Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

iilU lUHWTimi SZBOED, SserkMztfltéq • Somogyi ueca i¿2..1.em, Telefon: 23-33.- KIbí)óhlvolal kölc»önkönyvf6r íl Jegyiroda : Arndl uccn 8. Telelőn: tV(H».^NyomdB: LMw » 'Dót ncrn 1«. Telefon • 13^of. TAVrntt ei leveleim: PélmiaynTOfMeq S«eoe<l IIII WHI H—WW" Az a választói jog, melynek alapján most választunk Magyarországon: szörnyűség. Az ajánlási rendszer életre-halálra kiszolgáltat minden jelöltet az önkénynek és a vidéki nyilt választókerületek szavazási rendszere kitermelt egy ál-alkotmányosságot, látszat szerint a vidéki polgárnak is van választói joga, csak éppen nem gyakorolhatja meg­győződésének megfelelően. A nyilt válasz­tásos magyar vidéken csak azt választhatják meg, akinek megválasztását a kormány en­gedélyezi, magyarul szólván: akit a kor­mány beenged a képviselőházba. Nem aka­rom itt részletezni az utóbbi évek vidéki választásainak tanulságait a megvasalt el­lenzéki pártelnökökkel, községekkel, me­lyekbe az ellenzék embereit be nem enged­ték s ahová csak a madár mehetett be, mert repülni tudott s még a diadalmas, ellenzéki választásokról is csak annyit: a kormány, ha egy kicsit jobban megerőltette volna az ap­parátust, még egy kis atrocitás s a jelölt megbukott volna. A lajstromos kerületekben titkos a szavazás s ebben a néhány ke­rületben szembekerülnek egy­mással azok, akiknek együtt kellene haladniok s akik együtt is mennének, ha nem volna lajstromos a sza­vazás s az egyéni kerületekben egymás se­eitséeére volnának utalva, hol is eevmás se­gítsége nélkül el kellene veszniök. S ily szörnyűség mellett tanulságok alap­ján esztendők óta a legnagyobb gyanúper­rel nézem azt a harcot, mely a választójogért folyik, azon az alapon, hogy rosszabb már nem lehet, nem lehet politikai harcokat indi­tani. Azon az alaron sem lehet polgári alapon álló pártnak reformokat kivánni: mentül rosszabb, annál jobb. A jelenlegi Európa kcrmányaitól — tisztelet a kevés ki­vételnek, — nem kivánok reformpolitikát. Ismerem a reformjaikat, ismerem az ideoló­giájukat ! tudom, hogy amit ez a világ kiter­mel, az i demokratikus haladásnak ha nem is sírásója, de kerékkötője. Ismerem ezt az uj világet az uj urak országlásaiból, ott vol­tam a demokráciaellenes világnézlet első gyakorlitba átültetésénél, születési tanuja voltam az orosz szovjetnek. Nekem nincsenek tehát illúzióim s meg­lepetés lesz az uj választói jog minden oly intézkedése, mely a népakaratot is érvénye­sülni «ngedi. A parlamenti harcoknak lesz feladaa a demokráciából jobb időkre meg­menteni annyit, amennyit éppen meg le­het nenteni. Az ellenzéknek eggyel azon­ban tisztában kell lennie: harcot vivni megosztott erőkkel, harcot viv­ni az ee y m á s lebecsülésével, ha r­cot vivni egymással szemben felillitott s az ellent nem a túl­oldalon kereső frontokkal nem lehet. Nem lehet upv harcokat vivni, hogy önlént kínálkozó résekét mutatunk az ellen­félnek, melynek így rohamoznia sem kell, az egymás ellen hadakozó várvé­dőcsapatok nélküle is megeszik egymást. Az ellenzéknek, amely az országban még menteni akarja a népjogokból, amit lehet, tudomásul kell vennie, hogy darabokra té­pett vonalaival harcbaindulni nem. csak •MMHHnHHBVPIHH Kedd, 1935 január I. Ara 20 fillér XI. évfolyam, 1. «z. megalkudnia lehet s akkor is az alku feltéte­leit az ellen szabja meg. Ha keressük a gyakor­lati politika szempontjából az ellentéteket, melyek a közös front kialakulását akadályoz­nák, ha keressük a demokratikus politika szempontjából az elvi elbírálásokat, a kü­lönbség nulla. S van-e egy összefogásnak reménysége az eredményekre? Ám álljunk meg a szegedi kereskedő választások ered­London. december 31. Az angol sajtó már meg­kondítja a lélekharangot Loval legújabb közép­i európai terve felett. A Star ezeket iria: ELŐFIZETÉS: Hnvonln helyben Vidéken e» Budapesten 3.00,kUIt»ld»n ®.40 penort- Egye» Ara h^lkifz­nan 12, vníftr- Unnepnno 20 ílll. (Ilr­rtetésrk felvétele tnrlin szerint. Vr"'«-. lenlk h«ttd kivételivel naponta reggel menyei előtt egy pillanatra s vessünk egy pillantást a kerületben lefolyt választás sta­tisztikai eredményeire. De nézzük Debrecent, — és a contrát Makót. Nem ismerem a választójogi javaslatot. De annyit látatlanban is merek állítani, hogy nekünk, akik a demokrácia és liberájizmuv elveire felépített világtól várjuk az emberi­ség jobb jövendőjét, nekünk nem hoz jót. S ha elveink védelmezésének lehetőségét a jövendő parlamentre át akarjuk menteni, akkor a demokratikus ellenzéki pártoknak meg kell találni az egymás kezét, különben — magukra vessenek. | — Olyan gondolat, hogy Franciaország, Olasz­I ország és a kisantant előbb egymás között álla-, I oodianaik meg és ezután puszta aláírás, vésett kö­A választói fog Irta: Fábián Béla Január végén nyi a választójogi javaslatot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Új­év első hetében, a jelek szerint megélénkül a politikai élet. Pénteken minisztertanács lesz, amely folytatni fogja a választójogi javaslat, tervezet tárgyalását. A Délmagyarország budapesti munkatársá­nak értesülése szerint a választójog kérdésével még két-három minisztertanács fog foglalkoz­ni, ugy, hogy végleges állásfoglalásra csak ja­nuár végén kerül a sor. ' Kormánypárti körökben ugy számít ják, hogy a kormány választójogi javaslata január utol­só napjaiban kerül az egységespárti értekezlet elé, ugyanekkor hozzák nyilvánosságra a ja­vaslat részleteit. A képviselőháznak februári első ülésén nyújtják be a választójogi refor­mot és a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot. Nehézségek és tárgyalások az uj költségvetés előtt Külön megbeszélések a földművelésügyi, a kereskedelmi és a kul­tuszminiszter között — Az állami kiadások és a takarékosság (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) I m­r é d y pénzügyminiszter még novemberben felszolitotta a minisztereket, hogy tárcájuk költségvetési tervezetét a takarékossági szem­pontok érvényesítésével karácsonyig nyújtsák be a pénzügyminisztériumba. A felszólítás el­lenére eddig csak néhány költségvetési tervezet készült el. A földmüvelésügyi, a kereskedelem­ügyi és a kultusztárca költségvetése ezideig még nem készült el. Ennek az a magyarázata, hogy a szakiskolák kérdésében a három mi­nisztérium még nem tudott megegyezni. Ebben az ügyben a miniszterelnök a mult hetekben külön miniszterközi értekezletet bivott össze és bár a hivatalos jelentés ekkor nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy az érdekelt miniszte­rek teljesen egyetértenek az alapelvekben, a helyzet az, hogy az egvséges megállapodást a miniszterelnöki beavatkozás sem tudta még megteremteni. A miniszterelnök ekkor meg­bízta a három érdekelt minisztert, hogy egy. más között igyekezzenek megegyezni, azután ter jesszék eléje a javaslatot a szakiskolák rég­óta vajúdó kérdésének megoldására. Ebben a pillanatban tehát még kétséges, hogy a mezőgazdasági és kereskedelmi intéz­mények megmaradnak-e a földművelésügyi, illetve a kereskedelemügyi minisztérium költ­ségvetésében, vagy pedig a kultusztárca fenn­hatósága alá kerülnek. Csak ennek a kérdésnek a megoldása után kerül sor az összes tárcák költségvetési elő­irányzatának összeállítására. Az uj költségve­tést március közepén nyújtják be a képviselő­házban. T y 1 e r népszövetségi főmegbizott pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy az állami bevételek­emelkedésére egyáltalában nem lehet számi, tani, a kiadások emelkedése tehát káros kö­vetkezményekkel járna. Ilyen körülmények között fokozott energiá­val igyekszik érvényesíteni a pénzügyminisz­ter a takarékossági szempontokat. Jól infor­mált körökben azonban ennek ellenére sem tartják valószínűnek, hogy a pénzügyminisz­tériumban jelentékeny lefaragásokat végez­hessenek az egész költségvetéssel szemben, vagyis az uj költségvetés végösszege az idei költségvetés végösszege körül fog forogni. Laval középeurópai terve — a versaillei diktálásra emlékeztet — irfák Londonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom