Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

r* »PrWfl G?AROPSZfcG 1935 ianuár T. Kedves vevőinknek boldog újévet kívánunk! iAmAl Az automobilizmus jelenje és jövője Irta Markouics Szilárd oki. gépészmérnök. Sajnos, hazánkban az automobilizmus felenérói beszélni sem lehet Autóiparunk úgyszólván nincs. Az egyetlen magyar személyautógyár mtködését teljesen beszüntette, rnig autókereskedelmünk az elmúlt évek alatt szenvedett hatalmas veszteségeit kiheverni nem tudta, — stagnál. Ha pedig jövőjére, azokra a lehetőségekre akarok rámutatni, amelyekkel hazánkban az automobilizmust újból meglehetne inditani, akkor már elöljáróban le kell, hogy rögzítsem azt, hogy ez nem város, hanem országos kereskedelmi probléma, mivel csak a legmagasabb helyről jövő rendelkezések segíthetnek Az automobilizmus csak kis részében ipar, hazánkban elsősorban kereskedelem. Már pedig Magyarországon kereskedelemellenes politika folyik. Ennek bizonyítására csak arra mutatok rá, hogy az elmúlt évek alatt a kereskedelem 40 százaléka elvérzett. El kellett, hogy vérezzen, mert ezt a társadalmi osztályt semmiféle rendelkezés nem védte. A kereskedő áruját gyárosának 3—6 hónap alatt meg kellett, hogy fizesse, mert ellenkező esetben redőnyét lehuzatták, ellenben a kereskedő ugyanezen áruját, ha gazdavevőjének eladta, kihitelezte, az áru ellenértékének behajtását még csak meg sem kísérelhette, mivel a különböző rendelkezések ezt lehetetlenné tették. Az ilyen egyoldalú, — a társadalom csak egy rétegéf védő rendelkezések éreztették is hatásukat, amelyeknek eredménye: nincs életképes kereskedelmünk. Legsúlyosabban érezte ennek hátrányát a műszaki és köztük az automobilkereskedelem, mert hiszen ezek ikihitelezéseiket legnagyobbrészt a gazdaközönség körében eszközölték. Ezt az igazságtalanságot nem igyekeztek más; az automobilizmus fejlődégét elősegítő rendelkezésekkel enyhíteni, sőt a számtalan külföldi bevált példát félrevetve et kereskedőtárgadalom életlehetőségeit megnéhezitették. Az európai nagy államok, köztük Németország és Franciaország is a közúti adókat és ezzel kapcsolatos egyéb illetékeket teljesen eltörölték s helyébe az egyedül igazságos és a fogyasztáshoz alkalmazkodó benxinadót vezették be. Nagyrészt ennék köszönhető, hogy az egész világon egyformán érezhető gazdasági pangás dacára Németországban és Franciaországban is az automobilizmus hatalmas méretekben fejlődik és ennek a belyes adóztatási rendszernek az eredménye az, hogy például Franciaországban egy évnegyedben 90 millió frankkal többet jövedelmezett ez az adórendszer, mint az előző év ugyanezen negyedének közúti adó rendszere. A kereskedelemnek, a gazdasági fellendülésnek egyik korszerű eszköze az idegenforgalom. Az automobilizmus terén ezért az idegenforgalomért sem tettünk semmit. Egy-két újonnan épült úttól eltekintve csonka hazánk útviszonyai roszszak, modern garázsokkal nem rendelkezünk s ráadásul a külföldi autótulajdonost városi vámok szedésével előttük érthetetlen vekzaturának twszszük ki. Turaautósnak elviselhetetlen az, hogy meg kelljen állni és valutahiánnyal, pénzvisszaadással, a nvelvnemtudás nehézségeivel fűszerezve külön városi vámokat kelljen fizetnie Tudom, hogy a városi vámok a Spey«r-kölcsönök fedezetéül le vannak kötve, azonban egy kis jóakarattal generálisan lehet segíteni azzal, hogy a külföldről bejövő minden autótulajdonos a határon lefizetne egy bizonyos összeget városi vámmeguáltás Érthetetlenül magas, túlzottan nagy behozatali vámok terhelik az országba behozott autókat és motorkerékpárokat. Annak ellenére, hogy mint elöljáróban is megemlítettem, ezek a vámok már nem is magyarázhatók, mint védővámok, mert hiszen személ v autógyártásunk nincs és motorkerékpániparunk is szünetel. A külföld tele van modern olcsó kis autókkal. Magyarországon olcsó kisautó nincs. Nincs, mert 2000—2500 pengős gyári áru kisautót 1200—1300 pengő vám és fázisadó terheli. Ezeket a vámokat meg kell szüntetni, mert ha azokat teljesen törölnék az esetben is az állam bőségesen kárpótolódna a többletkocsik által fizetett ut- vagy benzinadókban, az elfogyasztott benzin után keresett hatalmas kincstári és vámrészesedésben (1 mázsa benzin ára 40 pengő, ebből az állam 27 Pengő kincstári adó és fázis jövedelemben részesül), az automobilizmus fellendülésével a kereskedelem és ipar megerősödésével megnagyobbodott kereseti és egyéb adó jövedelmekben. Okos rendelkezésekkel a deviza nehézségeket is le lehet küzdeni. Behozatali engedélyeket csak azon külföldi gyárosok kaj inak, akik importált autók ellenértékét magyar árucikkekben, terményekben vásárolnák le. Ezáltal nemcsak a kereskedelem, hanem talán els^orban a gazdatársadalom is hatalmas előnyökhöz jutna. Ehelyen éppen csak rámutatok arra, hogy a fejlődés lehetősége érdekében meg kellene szünniök az autóérdekképviseletek (KMAC Touring Club, stb.) széthúzásának, az autóbiztosítás kérdését kormányintézkedéssel kellene egységesen rendezni, törölni kell a jövedelmet ugy sem hajtó fényűzési adókat, de legelsősorban egy soronkivüli kormányintézkedéssel meg kell szüntetni a motorkerékpárokra elviselhetetlenül és igazságtalanul kivetett tudzott közúti adókat. Minden bántó él nélkül rá kell mutatni arra, az ipar, jelen esetben a pneumatik gyártás hazánkban az autóstársadalommal szemben nem hálálja meg azt a rengeteg védelmet, amelyben az állam részéről részesül. A nyersgumi vámtétele jelentéktelen pár pengő, amivel szemben a kész pneumatikokat mázsánként 220 pengő aranykorona vám és a teljes gumi érték után számított 14 százalék vámfázis adó terheli. Ezek a terhek a gumi értékének legalább 100 százalékát teszik ki. Példának felhozom egyik leghasználatosabb teherautó gumiméreteit, a 32x6-t. Ezt a köpenyt ma a magyar gumigyár 240.— pengőért árusítja még közüzemeknek is darabonként. A külföldi pneumatikok ugyanezt az árat tartják, vagy alig pár pengővel drági" k, jóllehet ezen 240 pengőből a vám, vámfázis adó és fuvar, 110—120 pengőt tesznek ki, tehát a fennmaradó 120 pengőt kapja külföldi pneumatikért a gyár, az országos vez'-képviselet s a helyi álképviseletek. Feltétlenül jogos Ikivánsága lehet a terhekkel agyonsxijtott automobilizmusnak, hogy a magyar gumigyár árait jelentősen szállítsa le, amint Magyar^ -cgon kivül minden más országban a honiipar a pnemum^tikokal összehasonlíthatatlanul olcsióbben árusít ¡a. Ezt tapasztalhatták a felvidéken járó magyar autór sok is, mikor a csehországi Batta-gyár pneumatik ját vásárolták. Az ilyen 100 százalékos szuperhasznokat ¡biztosító vámvédelmek hatalmas nyeresége hol halmozódik fel? Fenti horribilis vámvédelmen kivül a rendeletek sokasága támogatja a magyar pneumatik ipart, többek között azon rendeletek, amelyek értelmében városi és állami intézetek, üzemek, taxik kizárólag csak magyar árut vásárolhatnak és, hogy ezekenkivül az egész ország gumifogyasztásának csakis egész kis hányadát engedik az országba külföldi áruból behozni. Mindent rendelkezést, minden magyar iparvédelmet megértek, elismerek, ha ennek nem egyes érdekcsoportok, hanem az egész magyar közősség, jelen esetben a teljes magyar automobilizmus látja hasznát. Az autók üzemanyag ellátása terén forradalmat jelentenek a fa- és faszéngázgenerátorok alkalmazásai Külföldön minden országban hemzsegnek a a fa- és faszéngázgeneredtoros mobilok. arnoA hivatalos «statisztikák ezrei Igazolják, hogy ezen a réven üzemanyagban 75—80 százalékos megtakarítás érhető él, eltekintve azon végtelenül fontos gazdasági előnytől, hogy hajtóerő szempontjából függetleniteni tudnánk magunkat a külföldi anyagbeszerzés szükségességétől, ami egy esetleges háború esetén döntő fontosságú előnyt jelentene, nemszólva arról, hogy most is százmilliókat takaríthatnánk meg devizákban. Európa minden országa feligmerte ennek a kérdésnek végtelen fontosságát, állami rendelkezések, védelmek segitik, illetve kötelezővé teszik fenti hajftóerők használatát Példának kiragadom Olaszországnak szeptemberben a hivatalos közlönyben megjelent azon rendeletét, mely szerint fa- és faszéngáz generátoros autóknál 5 évi teljes adómentességet biztosit, valamint az újonnan megvásárolt ilyen automobiloknál az állam esetenként 6—9000 lirás állami támogatásban részesiti az ilyen autóvásárlókat. Magam is a közelmúltban megtett utamon több ezer kilométer! utaztam ilyen generátorokkal felszerelt teherautókon és állítom, hogy ezek az üzemanyagot teljesen és tökéletesen pótolják a benzint. Ennek a kérdésnek egy teljes szakirodalma van s akkor, amidőn « helyen erre csak röviden rámutatok, jelzem, hogy a közeljövőben részletes, kizárólag ezzel foglalkozó cikkel szándékozom a közönség elé jönni. Böviden fentiek lennének azok a sürgős Intézkedések, amelyekkel az automobilizmus fellendülését elő lehetne mozdítani, melyeket röviden az alábbiakban foglalok össze: az újszerű találmányok, tervek és gondolatok minden vonalon való támogatása és állami kedvezményekben való részesítése, másrészt az autók beszerzésének olcsóbbá tétele és az autók üzembentartásánali megkönnyítése a most fennálló terhes rendelkezések megszüntetése, az adók eltörlése és ai üzemanyagok és alkatrészek árának olcsóbb¿ tétele révén. Szegediek találkozó helye az István Király szálloda Nyugati pályaudvar m*U«tt.) — TtoMon (Interurbán) 908—48., 904—84. — Bttiyaayalm; HOTHLWT. Sxobölnle ttróí mérsélcelxtllc. I Iqn UrrikMft 80<*> «fMntn^ kapnak. KUzponlI 1U1«S, folyó hideg-meleg -vta, UU, leletoao* »zobAk. Telte« komfort « A »zAllodában étterem, kAvéház ém amerlcan bar •] k