Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-08 / 277. szám

DE [.MAGYARORSZÁG 1934 december 8. riíít! floroői satlolí hohssza! Nagy hflfrtékll. tiszta «s oazda^^qos B Síel István f.r 1 e <»n — 1*. Mit olvas a rohanó ember lí Tanyai posta Horváth Imre szomszédom. Tanyáját csak az országút választja el tőlem. Ügyes-bajos dolgát megosztja vejem néha. Talán igy könnyebb elviselnie, meg azután — hátha segiteni is tudok neki. Most éppen libavásárt kötöltümk — a kővetkezőképen. Pénze nem igen van Horváth Imrének, ezért ad, fuvart csinál s hogy mégis neve legyen a gyereknek, ad egy-két pengőt is. Ez ma a tanya I üzlet. így alakult át a liba — mézzé, a kilünő pénz közbeiktatása nélkül: 1934-ben. így is lehet s közben nem kell nekünk ehhes se súly, se űrmérték, elintéztük — mint pár ezer év előtt. Amint méltóztatnak látni — eléggé hozzáegyszerüsödtünk a mai viszonyokhoz. No, de ez még nem is lenne baj, igy mi egézen jól éreznénk magunkat a Kiss F-erence r d ő alatt. Horváthnak van már libája, — nekem meg mézem, most már majd csak meg leszünk egy darabig. Azonban — amint itt Horváttól mindjárt megtudjuk —, a baj másutt van és sokkal súlyosabb. — Doktor ur! Mondja, meddig lesz ez igy? Dóüwok minden erőmből é>s mégis — soha sincs egy fillérem se. Most a g verőknek kéne egy rongvos kalap, hát nincs, hát miből vegyek, nem tudom miből vegyek... A cipője is lemászik a lábáról. Hngy megy ¡«kólába? Rozsom sincs, hisze tudja, alig termett. Egy kis kővidinkám volt, azt meg megdézsmállák. De az uraknak — tegnap is fizettem. mindent odafizetek s az árverés mégis mindi? itt lóg a fejem felett... 25 éve vagvok a város bérlője s nézze, mi lesz velem, ha innen kihaiitannk egyszer. Reggeltől estig dolgozok. Nekem nem adott az Isten több eszet, én nem tudom másként csinálni, mint ahogy csinálom... Vagy mondják meg az okosak —, én csinálnám jobban Is .. Most meapróbálkoztam egy kis lucernával. Mennyit kínlódtam, mlg lábra kapott ezen a rossz homokon! Na. nézze doktor ur, most meg leeszik az őzek ! fis mondia, ezen nem lehet serifem'? A szőlőmet megeszik a fácánok, fáimat megrágják a nyulak, lucernám lelegelik az özek... — Hiszen ezek ellen a vndak ellen nem is tudok védekezni Nem szabad leütni őket, csak ha kerítést csinálok. Igen, de mikor jutok én annvi pénzhez és Időhöz, hogy kerítést csinálhassak? Ugv-e, a törvénvt nem lehet megváltoztatni? Hát ha 100 év előtt igv volt jó. de most változott az élet... Hát a törvényi nem lehelne — ehhez a nyomorult élethez alakitani? — Ez a helyyet minket megöl, ide az erdő alá szorult szegény magvarokat, fts ugye doktor ur, ezeknek a vadászoknak — nincs ember-szivük? Mi annvil nvomorgttnk és még a vadak is pusztítanak ... Érijük mi, hogy nehéz a világ sora most mindenütt, de miért nem segit minket a város? Hát ha minden munkánkkal eleget akarunk tenni ebben n nehéz időben, hát, Istenem, miért nem Véd meg minket a vadaktól és — a vadászoktól?... — Hogy segítsünk magunkon? Mert mi kis le/rnvcik vagvunk ám! Ki változtat ezen? Ezt nálam nagyobb ur is megnróbnlta — nemrégen. De hiába! Hajja-e mán? Rehizonvitotta ez az ur, hogy a fácánok pusztították a szőllejit s a végin — mégis őtet akarták elárverezni a vadászok — a költségekért. Pedig iirnzán jó lett volna, ha mesmveri a pert. talán — észbekapfak volna. Ki ért meg miniket doktor ur és ki fog segiteni? — Ugv szereljük a főidet, már csak azért is dolgozunk —mert szerettük s monja, hiába dolgozunk és hiába szeretjük? Ugye nem azért rakott az Tsten minket a homokra, hogy elpusztultunk? .. Eddig Horváth Tmre. Horváth Tmre — Tiborc Hangián sírt. S most kérőm rtnftket vadász urak, aki osztályos >ársa lettem Horváth Imrének — íegven —. mint Horváth Tmre mondia — ember-szivük. Mert rengeteg kárt és könnyet Is okoznak itt a szegény embereknek. Nagvon kérik Önöket a tanyai Tihorcok. tartsák he a szabályokat és ne nehezitr sék meg a tanyaiak amúgy is nehéz életét. Dr. Timár László. * .... Sietni, sietni, sietni... Az idő pénz... örökös rohanás a városi ember élete. A városi polgárnak ma se ideje, se türelme nincs beleélni magát valamibe, aminek tartalma van. Minenütt a gyorsat, az izgalmasat, az idegfeszitőt hajhássza. Az olvasmányaiban is. Mit olvas a városi ember? Erre a kérdésre akkor kapunk legjobb választ, ha végigmegyünk Budapest irodalmi vásárcsarnokában, a Kálvin-tértől a Berlini-térig. Könyvkereskedések sorakoznak egymás mellett a házakban, boltok, ahol tudományos enciklopédiákat árulnak és kapualatti ládák, amelyek mellett olcsó ponyvaregényeket árusit a kereskedő. A Muzeum-köruton még a könyvesboltok elitjei foglalnak helyet. A kirakatokban Jókai müveinek centennáris kiadását és lexikonokat hirdetnek „alkalmi árakon", mellettük már specialitásoktól hangosak a kirakatok. Emitt apró, népszerű könyvecskék sorozatán csalogat az „olcsó ár", amott a „középiskolai (segédeszközök"-ben van occasio. Tacitus, Livius, Ovidius fordításai mellett a szomszéd kirakatban szerelmi levelező és a bűvészet kulcsa". Majd népszerű orvosi könyvek. A legtöbbje rikitó kötésben. Azt mondja a kereskedő: — Nehéz felelni arra a kérdésre, hogy milyen könyvek fogynak most leginkább. Bizonyos, hogy a régi, neves magyar Íróknak, aztán a klasszikusoknak a kora lejárt. Csak Jókai Kárpáthy Zoltán-ját és Eötvös Nagy perét veszik még néha. A klaszikusokban annyiban van üzlet, hogy — rengeteget kínálnak belőlük eladásra. Hol vannak azok az idők, amikor a diákokkal Jókait, Mikszáthot, meg Vas Gerebent cserélgettünk. Elvétve fordul elő, hogy születésnapi ajándékul megvásárolnak egy szép kötésű Jókait. Versek? Ezeknek van a legkisebb keletjük. Az embereket ma nem érdekli a költészet. Csak fiatal fiuk vesznek Adyt, vagy Babitsot Két ágban van ma konjunktúra: az ujabban népszerűvé lett tudományokban, a pszihoanalitikai és szociológiai könyvekben és — német, meg angol nyelvtanokban. Ezek fogynak. A többinél — mi vagyunk a vevők. Érdekes megfigyelni egy ilyen bolt forgalmát. Mialatt a kereskedővel elbeszélgettem, nyolcan jöttek be az üzletbe. Egy fiatalember ifjúsági könyveket és Jókai regényeket akart eladni, két ur tankönyvet keresett, egy fiatal leány — puszta ránézésre elárulta, hogy hisztériára hajlik — Freud egyik munkáját akarta megvásárolni, , de csak használt állapotban. Egy nagykabátos ur két német könyvet vett meg a keleti népek erkölcseiről, három látogató csak megkérdezte egyes munkák árát. — Tetszik látni — mondja a kereskedő — igy fest egy óra nálam. A raktáram egyre nő, mert az emberek könyveiket a, legminimálisabb ..ron adják el, még a legújabb két pengős könyvekből is sokkal többet veszek vissza — fillérekért —, mint amennyit eladok. Már attól kell félnem, hogy a hatalmas helyiségem nem lesz elégséges a sok könyv számára. Vevőt pedig kötéllel sem lehet fogni. Nem is olyan régen történt, hogy az egyik pesti kiadó cég egy kevéssel azelőtt megjelent negyven pengős könyvét, valamivel gyengébb kötésben négy és félpengős áron dobta piacra. Husz pengős uj regényeket uj állapotban pár pengőért árusítunk ki, mert különben a nyakunkon marad ... Nézzünk be most pár percre a kapuk alá. A Vilmos császár-uton véges-végig, minden harmadik kapu alatt hosszú ládák állanak. Mellettük kis fabódé. Ide húzódik a filléres kultura terjesztője: a kapualatti könyvkereskedő. Az első láda tartalma: négy filléres könyv. Aztán fokonkint emelkedik a nívó és az ár. Régi Nyugat-ok, öreg Magasirt-ok, megszűnt újságok óriási halmaza. Az Est hármaskönyve. Belül már „nagyobb értékek", két pengős könyvek, bordó házikötésben, az egyiken a felírás: Gőte Faus. Pontosan igy. A legromantikusabb össze-visszaságban hevernek egymás mellett. Egypáran ott állnak és turkálnak a könyvek között. A kereskedő nincs itt. Hátul a bódéjában sült krumplit eszik. Csak ha valakiben vevőt szagol, bújik elő. Jó pszihológusok ezek az emberek. Megkérdezem tőle: Nem fél, hogy valaki elvisz magával egy könyvet? Azt feleli: „Tessék nyugodtnak lenni, tőlem nem lop senki. Elég nekem egy blikk, hogy lássam: vásárolni akar a pasas, vagy csak turkál. Sokan vannak, akik nézegetés közben elolvasnak egy füzetel, nem törődöm velük. Legalább vesznek egy másikat. Fájdalobidijul. Hogy megy az üzlet? Nehéz azt kérem megmondani. Itt mindent vesznek az emberek. Én csak olyasmit tartok, ami fogy. Más nem érdekel. Modern könyvek, magazinok fogynak. Néhanapján elkel egy lexikon-sorozat is, ha valamelyik tisztviselő megkapja a pótlékát. Én nem panaszkodom, hagyom turkálni az urakat, hadd művelődjenek. Közben én is egészen intelligens ember lettem... ...Valóban: szinte hihetetlen, mennyi könyvnek a címét tudja ez a félmüveit ember. A könyveket persze a kelendőségük szerint itéli meg és a pikáns berlini Magasin az ő számára nagyobb remekmű, mint tegyük.fel Shakespeare Hamletje. * A kapualatti könyvböngészdében aalomszámra hevernek az olcsó könyvtárak füzetei. Tiz év előtt különböző kiadók olcsó kiadásban adták ki a klasszikusok és a remekírók müveit. Az volt a cél, hogy a kevés pénzű ember is hozzájusson Tolsztoj, Dosztojevszkij, meg a többiek munkájához. Kevesebbe kerülnek ezek a könyvek, mint azok a pár oldalból álló pletykaujságok, amelyek pesti szobák rejtelmeiről számolnak be .,. És mégse fogynak... Padi Jób. EgÉSZ.pl FÜL. „1.50 Bigeüja mei a szerencsét!] Hátralékos könyveléseket feldolgoznak, m^rleqef, társas elszámolásokat elkészítenek és felfllvfzsnftlnak, — ki'nyvvizsqélaf esetén mint ellen szakértők érdekeit legjobban védjük meg. HOFBEUER TESTVÉREM adó és könyvszakértők BUDAPEST, IV. MÚZEUM KRT 7. Tsl: 89—757. K A R Á C S o N Y R A ERDEKES könyvek, játékok, képeslapok, bélyegalbumok, iróasztalkészletek, töltőtollak, modern levélpapírok, amatőr-alhumok, játékkártyák, bridgetömbök. karácsonyfadíszek és sok más alkalmas a j á n d é k t á r g y. %!eiihgz8iat6 gramofonok nagy v&laszléhban (alkalmi vitelek is) Hanjiseiiiezujdonsagok Vliivészlemez-kiárusitás P 2.—tői (egyesek és sorozatok). összes magyar, angol, német ü.) táncslágerek. Utolsó napok! A m. kir. Jótékonycélu Allamsorsjáték húzását már decsmber 14-án megtartják II é fi nem késett el. még vehet sorsjegyet .!•.•'• i : 7) I Kapható minden bank, sorsjegy és főárusitónál, valamint az őszes dohánytőzsdékben.