg Szegeden, ez a szaporodás kizárólag a nyugdijasok létszámában állott elő. Ez az emelkedés kapcsolatos azzal a ]-örülménnyel, hogy a trianoni békeszerződés következtében Magyarország volt kénytelen legnagyobb részben vállalni az elszakitott területek nyugdíjasainak ellátását is és a számban megszaporodott nyugdijasok főleg a városokban telepedtek meg. Öröm nézni L1EBMRNN szemüvegen látszerész-szaküzlet. Kelemen ucca 12. Diáktüntetések Bécsben Bécs, január 15. A déli órákban diákok megkísérelték, hogy a belvárosban tüntetéseket rendezzenek. A tüntetés során a diákok összeütközésbe kerültek a .rendőrséggel, amely nem engedte tovább haladni a tüntető csoportokat és gummibotjával feloszlatta a csoportokat. A belvárosba vezető uccákat lezárták. A vidék egyes városaiból is jelentenek tüntetéseket, de az eddigi jelentések szerint a felvonulásoknak sehol sem volt támadó jellege. 49 ezer gazda, 47 ezer ipari és kereskedelmi foglalkozású, 10 ezer nyugdíjas Szeged lakosságában Szeged a népszámlálási statisztika tükrében — Szomorú adatok a város forgalmának visszaeséséről