Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-15 / 12. szám

•EBOED. 9aerkMCtO«éQ' Somogvl ncca (t^i.em. Telefon: ZM3.. Klad4hlvatel kOlctOnkttnyriar «* (egylroda t Aradi ncca 8. Telelőn : 13-0». * Nyomda : L«w l.l|Mt< nrca 1». Telefon r 13-0®. r*Tlr»lt ét levélcím: Délmaoynronzea Secoert A liberálisok A liberálisok szónoka a szombati közgyűlésen a párt érdemes titkára, dr. Pártos Ernő volt Van Pártosnak a többi között egy rossz és egy jő tulajdonsága. A rossz tulajdonsága, hogy fölötte is eljár az idő. A nyugdijképességtől messze van ugyan még és munkabírásának teljes birtokában intézi a párt ügyeit is. De nem is a fiatalok között döngeti az érvényesülés kapuját. Egyébként se döngetős természetű és itt értünk el oda, ahol Pártos Ernő szóba kerülő másik tulajdonságáról, a jó tulajdonságáról akarunk beszélni. Mindig mértéket tartó és szerény tudott maradni a pártban is és a közélet egyéb fórumain is, ahol pedig bizony gyakran csapnak össze élesen nemcsak pártok, hanem érdekcsoportok s az érvényesülés hevétől túlfűtött egyéni érdekek is. Pártos Ernőnek vannak képességei. Különbek, mint egynémely nálánál jobban érvényesülni látszó urnák. De a két könyök rendszerét és szellemét sose ismerte és sose alkalmazta. A pártvezetés ellen vannak kifogásaink. Annál melegebben helyeseltünk annak, hogy a liberális pártnak a közgyűlési nyitány ünnepélyes aktusában való képviseletével Pártos Ernőt bizták meg. Mibe merülhet ki ilyen alkalmakkor az ellenzéki párt szónokának a szerepe? Politizáljon? A többségi párt vezére §em politizált Ami politika volt a beszédében, az nem politika, szive, igazságérzete, jogi józansága s az emberiség még megmaradt kuiturkincsét féltő aggodalma szerint minden magyar embernek nemzeti és nemzetközi hitvallása. Ugyanezt hirdette hetvenegy után — csak talán élesebben célba találva — Gambetta, aki délről jött északra, mint annyi nagy francia, aki zsidó volt, mint a francia kultura annyi kimagasló ékessége s aki a német megbizott kezeihez a rettenetes hadisarc felét leolvasta a békekötést követő első év elteltével. Nincs Franicaországnak olyan vidéke, amelyen ne örökítené meg szobor vagy másfajta emlék Leon Gambetta emlékét. Halhatatlan érdemeket lehet szerezni városokkal szemben is. Különösen olyan sorsüldözött, de a duzzadó fejlődés sok egészséges föltételét magában hordozó várossal szemben, mint amilyen Szeged. A legtöbb alkalma erre a többségi párt vezérének van. Jó lett volna, ha szavát a polgármesterébe fűzte volna a liberális párt szónoka, hiszen a pártján kivül állók közül a legközelebbi eszmei rokonság bizonyára hozzá kapcsolja? Ez is kényes feladat lett volna. Abban egyet értünk a polgármesterrel, hogy elévülhetetlen dicsőség lenne, ha az ország meghódítására Szegedről indulna ki a szeretet forradalma. De a szabadtéri játék megteremtésében és sikerében közreműködött tényezők érdemének megítélését illetően már helytelenül osztályozott a város első tisztviselője. Nem volt utolsó dolog, amikor Mátyás király álruhában elvegyült a nép közé. Az se lenne utolsó, ha ilyen elvegyült minőségében a város első tisztviselője egyszer meghallgatná, hogy mit beszél az igazságot ösztönével legtöbbször élesen kitapintó nép. Amikor azt hiszik, hogy egymás között vannak. Egészen egymás között. A konvencionális kötelességek lerovásán tul mondhatott-e tömörebbet és többet a liberális párt szónoka, mint azt. hoev ez a Kedd, 1935 Január 15. Ara 12 fillér XI. évfolyam, 12. §z. párt mindenkivel együtt fog dolgozni, aki a város jövőjén és jólétén kiván munkálkodni. Várospolitikai programnak ez majdnem a legtöbb, már pedig abban megegyeznek a vélemények, hogy politikai tusákat a közgyűlés padsoratói távol kell tartani. Persze a jövő, de különösen a jólét relativ fogalmak. Az esetleges kételyeket azonban a liberális pártnak el kell oszlatni. 1935-ben a liberális politika jólét alatt csak Wartburgban délután 5 órakor megkezdődött a szavazatok összeszámlálása, ami előreláthatólag a kora reggeli órákig tart. Különösen Saarbrückenbcn várják izgatottan a népszavazás eredményét és annak százalékos arányát. A francia kormány már ugy rendelkezett, hogy saarvidéki útlevelekkel biró német állampolgaroknak külön vizumot kell szerezni, ha át akarnak jutni a francia határon. öt órakor szólásra emelkedett R o d h e elnök és nenia csendben a következőket mondotta: ELÖriZETÉS: Hnvonta Melyben 3.20 vidéken e* Badapeelen S.fVO. kUimtdOn 0.40 oenqfl. * Eqyes nzAra Ara httkHznan 12, vasár- e* Unnennao IO HU. HlrdMéaek (elvetele tnrlm azertnt lent'« hMirt Kivételével tanonta renoni a minél szélesebb néprétegek", minél általánosabb és minél biztosabb jólétét hirdetheti. A kenyeret és a tüzelőt mindenki részére. A küzdelmet a népbetegségek ellen s ennek legelső eszköze gyanánt az egészséges lakásokat. A munkás munkához jutását. Az iparos osztály újraéledését. Kereskedő cégek támadását és feltámasztását. S ami ennek az egész folyamatnak a megindítója lehetne^ a földérték diadalmas megújhodását. j — A népszavazás rendben és program szerint ' lefolyt. Az urnákat szigorú őrizet alatt ideszálliltatluk. A szavazatok összeszámlálását ezennel megkezdjük. Minthogy a saarvidéki lakosság a szavazás tartama alatt nyugodtan és méltóságteljesen viselkedett, a népszavazási bizottság nem kételkedik abban, hogy ezt a magatartását továbbra is megtartja. Hiszem és bizom benne, hogy a lakosság tudatában van az óra jelentőségének. A terem karzatát zsúfolásig megtöltötték a külföldi újságírók. Rodhe elnök beszéde után I kezdetét vette a szavazatok összeszámlálása. A. Reggel 8 órakor hirdetik ki a saarvidéki népszavazás eredményét Nagy izga'ommal várfák a történelmi szavazás számadalait Hétfőn dé'ufán 5 órakor lázas feszültségben kezdték meg a szavazatok összeszámlálását Mi lesz az eredmény után: Genfben és a — Saar~vidéken ? Saarbrücken, január 14. Vasárnap folyt le a Saar-vidéken a népszavazás, amely az egész nemzetközi nyilvánosság érdeklődését a kis tartomány felé irányitc'ta. Zavargás, rendzavarás nem zavarta meg a 960 szavazatszedő bizottság tizeokctórás munkáját, de a hangulat mindenütt izzó és feszült volt. Már a hajnali órákban megindult a népvándorlás az urnák elé, mert a törvény szerint csak abba a körzetben lehetett szavazni, ahol az illető szavazó 1919ben lakott. A legtöbb helyén már a délelőlli órákban leszavazott a választók többsége; délután már alig volt munkája a szavazatszedő bizottságoknak. A kiszivárgott hirek szerint a szavazásra jogosultak 98 százaléka leszavazott. Este 8 órakor valamennyi urnát lezárták. Ettől az időtől kezdve jóformán csak a nemzetközi hadsereg katonáit lehetett látni az uccákon, a szavazók a hosszú várakozásban kimerüllek és lakásaikba tértek. A lepecsételt urnákat este 9 órakor a választási elnökök nyugta ellenében átadták az egyes csapatok parancsnokának. Ezután a katonaság lövésre emelt fegyverrel a teherautókra rakott urnákat és jegvznkönvveket elvitték az evangélikus hitközség Wartburgnak nevezett palotájába. Londoni jelentés szerint Bürckler, a Saar-vidék jövendő kormánybiztosa Hitler felfogását fejtette ki a Daily Maiiban. Bürckler nyilatkozata szerint Hitler az eredménv ki-, hirdetése után rádiószózatot intéz a kommunistákhoz, hogy maradjanak nyugodtan, nem lesz bántódásuk. A párisi Le Jour tudósítója előtt P f o r d t, a kommunista párt egyik vezetője a következő kijelentéseket tette: — Még abban az esetben is, ha a nemzeti szocialisták győznek, nem fogjuk elhagyni a Saar-vidékeí. Minden eszközzel védekezni fogunk. Franciaországban is biztosra veszik Németország győzelmét, csali a szavazatok arányszáma lehet vitás. A francia hatóságok már megtették a szükséges intézkedéseket a menekültek befogadására; valószínűleg, az ország délnyugati megvéiben helvezik el őket. A Petit Journal 40.000-re becsüli azoknak a számát, akik az eredmény kihirdetése után eltávoznak a. Saar-vidékről. A lap értesülése szerint hathónapi idő lesz az elköltözésre. Hágai jelentés szerint a holland kormánvelhatározta. bogv egyes saarvidéki menekülteknek menedéket ad. Számolják a szavazatokat