Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-06 / 275. szám

\ T934 üecemfcer 6. DerMAGYARORSZÁG Róna Lajos halála Az 1934.es esztendő, amely kulturális és közéleti értékekben annyit zsákmányolt, hogy hoszszu évek nem érhetik utói, — képtelen volt elmúlni anélkül, hogy meg ne tépázza az ujságirás fáját. Szomorúan jelentjük, hogy fíóni Lajos, »A Mai Nap« és a »Pénzvilág« főszerkesztője 53 éves korában szerdán meghalt s érzékenyen megritkult halálával az a gárda, amely a háboruelőtli, arra alkalmas, esztendőkben a legnemesebb versenyre kelve adott szárnyakat a szegedi újságírásnak. Hóna Lajos volt az élesztő kovásza annan. a kornak, vibráló idegéletet jelentett minden mozdulata, pihenni szinte senki sem látta őt, aki az eseményeket nemcsak meglátta, hanem meg is érezte s próféciáival, — amik azonban belülről jövő finom ösztönök voltak — valósággal ott á'lt a forrásnál, várva az elkövetkezéseket. A legkisebb momentumokban is tudta a naggyá fejlődhető dolgok csirá'áf, mintha varázsvesszővel járt volna, hogv miből les-, az esemény, a riport. Volt benne egy kis idegesség, végtére a pálya magával húzza még a bronzidegeket is, — minden idege azonban mindig az ügyet szolgálta, az emésztöen gyors munkának volt a kifejezője, amely nem tür haladékot, hiszen a közönségei villámgyorsan kell kiszolgálni. Az újszerű újságírás pedig kinőtt már azokból a formákból, amelyek valamikor kedélyes söröző asztalok mellett kényelmes hivatalnoki tempóval intézték a megbeszélést. Abban a korban került jelentős makói és aradi zsurnalisztikái tevékenység után * 1 Szettedre ' hóna Lajos, amikor íátszólag m*^ gtaidtaian jö•ét vett körül bennünket, de lappangva nyújtogatta már csápjait valami ideges feszültség, amely hol itt nehezedett pillanatokig egész életűnk, közszerrvezetünk egy-egy részére, hol más téren jelentkezett figyelmeztető szivbillentyükihagyással •jelezve, hogy megérjük még a nagy idők tanúi kétes dicsőségét. Szinte azt lehetne mondani, hogy Róna Lajos ezeknek a megérzésében is elüljárt s reprezentáló ja volt az időknek, amelyek emberei azonban nem voltak olyan fluidumokkal teli tettek, mint ő. Szerelme, álma, mindene volt az újságírás, semmiféle más pálya nem tudta ettől elcsábítani, egészségét ezért áldozta fel szinte túlzottan pazarlóan. Örökös láng égett benne, tíz keze ha van, az is kevós, hogy mindent megírjon, amit látott, ami impressziót adott neld, ami felháborította és az érdekelteknél jobban zaklatta. Kevés emberben fejlődött ki akkora mértékben a szociális érzék, mint Róna Lajosban, aki az apostolok elszántságával s a gyermekek vakmerő merszével szállott sikra szegények, gyámoltalanok, megbántottak, kizsákmányoltak érdekéért, azt sem bánva, hogy a világon minden kiegyenlítődik, harcos felek megbékélnek, aztán közös erővel verik be — az ujságiró fejét, aki magát exponálta értük... ő még ezt sem vette észre, meglátta azt a pontot, ahol az újságírónak — önkéntelenül tett fogadalmához híven — közbe kell lépnie s ment tovább az utján. M?rt az emberek megalkudhatnak, de az eset megállapításai maradandókká válnak, azokban irányzatok, elvek, közsérelmek magvai rejtőznek. Ragyogóan tudta magát azonosítani a jö Ongyel, aminek fana'ikus szolgájává szegődött, flamarább is elégett, mint bárki más, kényelmesen élő, az eseményeket páholyból szemlélő, hősiesen soha nem verekedő, hanem a mindig jelenlevőnek igazat adó kortipus. Nincs még egy pálya, amelyik ilyen rohamosan fogyassza az életenergiát s majdnem teljes bizonyossággal el lehet azt is mondani, hogy amelyik ujságiró öregkorában, végelgyengülésben hal meg, az vagy amatőrje, vagy csak haszonélvezője volt a pályának. Siratjuk Róna Lajosban az őszinte, becsülete? jób&rátot, a páratlan kollégát, aki nehéz munkáján tökéletes kozőr, mulató kedvű cimbora tudott tenni s épp ugy kitárta a szivét, mint ahogy hiába takargatta a magáét akárki, mégis csak belelátott egyaránt a gondolataiba. Nem született Szegeden, átmeneti esztendőket töltött csak a városban, de bennszülöttebbé lett sok helybelinél azután is, mikor széleskörű fővárosi működésében alkalma nyilt rá, hogy a város érdekeit védje s megmagyarázza a konjunkturásoknak, hogy Szeged minden érdeke nemzeti ügy és általános magyar érdek. örök kár, hogy a nagystílű ujságirás s a közgazdasági kérdések elvonták a szépirodalomtól, amelynek elsőrendű reprezentánsává tette volna ragyogó Írástudása, annak árnyalati gazdagsága, aminek főleg háromkötetes emlékirataiban adta — szinte kóstolóban — tanújelét. A soha nem lankadó munka izgalmas lázában mintegy esztendő előtt kezdett betegeskedő ni. Betegágyában sem tudta kiszakítani magát a munkából, nyugalom helyett továbbra is résztvett lapjának irányításában. Állapota egyre nehezebb Lett, mig szive nem birta tovább a küzdelmet és szerda hajnalra a mélyen érző, örökké nyugtalan sziv megállott. Róna Lajo6t családi kötelékek is Szegedhez fűzik; itt vette feleségül Rosenfeld Nándor villamosvasúti igazgató Olga leányát. Feleségén kivül két gyermeke gyászolja. Róna Lajos az egész magyar ujságirás halottja, csütörtökön délután fél 2 órakor kísérik e) utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. GMB kék acél a magyar pengegyártás diadala. Kapható az összes szaküzletekben. GMB luxus ... 30 fillér. GMB superluxus . 40 fillér. Hirefc Az idő A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 10.0, a legalacsonyabb 4.4 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 761.8, este 761.0 mm. A levegő páratartalma regge! 95, délben 95 százalék. A szél i ránya délnyugati, délkeleti, erőssége 1—2. A lehullott csapadék mennyisége 0.7 mm A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Ködös idő, sok belyen további eső, északkeleten esetleg havazás. A hőmérséklet keletről fokozatosan sülyed. — Sok az influenzamegbetegedés. Az utóbbi napokban a meghűléses megbetegedések száma nagymértékben emelkedett Szegeden. Egyelőre járványról nem lehet beszelni, de a multévi influenzajárványra emlékeztető módon nagyon sűrűn fordulnak elő hurutos, lázas, náthás megbetegedések, melyek szerencsére rövid, pár napos lefolyásúak és komplikációk nélkül múlnak el. Tavaly az influenzából kifolyólag több súlyos szövődményes megbetegedés történt, az iáén szövődményes influenzát nem jelentettek be a tiszti főorvosi hivatalban. Ajánlatos már a legcsekélyebb hőmérsékletemelkedésnél is azonnal ágyba feküdni, mert könnyen komplikációk léphetnek fel. — Uj egyetemi magántanár. Budapestről jelentik A vallás- ós közoktatásügyi miniszter Anna u Ernőt egyetemi tanársegédnek a „Fehérjék chémiája" cimü tárgykörben a szegedi egyetem orvostudományi karán egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és őt e minőségében megerősitette. — Előadás a plakátmüvészetről. Dr. S z a 1 ay József, a Dugonics-Társaság elnöke, szom. haton, december 8-án, déli 12 órai kezdettel a plakátkiállitáson a kultúrpalota dísztermében előadást tart a plakátmüvészetről. Az előadásra vendégeket szívesen lát a kiállítás elnöksége. — Halálozás. Súlyos csapás érte László Henrik nv- vasúti tisztviselőt és családját; Jenő fiuk 33. éves korában, többhónapos betegeskedés után tegnap délben meghalt. Az elhunyt fiatalember tisztviselői pálván működött és szorgalmával, egyéniségével tisz:viteelőtársai megbecsülését vívta ki. László Jenőt csütörtökön délután 3 órakor temetik a zsidó temető cinterméből. — A hadirokkantak csütörtökre kitűzött hangversenye elmarad, azt december t5-én az ipartestület márványtermében rendezik meg. — Az izraelita hitközséc 1935. évi ku'tuszadóiavr<Mni december 13-án. délután 5 óráis közszemlére vannak kitéve a jegyzői irodában (Margit-ucca 20.. I.). Minden adózónak 'per van minden adótételre észrevételit a fenti idő — Finnország függetlenségének emlékfinnepe. December hatodika a finn történelem legnagyobb napja. 1917-ben ezen a napon mondotta ki Finnország akkori miniszterelnöke és mostani köztársasági elnöke az ország függetlenségét és ezáltal összezúzta a bilincseket, melyek Finnországot egy más nép fennhatósága alatt tartották. A mult század utolsó éveitől fogva kemény harcot kellett vívnia Finnországnak nemzetiséit védelmében Oroszország elnyomó hatalma ellen. Csodálatos szívósságot tanúsított e küzdelemben Finnország. E harcok során érlelődött meg az a meggyőződés a finnekben, hogy csak a teljes állami függetlenség tudja biztosítani a finn nemzetisége megmaradását. Ilyen módon az orosz elnyomás korszakában alkalma volt a finn nemzetnek az önállóság értékének megismerésére. A világháború fellángolásakor megértették a finnek, hogy végre is megadatott a lehetőség, hogy a finn nemzet kivívja önállóságát De Finnországnaki nem volt hadserege. Az oroszok ugyanis már 1901-ben feloszlatták a finn csapatokat. Ezért volt többek között az is, hogy a finnek egyáltalában nem vettek részt a világháborúban. Nem törődve a veszélyekkel és nehézségekkel, kétezer fiatal finn szökött át német földre, hogy ott katonai kiképzésben részesülhessenek és a német hadsereg soraiban az oroszok ellen harcolhassaraalc. Mikor azután 1918-ban Finnországnak elkeseredett küzdelmet kellett vivnia Oroszország ellen a nemrég elnyert szabadság védelmében, ezeknek a finn ifjaknak minden más segítségnél nagyobb érdemük volt a győzelem kiharcolásában, Finnország népe is vérrel volt kénytelen megfizetni szabadságáért. Ebben a szabadságharcban az erélyes Mannerheim tábornok vezette a finn hadsereget. Az oroszok elleni harc az 1919-i tartui békével fejeződött be és ezután megindulhatott a finn nemzet fejlődése. Ezév tavaszán a finn állam önálló követséget állított fel Magyarország részére és követté Onni Tálas egyetemi tanárt, azelőtti dániai finn követet nevezte ki. la száraz, kemény Ifizlfa stetániai rakpartról hazaszállítva olcsm iesicreiliei© ippaa Cdzffircsinti Tele ion: 11—41. i